Minivárosközpont épült dombházzal

Publikálás dátuma
2019.06.30. 13:05

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Újabb 33 önkormányzati bérlakással gazdagodott a XIII. kerület, átadták a Klapka Központot.
Különleges, sok tekintetben egyedi, modern és mégis klasszikus agora, új városközpont jött létre Angyalföldön, a Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt területen. A hivatalosan csütörtök óta, de valójában már egy ideje működő központ sokféle igényt kielégít, üzletek, vendéglátó helyek és szolgáltató cégek ügyfélterei mellett orvosi rendelők is helyet kaptak benne. A bérlakásokba beköltözők mellett a környéken élők is élvezik a hatalmas zöldfelületeket és közösségi tereket, a nagy kedvenc pedig máris az üzleteket „rejtő” hatalmas zöld domb, vagy ahogy nevezni kezdték építész berkekben és a környéken is, a dombház. Az egyedi megoldásokban gazdag központ tervei Média Építészeti Díjat kaptak, a kerület polgármestere pedig külön kiemelte beszédében, hogy a legkorszerűbb építészeti megoldások mellett a beruházás legfontosabb eleme a környezettudatosság. Tóth József szerint a Klapka Központ térszervezése mintaként szolgál majd jó ideig, kertészeti megoldásai pedig növelik a környéken élők komfortérzetét. A több mint tízezer négyzetméteres mini városközpontra nagy szükségük volt a környék tízemeletes paneljeiben és a másik oldal klasszikus bárházaiban élőknek egyaránt.
A jelentős részben felújításra szoruló, lepukkant fővárosi önkormányzati bérlakásállomány mellett teljesen szokatlan, hogy a 33 új lakás kiváló minőségű és minden tekintetben energiatakarékos megoldásokat tartalmaz, itt a rezsi biztosan nem lesz magas. A lakókat pályázaton választják ki. A helyi önkormányzat 2002-ben indította el bérlakás építési programját, azóta 11 helyszínen a mostaniakkal együtt már 630 új otthont tudtak átadni a bérlőknek. Ebben az önkormányzati ciklusban a kerület 50 bérlakás megépítését vállalta. Tavaly adták át a passzívházak követelményeinek is megfelelő Kartács utcai ingatlan 23 lakását, a mostani 33 bérlakással tehát jócskán túlteljesítették a terveket. Mivel pedig egy lépcsőzetes lakáshoz jutási rendszer is működik a kerületben, összesen már több mint ezer családot segítettek eddig jobb lakáskörülményekhez. A Klapka lakások 44 és 99 négyzetméteresek, nem kicsik, ezekhez csatlakozik a pinceszinten 4 akadálymentes parkoló, két elektromos és 74 sima gépkocsi parkoló, továbbá 36 kerékpártároló is. Az egész épületegyüttest az önkormányzat üzemelteti majd. Tóth József polgármester az avató ünnepségen is azt hangsúlyozta, hogy nem állnak le, 2033-ig megvannak az elképzelések a kerület fejlesztésére. Most ugyan még nincs kivitelezési szakaszban újabb építkezés, de az önkormányzat további helyszíneken is előkészíti a munkát. A Jász utca 72. szám alatt egy 35 bérlakást magába foglaló ingatlan építésére már megvan a kivitelező, nemrég eredményesen zárult a közbeszerzés. A Szent László út 66-68-ban pedig megkezdődött egy 60 lakásos önkormányzati bérház tervezése.

Lakáshelyzet számokban

A KSH adatai szerint 2017-ben nem épült a fővárosban önkormányzati bérlakás, 2018-ban pedig azt a 23 lakást jegyzik, amelyet a XIII. kerület a Kartács utcában adott át. Más kerületekben nem épült semmi a lakásgondok enyhítésére. Részletes adatsorok még csak 2017-ről vannak. Ezek alapján a bérlakásállomány nagyságát nézve a XIII. kerület áll az élen, itt összesen 6200 önkormányzati bérlakás van, a következő a VIII. kerület 4540, majd a IX. és a III. kerület 3152, illetve 3077 lakással. (Egy tavaly év végi adat szerint Erzsébetváros jelentősen növelte lakásainak számát, és már 5586 ingatlannal rendelkezik.) A sor végén a XXIII. kerület áll, Soroksáron csak 40 önkormányzati lakás van. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak is vannak lakásai, 1244 szerepel a KSH 2017-es listáján. A lakásállomány nincs jó állapotban, 36 százaléka 1900 előtt, több mint 47 százaléka pedig 1901 és 1945 között épült, 1989 óta mindössze 2,4 százalék az arány. Az önkormányzati lakások átlagos nagysága nincs 48 négyzetméter, több mint fele egyszobás, 37 százaléka kétszobás, több mint 17 százalékuk komfort nélküli. A szakemberek 2017-ben 1844 lakást bontásra ítéltek, de ebből 623-ban laktak. Akkor több mint 4 ezren szerepeltek a lakásigénylő listákon, miközben a 24.hu tavaly év végén közérdekű adatigénylésekkel összeszedett adatai szerint ugyanennyi, majdnem 4 ezer önkormányzati bérlakás állt üresen Budapesten, főként a rossz állapota miatt. A legtöbb kiadhatatlan lakással a józsefvárosi önkormányzat rendelkezik, a 4500 lakásból majdnem 900 üresen áll. 2017-ben 322 családot lakoltattak ki fővárosi önkormányzati bérlakásokból, 229 esetben a felhalmozott tartozások miatt.

Mindenkinek más a zöld: Tarlósék sikermutatóit árnyalják a szakértők

Publikálás dátuma
2019.06.30. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Környezet-közelibb Budapestet ígértek az előválasztási kampányban az ellenzéki főpolgármester-jelöltek, de vajon mennyire zöld ma a főváros? A Városháza szerint nagyon is, de a szakértők másképp látják a hurráadatokat.
Karácsony Gergely a többi között Liget-projekt újratárgyalását, a Városliget közparkként való felújítását, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, a Római-part megőrzését, a zöldterületek jogszabályi védelmét tűzte zászlajára előválasztási kampányában. Azt is ígérte, hogy megtiltaná a zöldterületek építési területté nyilvánítását, létrehozná a fővárosi főkertész pozícióját, bővítené a Tízezer új fát Budapestre programot, és új nagyvárosi parkot létesítene Észak-Csepelen.    A Greenpeace Magyarország 2016 végén ötpontos kiáltványt fogalmazott meg a zöldterületek védelmében – a kiindulási helyzet az elmúlt három évben nem sokat változott. Egy, a kiáltványhoz készült háttértanulmány szerint a városi zöldterületeknek néhány kivételtől eltekintve máig nincs igazi gazdája, sem kormányzati, sem önkormányzati szinten. - A magyar fejlesztéspolitika nem volt képes túljutni azon a ponton, hogy a városi zöldfelületre ne mint tartalék beépítési területre, hanem mint zöld infrastruktúrára, a szabadtéri rekreáció, a sport és az aktív szabadidő célterületére, közösségi térre, élőhelyre, levegő- és klímavédelmi eszközre tekintsen. Az állami és önkormányzati költségvetések rendre a zöldterületek fenntartását kurtítják meg, ha valahonnan forrásokat kell átcsoportosítani. Ez így nem mehet tovább, ha azt szeretnénk, hogy városaink továbbra is vonzóak, jó életnívót biztosítóak maradjanak, ne néptelenedjenek el, és ne kezdjen a több zöldre áhítozó városi lakosság kiköltözni a jelenleginél is nagyobb tömegben az agglomerációba – fogalmazta meg a tanulmányt készítő Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnök. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a zöldfelületek csökkenésében jelentős szerepük van az autóknak. Az elmúlt harminc évben drasztikusan megnőtt a gépjárműpark Budapesten, és ezeket a tulajdonosok zömmel a közterületen parkoltatják. Ráadásul az önkormányzatok is segítik ezt a folyamatot azzal, hogy a saját háza előtt – közterületen - mindenki ingyen tárolhatja az autóját. Csakhogy ezek a felületek épp az úgynevezett „zöld sávban” terjeszkednek, a járda széle és az útszegély között, ami egyébként eredetileg a fáknak és a talajtakaró növényeknek szánt hely. - Az autóknál több kárt semmi nem okozott a városnak: parkolásnál nekitolatnak a fatörzsnek, az sérül, majd a fa lassan elpusztul, az egy-két tonnás járművek pedig összetömörítik a talajt, így az később nem nyeli el a vizet – mondta. Szavai szerint az lenne a cél, hogy minden kerületben legyen főkertész, aki felügyeli ezt a területet. Jó példákat sorolt olyan városokra, kerületekre, ahol a füvesítés, parkosítás megfelelő: ilyen Szarvas, Balatonfüred, Gyula, Sopron, Kőbánya vagy épp Angyalföld.
Egy város soha nem lehet elég zöld, azt azonban tényként kell elfogadni, hogy a város olyan terület, amely beépített – mondta lapunknak Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezető igazgatója, aki szerint Budapest nagyon is zöld, így nincs oka szégyenkezni a nagyvárosok rangsorában, főként, ha az elmúlt évek civil és önkormányzati kezdeményezéseiről beszélünk. Szavai szerint az embereknek két fő okból van szükségük zöld felületre: egyrészt, mert – és ezt környezetpszichológiai tanulmányok is kimutatták – a fáktól jobb lesz a közérzetünk, (operáció után például a betegek gyorsabban gyógyulnak, ha az ablakuk fasorra vagy parkra néz), másrészt, mert nyáron segítenek elviselni az úgynevezett hőstresszt. Azt is kutatások igazolják, hogy egy bizonyos hőmérséklet felett ugrásszerűen nő a halálozási arány, a fák viszont természetes módon adnak hűvöset. Ezzel szemben például a légkondicionálók rendkívül károsak. - Ha melegszik az idő, az emberek bekapcsolják ezt a készüléket, ami – miközben hűti a lakások levegőjét – fújja ki a meleget, így az utca hőmérséklete emelkedik. Válaszként az emberek még feljebb csavarják a légkondicionálót, és még inkább fűtik az utcát – ezzel pedig a fák nem tudnak versenyezni – magyarázta a szakértő. Egyénileg is tehetnénk a „zöldért” - a hetvenes években például még teli voltak a meleget jól tűrő muskátlikkal a fővárosi balkonok, erkélyek, mára azonban a divat és a dizájn miatt ez megváltozott. Közben felnőtt egy olyan nemzedék is, amelyik nem tanulta meg a növények gondozását. Hasonló a helyzet a társasházi udvarokban, ahol a „közös lónak túros a háta” elv szerint vagy gondozzák a zöld felületet vagy nem. Korábban ráadásul a társasház dönthette el, hogy kivágnak-e fát vagy sem, mára szerencsére ez több önkormányzatnál engedélyhez kötött, és komoly bírsággal jár az önkényes fakivágás. Van példa jó kezdeményezésekre is. A Főkert például egyre többször ültet városi klímatűrő növényeket - rozmaringot, levendulát –, s egy olyan gépet is beszereztek, amellyel az idősebb fákat át tudják ültetni. Ha egy utcában fasort ültetnek, az élhetőbbé teszi a tereket, megjelennek az üzletek, kávézók, teraszok, fellendül a gazdaság. Egyre több helyen ismerik fel, hogy érdemes az adott közösséget is bevonni a parkosításba, mert jobban megbecsülik az általuk ültetett növényeket – ilyenre jó példa a Teleki tér, a Mátyás tér vagy a Magdolna negyed átalakulása, de közösségi kertek létesültek Kispesten, Kőbányán, Újbudán, illetve több más városban is.
Fairtás a Margit-szigeten
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Más az érzet

Miközben a fővárosiak – a néhány szerencsésebb budai kerületben élők kivételével – azt érzik, hogy folyamatosan csökken az őket körülvevő zöld terület, addig a fővárosi önkormányzat szerint az elmúlt kilenc évben éppenséggel nőtt a zöldfelület aránya: 5.594.329 négyzetméterről 5.895.115-re. Az akkori 27324 négyzetméternyi sövény helyett ma 35223 négyzetméternyi pompázik, az évelők területe robbanásszerűen megugrott 15738 négyzetméterről 39130-re, a rózsák pedig 703 négyzetméter helyett immár 3219 négyzetméteren virítanak. A képet árnyalja, hogy mindez csak a Főkert által kezelt fővárosi tulajdonú területekre vonatkozik, a kerületi tulajdonban levőkről nem kaptunk adatokat. Az elmúlt tíz évben mintegy 5 milliárd forint értékben valósítottak meg zöldfelületi beruházást a főváros által kezelt területeken, 2016. őszén pedig Tarlós István főpolgármester elindította a „10.000 új fát Budapestre!” elnevezésű programot – tájékoztatott Szűcs Somlyó Mária kommunikációs igazgató. A legnagyobb zöldterülettel egyébként a II., III. és XII, míg legkevesebbel az V., VI., VII. és VIII. kerület rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy Budapest hol áll a zöld fővárosok európai rangsorában, azt a választ kaptuk: az első tizenötben biztosan benne van.

Szerző

Időt kér az építőipar

Publikálás dátuma
2019.06.23. 15:18
Az öthektáros állatkerti Pannon Parkot Garancsi István érdekeltsége építi
Új városfejlesztési vízióról nem, a sokat emlegetett nagyberuházások részleteiről viszont hallhattak az érdeklődők az Iparkamara és az ÉVOSZ konferenciáján.
A Váci utcai Új Városháza dísztermében néha meglepő kijelentések is elhangzottak a nagyra törő tervek és már a megvalósulás fázisában levő projektek bemutatásakor. Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében például azt mondta: „egy város vezetésének a minősége megmutatkozik a fejlődésben, és úgy látjuk, Budapest most jó kezekben van”. A busztender, a 3-as metró, vagy az e-jegyek körüli kudarcokról, botrányokról ezúttal nem esett szó. "Budapest részesedése az ország építőiparából 28,6 százalékos. A Fővárosi Önkormányzat és társaságai a harmadik legfontosabb megrendelői kört jelentik az építőgazdaságnak. Épp ezért a munkaerőhiány is a fővárosi építkezéseket sújtja leginkább. Helyben már nincs mozgósítható kapacitás, a vidéki cégek pedig nem szívesen jönnek Budapestre dolgozni az áttekinthetetlen kerületi előírások és a gyenge helyismeret miatt. A kormány, mint a legnagyobb megrendelő 2018-2023 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez, de az építőipar egy kis időt kér, hogy fel tudja venni az ütemet" – fogalmazott Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes - nem teljesen eredeti gondolatkísérletként - már arról vizionált, hogy Budapest a 15 milliós magyar nemzet fővárosaként is megállja a helyét.. A várospolitikus szerint a főváros két szempontból is jó úton jár: végre van egyértelmű fejlesztési terve – ami majd’ 10 évi regnálás után mindenképpen dicséretes - , és ennek megvalósításához minden eszköz adott. "A Fővárosi Önkormányzatnak jó kapcsolatot kell ápolnia a lakossággal, a kerületekkel, a kormánnyal és a vállalkozókkal is, mert ha ezek a partnerségek jól működnek, akkor a város is jól működik." Sokak szerint a felsoroltak közül egyelőre csak a kormánnyal ápolt jó kapcsolat tűnik valósnak. A Római parti gát, vagy a Red Bull műrepülőverseny példája nem feltétlenül a lakossággal ápolt jó viszonyról árulkodik. Bagdy konkrét projektek közül szólt két új Duna-híd építéséről, a HÉV- és metróberuházásokról, az intermodális csomópontok és a városi terek fejlesztéséről, a Déli Városkapu projektről, valamint a TÉR_KÖZ program keretében a kisebb közterületek felújításáról, illetve az energiahatékonyságot javító, a környezetterhelést csökkentő beruházásokról. Bagdy abban is reménykedett, hogy az 2018-2023-as időszak végére Budapestet szeretnék Európa három sportfővárosa között tudni.  A konferencián elhangzott, hogy jól halad az Orbán Viktor kötélbarátjaként is emlegetett Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó Market Zrt. fővállalkozásában épülő Fővárosi Állat és Növénykert Pannon Park 5 hektáros területén emelkedő 1,7 hektáros biodóm tető alá hozása. A 44 milliárd forintosra tervezett építmény fedett területének acélváza már áll. A létesítményt a tervek szerint 2021-ben adják át a látogatóknak. A konferencián szó esett az Etele tér és az Őrmezői lakótelep közötti területen épülő Dél-Budai Városközpontról is. A Futureal csoport beruházásában 1 millió négyzetméter építhető be, amelyből az irodai alapterület elérhetné a 186 ezer négyzetmétert. Ide épülhetne akár toronyház is. A projekt a 4-es metró, a Kelenföldi pályaudvar és az 1-es villamos, valamint több autóbuszjárat végállomásánál valósul meg. A közlekedési csomópont is indokolná ezt a beépítést, ráadásul a Váci útra már ki lehetne tenni a „Megtelt” táblát.. Az úgynevezett intermodális közlekedési csomópontnál épül irodaház, bevásárlóközpont. A beruházók szerint az egykori 107-es végállomását parkosítani kellene, viszont az állítólag egyszer majd arrafelé felépülő szuperkórháznak jobb helyet is találhattak volna a döntéshozók. Az elképzelések szerint megoldható lenne a gyalogos és a közúti, vasúti, illetve kötöttpályás közlekedés szintbeli szétválasztása is.     

Egyre dráguló stadionberuházás

A sportfőváros koncepció alappillére az egykori Népstadion helyén épülő Puskás Ferenc Stadion, amelynek az átadását 2019. novemberére tervezik. A fővállalkozó, a Paár Attila-féle Magyar Építő Zrt. és a Mészáros Lőrinc birodalmába tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. A 30 milliárd forintosnak indult beruházás mára elérte a nettó 143 milliárd forintos, illetve majd’ 190 milliárdos bruttó költséget, úgy, hogy az eredeti tervekből szinte minden kiegészítő beruházást kihúztak, így sem atlétikai pálya, sem egyéb sportlétesítmény nem lesz az új stadionban. Lesz viszont 45 ezer négyzetméteres különleges műanyag tető, 23 kilométernyi kábel, díszkivilágítás, két 1800 személyt befogadó rendezvényterem. Az eredeti Népstadion egy részét meghagyják, s múzeumi funkciót kap. Ráadásul szinte bizonyos, hogy még ez sem a végső ár. Már csak azért sem, mert időközben a konzorcium újabb 7,8 milliárdért építheti ki a stadion környezetét, utakat, járdákat, parkolót. Érzékeltetésül, 6,5 hektárnyi területet térköveznek le a kivitelezők. A végső összeg 200 milliárd forint is lehet. A létesítménynek azonban 2020-ban fogadnia kell a labdarúgó Európa Bajnokság magyarországi találkozóit. Hogy azután a 65 ezer férőhelyes lelátók hányszor telnek meg, nagy kérdés. Becslések szerint a stadion fenntartása éves szinten milliárdos kiadást jelentenek majd az adófizetőknek. Koncertekkel, egyéb rendezvényekkel legföljebb csökkenteni lehet a költségeket. 

Szerző