Hat kiló zöldséget-gyümölcsöt dobunk ki fejenként évente, csak mert nem tökéletesek

„Vegyél számba” címmel szemléletformáló kampányt indított a zöldség-gyümölcs pazarlása ellen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hivatal legfrissebb kutatása szerint Magyarországon fejenként évente csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki. Ennek egy részét pusztán azért, mert nem néznek ki tökéletesen. A „Vegyél számba!” elnevezésű kampánnyal arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy nem csak a legfrissebb, legszabályosabb, legesztétikusabb zöldség-gyümölcs tápláló, megfelelő tárolással a fogyaszthatósági idő meghosszabbítható, és érdemes hazai termékeket vásárolni, mert azok frissebbek a távolabbi országokból érkezőknél.

A kampány anyagaival a Nébih Maradék Nélkül élelmiszerpazarlás elleni programjának felületein találkozhatnak az érdeklődők, de a hivatal saját csatornáin és egyéb tematikus oldalain is megjelenteti a gyakorlati tudnivalókat, és a programhoz kapcsolódó rendezvényeket is szerveznek.

„A pultokra kitett hibátlan gyümölcsök rászoktatták az embereket arra, hogy ami nem szép, az nem isehető. A termelőknek is sokat ki kell dobniuk, mert nem felelnek meg az áruházláncok minőségi feltételeinek” – mondta Ecsedi István, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője az M1-en.

Más, de jó

Sokan elfordulnak a szokatlan alakú zöldségektől, gyümölcsöktől, pedig ezek csak másmilyenek, de nem feltétlenül rosszabbak. A pusztán alakhibás zöldség és gyümölcs az előkészítést követően ugyanúgy fogyasztható, mégis sokszor – érdemtelenül – a szemétben végzi, pedig kis kompromisszummal, persze alacsonyabb áron megvásárolva ezek is felhasználhatók.

Megfelelően tárolva tovább ehető

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik, azaz tovább érnek. Ezért vásárláskor figyelembe kell venni a felhasználás tervezett idejét. Jó tudni, hogy a friss gyümölcs és zöldség érési folyamata legtöbbször lassítható a hűtőben való tárolással. A félbevágott, feldarabolt terményeknél pedig kiemelten fontos a hűtés, hisz feldolgozott állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok.

Előnyben a hazai

A helyi termékek frissebbek, mint a távoli országokból utaztatott zöldségek-gyümölcsök. A szállítási távolság növekedésével a szén-dioxid kibocsátás jelentősen nőhet és nagyobb a termékek hűtésére fordított energiaszükséglet is. Egy tanulmány kimutatta, hogy a helyi termesztésű almák előállításához, szállításához 87 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás köthető, mint a külföldről behozott almákéhoz. Minél messzebbről szállítják a termékeket, annál nagyobb eséllyel nyomódnak és sérülnek meg útközben.

Mint megírtuk, 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgáló tanulmány azt állapította meg, hogy a világ évente 2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termel évente. Ennek csupán mintegy 16 százalékát – 323 millió tonnát – hasznosítják újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg.