Újabb kutatás igazolta: nem ártalmatlan az e-cigaretta sem

Publikálás dátuma
2019.07.05. 09:02

Fotó: Sebastian Kahnert/dpa Picture-Alliance / AFP
Az agy működéséhez szükséges őssejteket károsíthatja az elektromos cigaretta – derült ki a Riverside székhelyű Kaliforniai Egyetem tanulmányából. Ez különösen a fiatalok és a várandós nők esetében jelent nagy veszélyt.
Az e-cigarettát szívók azt gondolják, hogy ezek a termékek biztonságosabbak és kevésbé károsak, mind a dohány alapú cigaretták, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a nikotin káros mind a hagyományos cigaretta, mind az e-cigaretta szívása esetében. Egy közelmúltban megjelent tanulmány azt mutatta ki, hogy az e-cigaretta ízesítése károsíthatja az ereket, szívbetegséget okozhat. Egy másik kutatás azt találta, az e-cigarettázás belélegzett párája gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. Arra is fény derült, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál.
Ezek a termékek nem ártalmatlanok.

„Még rövid idejű szívásuk is képes stresszelni a sejteket oly módon, hogy az sejthalálhoz vagy betegséghez vezethet. Megfigyeléseink vonatkoznak minden nikotint tartalmazó termékre” – mondta Atena Zahedi az iSciece tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók szerint az e-cigaretta egy sor sejtszintű eseményt indít el, amely károsítja a DNS őssejtjeit.
„Károsodnak az idegi őssejtek és el is halhatnak. Ha ez bekövetkezik, nem termelődnek többé speciális sejtek – asztrociták és neuronok – az őssejtekből”

– magyarázta a kutató.

Ezek a sejtek viszont létfontosságúak, a serdülők és magzatok különösen hajlamosak az őssejtkárosodásra, mivel agyuk még fejlődik. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok és a várandós nők különösen sebezhetőek az e-cigaretta által – hívták fel a figyelmet az amerikai kutatók. „Az agyuk kritikus fejlődési szakaszban van” – húzta alá Prue Talbot professzor, a kutatás vezetője.
„A nikotinártalom várandósság és serdülőkor idején többféle módon hathat az agyra, károsíthatja a memóriát, a tanulást és a kongitív funkciókat. Hangsúlyozni kell, hogy a nikotin az, amelyik kárt okoz az agyi őssejtekben és mitokondriumukban”

– írta közleményében Talbot.

Szerző
Témák
E-cigaretta agy

Az elhízás már többször okoz rákot, mint a dohányzás

Publikálás dátuma
2019.07.04. 11:28
Two women smoking on the beach
Fotó: SIMON POTTER/Image Source / AFP
A rák négy leggyakoribb típusának kialakulásában már nagyobb szerepet játszik az elhízás, mint a dohányzás – állapította meg egy brit kutatószervezet. Az elhízottak száma Nagy-Britanniában a duplája a dohányosokénak.
A brit rákkutató szervezet (Cancer Research UK) adatai szerint a bél-, a vese-, a petefészek- és a májrák okai között gyakrabban szerepel az elhízás, mint a dohányzás. Számításaik szerint sok millió embernél nőtt meg a daganatos betegség kialakulásának kockázata a túlsúlyuk miatt. Mint rámutattak, Nagy-Britanniában az elhízottak száma a duplája a dohányosokénak.
A szervezet hangsúlyozta, hogy nem akarja a dohányzás okozta rákkockázatot az elhízás okozta rákkockázathoz hasonlítani, és kiemelte, hogy mindkettő növeli a rák kialakulásának veszélyét. A túlsúly vagy az elhízás miatt évente csaknem 23 ezer daganatos megbetegedés történik Nagy-Britanniában, a dohányzáshoz pedig évi több mint 54 ezer daganatos megbetegedés köthető. A szervezet adatai alapján az évi 42 ezer bélrákos esetből 4800-at okoz az elhízás, 2900-at a dohányzás. Az évente előforduló 12 900 veserákból az elhízás 2900, a dohányzás 1600 esethez kapcsolható. Az 5900 májrákos megbetegedés közül 1300-at okoz elhízás és 1200-at a dohányzás. Az évi 7500 petefészekrákból pedig 490 oka az elhízás és 25 eset köthető a dohányzáshoz.
Jelenleg a briteknél még mindig a dohányzás szerepel az első helyen a megelőzhető rákok okozóinak listáján, de az elhízás már a második. Viszont míg a dohányosok száma csökken, az elhízottak száma egyre jobban nő - figyelmeztettek a szakértők emlékeztetve arra, hogy a brit felnőtt lakosság harmada elhízott. A statisztikák szerint az Egyesült Királyságban a felnőttek között 13,4 millió a nem dohányzó, de elhízott, 6,3 millióan dohányoznak, de nincsenek elhízva, és 1,5 millió a dohányzó és elhízott – ismertette a BBC News.
Az elhízás és a daganatos betegségek kialakulása közötti kapcsolatot már alaposan feltárták a kutatások, de háttérben álló biológiai mechanizmust a tudósoknak még nem sikerült teljesen megismerniük. A zsírsejtek extra hormonokat és növekedési faktorokat hoznak létre, ezért a testben lévő sejtek gyorsabban osztódnak. Ez növeli a rákos sejtek kialakulásának esélyét. A testmozgás azonban valószínűleg szintén szerepet játszik a szakértők szerint.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a túlsúly vagy az elhízás nem jelenti azt, hogy az ember biztosan daganatos beteg lesz, ugyanakkor erősen növeli a betegség kockázatát, ami annál magasabb, minél nagyobb a túlsúly, valamint túlsúly vagy elhízás időtartama.
A brit rákkutató szervezet szerint 13 különböző daganatos betegség köthető az elhízáshoz: a mellrák (a változó kor utáni nőknél), a bélrák, a hasnyálmirigyrák, a nyelőcsőrák, a májrák, a veserák, a felsőgyomor-rák, az epehólyagrák, a méhrák, a petefészekrák, a pajzsmirigyrák, a leukémia és az agydaganat.
Az elhízás és a daganatos betegség kialakulása közötti kapcsolat csak a felnőtteknél áll fenn, de a gyermekeknél is fontos az egészséges testsúly megőrzése – mondták a szakértők.
Linda Bauld, a brit rákkutató betegségmegelőzési szakértője hangsúlyozta, hogy a kormánynak többet kell tennie a súlyos probléma megoldására.
„Miközben nagyon is tisztában vagyunk a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal, az elhízás elleni küzdelemért kevesebb erőfeszítést tettek, pedig az most már a rák fő oka” – mutatott rá a Brit Orvosi Szövetség közleménye.
Szerző

Százezrek lesték a teljes napfogyatkozást Chilében

Publikálás dátuma
2019.07.03. 17:06
Az Atacama sivatagban volt a legideálisabb a légkör az észleléshez
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
Érdeklődők tömegei érkeztek a világ egyik legtisztább égboltja alá, hogy megfigyeljék a Chile északi, sivatagos részén átvonuló teljes napfogyatkozást. Teljes sötétségbe legutóbb négyszáz éve borult a vidék, legközelebb ilyen 2165-ben várható.
Turisták százezrei vonultak ki Chile északi, sivatagos részébe kedden, hogy a világ egyik legtisztább égboltja alól figyelhessék meg, ahogy a Föld és a Nap közé kerülő Hold helyi idő szerint kora délután fokozatosan teljes sötétségbe borította a vidéket. 
A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt (közép-európai idő szerint a késő esti órákban). A csillagászati jelenség "útvonala" mentén több helyszínen is ezrek gyűltek össze Chilében, de az esemény számos tudóst is a térségbe csábított.
Az előrejelzések alapján a chilei Atacama-sivatagban és az Andok hegyvonulatának keleti oldalán elterülő argentin San Juan tartományban kínálkoztak a legjobb éghajlati viszonyok a megfigyelésre, míg Buenos Aires égboltján felhők zavarták az érdeklődők élményét.
A NASA amerikai űrkutatási ügynökség adatai szerint a teljes sötétség egy-egy helyszínen akár 4 percig is tarthatott. A teljes napfogyatkozás sávjától messzebb pedig, a részleges napfogyatkozás Chile és Argentína távolabbi részein, valamint a többi dél-amerikai országban is látható volt, északon egészen Venezueláig és a közép-amerikai Panamáig.
A Chilei Csillagászati Társaság adatai szerint az ország ezúttal elsötétült részén több mint négyszáz éve, 1592 óta nem volt látható teljes napfogyatkozás, és a következő ilyen esemény 2165-ben várható. A dél-amerikai kontinens más részén azonban már 2020. december 14-én látható lesz a következő ilyen jelenség.
Szerző