Hat kiló zöldséget-gyümölcsöt dobunk ki fejenként évente, csak mert nem tökéletesek

Publikálás dátuma
2019.07.05. 13:35
Illusztráció
Fotó: VICTOR DE SCHWANBERG/SCIENCE PHO / AFP
„Vegyél számba” címmel szemléletformáló kampányt indított a zöldség-gyümölcs pazarlása ellen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A hivatal legfrissebb kutatása szerint Magyarországon fejenként évente csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki. Ennek egy részét pusztán azért, mert nem néznek ki tökéletesen. A „Vegyél számba! elnevezésű kampánnyal arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy nem csak a legfrissebb, legszabályosabb, legesztétikusabb zöldség-gyümölcs tápláló, megfelelő tárolással a fogyaszthatósági idő meghosszabbítható, és érdemes hazai termékeket vásárolni, mert azok frissebbek a távolabbi országokból érkezőknél.
A kampány anyagaival a Nébih Maradék Nélkül élelmiszerpazarlás elleni programjának felületein találkozhatnak az érdeklődők, de a hivatal saját csatornáin és egyéb tematikus oldalain is megjelenteti a gyakorlati tudnivalókat, és a programhoz kapcsolódó rendezvényeket is szerveznek.
„A pultokra kitett hibátlan gyümölcsök rászoktatták az embereket arra, hogy ami nem szép, az nem isehető. A termelőknek is sokat ki kell dobniuk, mert nem felelnek meg az áruházláncok minőségi feltételeinek” – mondta Ecsedi István, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője az M1-en.

Más, de jó

Sokan elfordulnak a szokatlan alakú zöldségektől, gyümölcsöktől, pedig ezek csak másmilyenek, de nem feltétlenül rosszabbak. A pusztán alakhibás zöldség és gyümölcs az előkészítést követően ugyanúgy fogyasztható, mégis sokszor – érdemtelenül – a szemétben végzi, pedig kis kompromisszummal, persze alacsonyabb áron megvásárolva ezek is felhasználhatók.

Megfelelően tárolva tovább ehető

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik, azaz tovább érnek. Ezért vásárláskor figyelembe kell venni a felhasználás tervezett idejét. Jó tudni, hogy a friss gyümölcs és zöldség érési folyamata legtöbbször lassítható a hűtőben való tárolással. A félbevágott, feldarabolt terményeknél pedig kiemelten fontos a hűtés, hisz feldolgozott állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok.

Tudta?

A sárgarépa a hűtőben fagyási sérülést szenvedhet, a banán pedig hamarabb barnul. A szilva banán mellett gyorsabban érik.

Előnyben a hazai

A helyi termékek frissebbek, mint a távoli országokból utaztatott zöldségek-gyümölcsök. A szállítási távolság növekedésével a szén-dioxid kibocsátás jelentősen nőhet és nagyobb a termékek hűtésére fordított energiaszükséglet is. Egy tanulmány kimutatta, hogy a helyi termesztésű almák előállításához, szállításához 87 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás köthető, mint a külföldről behozott almákéhoz. Minél messzebbről szállítják a termékeket, annál nagyobb eséllyel nyomódnak és sérülnek meg útközben.
Mint megírtuk, 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgáló tanulmány azt állapította meg, hogy a világ évente 2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termel évente. Ennek csupán mintegy 16 százalékát – 323 millió tonnát – hasznosítják újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg.

Megint állami támogatást kapott Mészáros Lőrincék izocukorcége

Publikálás dátuma
2019.07.05. 11:00

Fotó: Népszava
Ezeket a gyárakat maga Orbán avatta fel, az állam pedig már eddig is támogatta a projekteket.
A Mészáros Lőrinc jellemezte Opus Global élelmiszeripari divíziójában méretes gyárak, beruházások találhatók. Az egyik cégbe, a Tiszapüspökiben működő izocukorgyárba most 5,6 milliárd forintot invesztált az állam – írja az Index.  A portál beszámolója szerint ennek az élelmiszeripari részlegnek a két legértékesebb cége a visontai Viresol, amely búzából és a tiszapüspöki Kall Ingredients, amely kukoricából állít elő feldolgozott alapanyagokat.
Ezeket a gyárakat maga Orbán Viktor avatta fel, az állam már eddig is támogatta a projekteket, illetve állami, államközeli bankok finanszírozták a gigaberuházást.

Ám valójában nagyon nehezen indult be ez a két üzem, csúszások, összeveszések az építőipari vállalkozókkal, levonulások jellemezték a projekteket.  Csütörtökön, tőzsdezárás után azt jelentette be az Opus Global és az állami MFB Invest, hogy a Kall Ingredients újabb, mintegy 17,5 millió euró (5,6 milliárd forint) értékű befektetési forráshoz jut az MFB Investtől, amely cserébe kisebbségi részt szerez az üzemben.
A közlemény szerint a Kall Ingredients közel évi félmillió tonna kukoricát dolgoz fel jelenleg. 
Az izocukor és egyéb cukortermékek mellett a cég termékportfólióját a gyógyszer- és az élelmiszeriparban igen fontos, magas minőségű alkohol, illetve takarmány-alapanyagok adják.

A társaság exportból származó árbevétele meghaladja a teljes értékesítési árbevétel 50 százalékát. Ez az arány a tervezett beruházásokkal már rövid távon növelhető.
Szerző

Kevesebbet tankoltunk: a kiskereskedelem rálépett a fékre

Publikálás dátuma
2019.07.05. 09:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Váratlanul felére esett májusban a hazai kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme. A vélemények megoszlik arról, hogy ez a lassulás előjele-e.
Alaposan meglepte az elemzőket, hogy a májusi, évesített kiskereskedelmi forgalom növekedése jóval kisebb lett, mint amit eddig 2019-ben megszokhattunk. A KSH csütörtökön közölt adatai szerint az üzletek az esztendő ötödik hónapjában mindössze 3 százalékkal magasabb forgalmat értek el, mint tavaly ilyenkor, naptárhatásoktól megtisztítva pedig mindössze 2,6 százalékot. A szakértők a visszaesést csak a második félévre várták. Optimizmusra az adott okot, hogy 2019 első öt hónapjában a forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8 százalékkal bővült, és  még a májusi adat sem tudott rontani ezen az átlagon. A mostani visszaesés azért is elgondolkodtató, mert amikor az idei első negyedéves, 5,2 százalékos GDP emelkedés okát kutatták, szinte minden elemző a lakossági fogyasztás dinamizmusát emelte ki. A bolti jelzések alapján a megnövekedett jövedelmükből a háztartások általában nem több, hanem jobb minőségű élelmiszert vásárolnak. Ez a tendencia azonban lefékeződött, az élelmiszerbolti eladások májusban - az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva mindössze egy százalékkal lett magasabb, sőt az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké három százalékkal még csökkent is. A költések leginkább az iparcikk-boltokban lettek magasabbak, mégpedig 8 százalékkal, csekély mértékben de nőtt az illatszerboltok és a gyógyszertárak forgalma is.  Ugyanakkor a műszaki cikkeket árusító és a bútorboltokban stagnálást tapasztaltak. Visszaesett a könyvesboltok, az informatikai üzletek forgalma is, kevesebb fogyott ruhából és cipőből, s ami igazán meglepő, több, mint 7 százalékkal mérséklődött a használt cikkek utáni érdeklődés. Folytatta évek óta tartó dübörgését az online kiskereskedelem, ebben az időszakban 38 százalékkal több árut adtak el, mint egy esztendeje. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma alig 0,8 százalékkal tudott nőni. Érdemes megemlíteni - bár a kiskereskedelmi statisztikákban nem veszik figyelembe, - hogy a gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 13 százalékkal  emelkedtek, új autóból 5,4 százalékkal többet regisztráltak.  Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, akinek jóslatai 2018-ban a legjobban beváltak, optimista, csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a májusi adatok csak átmeneti kisiklást tükröztek. Prognózisa szerint már júniusban ismét visszatérhet a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése a régi mederbe, még ha mértéke alacsonyabb is lesz, mint amit az utóbbi időben megszoktunk. 2018-ban átlagosan 6,6 százalékkal nőtt az üzletek forgalma, idén 5,7 százalékot várnak, jövőre pedig mindössze 4,4 százalékot.  A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma - mondta az elemző.  A kiskereskedelmi forgalom lelassulásának okát Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője elsősorban az üzemanyag-forgalom visszaesésében látja. Véleménye szerint a májusi lassulásban nemzetközi folyamatok is szerepet játszhattak, ugyanis a román és szlovák kiskereskedelmi forgalom is esett, így a globális lassulás már a régiós folyamatokban is jelentkezhetett. Abban egyetértett Suppan Gergellyel, hogy a kiskereskedelmi forgalom drasztikus visszaesése ellenére "tartós trendtörésről" nem beszélhetünk, a belső kereslet a GDP-növekedés hajtóereje maradhat a továbbiakban is, a stabil bérnövekedés, a feszes munkapiac és az erőteljes hitelkiáramlás nem utal a "belső növekedési motorok" jelentős lassulására.  Virovácz Péter, az ING szenior elemzője határozottabban fogalmazott: A májusi adat erősen kétségessé teszi az év elején látott dinamikus növekedés fenntarthatóságát, miközben beleillik a 2018 eleje óta tapasztalt lassuló trendvonalba. Azt, hogy egy általános lassulásról van szó és nem csupán egyedi hatásról, az is alátámasztja, hogy minden főbb kiskereskedelmi szegmensben jelentősen mérséklődött a növekedés üteme – vélekedett. Megjegyezte azt is, lehet, hogy már az új lakossági állampapír megtakarításra gyakorolt pozitív (és a fogyasztásra gyakorolt negatív) hatását látjuk. Ennek megítéléséhez azonban további adatok szükségesek – tette hozzá. 

Veszített a Tesco

Nem sértette az uniós jogot a 2010-ben, az árbevételre kivetett, majd 2013-ban kivezetett magyarországi kiskereskedelmi különadó - így foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben. Juliane Kokott szerint a különadó nem járt a cégek letelepedési szabadságának korlátozásával, valamint nem biztosított az uniós állami támogatási szabályokkal össze nem egyeztethető szelektív előnyt az alacsonyabb árbevételű vállalatok számára. Mindezek mellett - tekintve, hogy a magyar bíróságnak ilyen tárgyú kérdése is volt az Európai Bírósághoz - a főtanácsnok azt is megállapítja, hogy az ágazati különadó nem forgalmiadó-jellegű közteher, ebből fakadóan nem ütközik az ezt szabályozó hozzáadottértékadó irányelvbe sem. 

Szerző