Búcsú Radnai Annamáriától

Publikálás dátuma
2019.06.28. 14:07

Fotó: Nánási Pál
Hosszú betegség után ötvenöt évesen elhunyt Radnai Annamária Jászai Mari-díjas dramaturg, műfordító, egyetemi tanár, a Színházi Dramaturgok Céhének elnöke.
Radnai Annamária az elmúlt években a szakmai kvalitásai miatt a színházi élet megkerülhetetlen személyiségének számított. Nem a betöltött pozíciói miatt, hanem a szakmai hozzáállása és hozzáértése okán. Elsősorban dramaturg volt, korábban dolgozott a József Attila Színházban, a Radnótiban, 2011-től pedig a Katona József Színház tagja volt. Műveltsége, nyitottsága, empátiája miatt tényleg ő volt a nagybetűs DRAMATURG. Az előadás példány első számú gondozója, a rendező egyik legfontosabb segítőtársa. Arról nem beszélve, hogy írt filmforgatókönyveket, szerkesztett televízió műsort, részt vett hiánypótló dokumentumfilmek készítésében, elsősorban oroszból fordított darabokat, tanított a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, ahol osztályvezető volt.

Tényleg a színház volt az élete. Ezer fokon égett és hihetetlen módon fel tudott háborodni, ha valami sértette az igazságérzetét. Nyíltan vállalta a véleményét, ha kellett ütközött, harcolt. De csak a szakmai minőség érdekelte, e tekintetben nem volt hajlandó alkut kötni. Mindig fel lehetett őt hívni. Ha tudott segített, ha valamire nem tudott azonnal válaszolni, visszatelefonált.
Egy ideje tudtuk, hogy beteg, mégis hittünk a csodában. Amikor kiderült a betegsége, ő ugyanúgy dolgozott, mint addig, sőt még többet vállalt. Letudta az adott kezelést, aztán folytatta azt a sok mindent, amiben benne volt. Fájóan fiatalon, teljes szakmai vértezettel távozott közülünk. Nem is tudjuk még felfogni, hogy mennyire fog hiányozni.
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 19:04

Meghalt Bart István

Publikálás dátuma
2019.06.28. 13:06

Fotó: Népszava
Az ismert író, műfordító 75 éves volt, hosszas betegeskedés után hunyt el.
Több hónapos kórházi ápolás után, tegnap délelőtt, 75 éves korában elhunyt Bart István író, műfordító, könyvkiadó – tudatta közleményében a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete, vagyis a MASZRE, melynek Bart egyik alapító ötlegazdája is volt. 
Az egyesület emlékeztet rá, éppen a nemrég zárult Ünnepi Könyvhéten jelent meg Barta nagy sikerű regényének bővített kiadása, az Elemér utca három, s tavaly ugyancsak a Könyvhéten látott napvilágot a tucatnyi nyelvre lefordított, magyarul is számos kiadást megélt, A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös című kötete. „Lenyűgöző műfordítói életműve, az angol és amerikai irodalom olyan nagyságainak műveit tolmácsolta magyar nyelven, mint Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen, F. Scott Fitzgerald, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Számos alapművet írt a műfordításelméletről nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen, s teljesen új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótárak megalkotásával.” - méltatja a MASZRE Barta István munkásságát.
A szerző 1973 óta dolgozott a magyar könyvkiadásban, először az Európa Könyvkiadó legendás időszakában szerkesztőként, majd két évtizeden keresztül a Corvina Könyvkiadó igazgatóként. Az ezredforduló utáni évtizedben a CEU könyvkiadóját vezette. Mindezek mellett szerkesztette a Valóság című folyóiratot, s közel egy évtizeden keresztül a Magyar Pen Club főtitkáraként is tevékenykedett. A rendszerváltástól 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének első embere, máig a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke. Az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat. Bart Istvánt családja, felesége, két fia és négy unokája gyászolja. Az írót, műfordítót az egyesület saját halottjának tekinti, temetéséről a családdal közösen később intézkednek.
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 14:12

Dalí és társai a Magyar Nemzeti Galériában

Publikálás dátuma
2019.06.28. 10:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Jórészt a Pompidou Központ gyűjteményéből válogat a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt szürrealista kiállítása. A párizsi múzeum igazgatóhelyettese, Didier Ottinger szerint a mozgalom történetét ne úgy nézzük, mint egy párt széthullásának a krónikáját.
André Breton 1929 márciusában összehívta a szürrealisták közgyűlését, ami ürügyül szolgált számos tag kizárására. Szakadások és kizárások: a mozgalom történetéről olvasva az lehet az ember benyomása, mintha egy politikai párt történetéről olvasna. Ismert Breton kommunista meggyőződése is. Maga a szürrealista a mozgalom mennyire volt a politikával átitatott? A politikának természetesen volt köze a szürrealizmushoz, de nem a mozgalom egész története folyamán, hanem inkább az 1920-as évek végén. A francia politikai helyzet sarkallta a szürrealistákat arra, hogy foglalkozzanak a politikával. De az, hogy a művészek a politikai kérdésekkel foglalkozzanak, ez már a dadaizmus időszakában megjelent. Ha a dadaizmusra gondolunk, és szeretnék társítani hozzá egy olyan politikai gondolatot, amiben az alkotók egyetértésre találtak, akkor egyértelműen az anarchizmusra gondolhatunk. A szürrealizmus története természetesen párhuzamosan futott a XX. századi nagy politikai ideológiák történetével. Egyértelmű, hogy az 1920-as évek művészeinek nagy többsége lelkesedett a szovjet-orosz forradalomért, de ettől az 1930-as években nagyjából eltávolodtak, az 1950-es években pedig ismét az anarchia felé fordultak. De a szürrealista mozgalom nem feltétlenül működött úgy, mint egy politikai párt, nem emiatt történtek eseti kizárások. De voltak olyan kizárások, amelyek egyes alkotók politikai meggyőződése miatt történtek. Ilyen volt például 1934-ben Salvador Dalí kizárása is: ő akkoriban Hitler csodálója volt, ez viszont elfogadhatatlan volt a mozgalom számára. 1946-ban Roberto Mattát ugyanakkor erkölcsi okok miatt zárták ki. Mennyire közismert, hogy a szürrealista művekben nemcsak a játékosság jelenik meg, hanem esetenként az agresszió is? Viszonylag ismert tény. A szürrealizmus negyvenéves története során egy nyitott és befogadó mozgalom volt, amely magába szívta a korabeli társadalom feszültségeit is. Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején olyan politikai csoportok léptek színre, amelyek különféle forradalmakat robbantanak ki, és joggal keltettek aggodalmat. Ez az aggodalom szürrealistákat sem hagyta érintetlenül, ez az agresszió az ő művészetükben is megjelent. Ugyanakkor az erotika már a kezdetektől fogva jelen volt a szürrealisták művészetében, az erotika tulajdonképpen az egyik tartóoszlopa volt a mozgalomnak. Ezt minden költő, festő szobrász elfogadta és magáénak érezte. Dalí, vagy René Magritte nevére ma is tömegek mozdulnak. Minek köszönhető a töretlen népszerűségük? Valóban a nagy és közkedvelt művészek közé tartoznak, mint Pablo Picasso, Henri Matisse vagy Frida Kahlo. Az ő népszerűségük talán annak köszönhető, hogy egy meghatározható imázst képviselnek, olyan képet közvetítenek, amely mindenki számára elérthető és értelmezhető.


***
A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben Magyar Nemzeti Galéria, október 20-ig Kurátorok: Didier Ottinger, Marie Sarré, Kovács Anna Zsófia