Bioritmus;szívbetegségek;antibiotikumok;

Illusztráció

- Az antibiotikum szedése és a szívbetegség összefügghet

A hosszú ideig tartó antibiotikum-szedés nőknél fokozza a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát – derült ki egy kutatásból. Ezért csak akkor célszerű alkalmazni, ha feltétlenül szükséges.

 Az antibiotikum és a szív-, érrendszeri betegségek összefüggését vizsgálta az European Heart Journal című folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók azt találták, hogy azoknál a 60 évesnél idősebb nőknél, akik két hónapig vagy tovább antibiotikumot szedtek, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata emelkedett, de már 40-59 éves korban is nőtt az esélye, a 20-39 éves korosztályban azonban nem találtak erre utaló jeleket – írta a Futurity.org

Az antibiotikumok megváltoztatják a bélbaktériumok egyensúlyát; elpusztítják a „jó”, azaz probiotikumokat, és növelik a vírusok, baktériumok, vagy más betegséget okozó mikroorganizmusok fertőzőképességét – mondta Lu Qi, a tanulmány vezető szerzője, a Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója.

A kutatók 36 429 nőt tanulmányoztak, akiket négy csoportba soroltak: az elsőbe azokat tették, akik még soha nem szedtek antibiotikumot, a másodikat azok alkották, akik 15 napnál rövidebb ideig, a harmadikban a 15 naptól két hónapig, a negyedikben pedig azoknak az anyaga szerepelt, akik két hónapig vagy hosszabb ideig szedtek antibiotikumot.

Illusztráció

Nyolc évig követték a nőket, akiknek kétévente kellett kitölteniük egy kérdőívet. Az eredmények szerint 1056 résztvevőnél alakult ki szív- és érrendszeri betegség. Az antibiotikumok szedésének leggyakoribb okai a légúti fertőzések, a húgyúti fertőzések és a fogászati ​​problémák voltak.

A kutatók figyelembe véve az eredményeket befolyásoló tényezőket, például az életkort, az étrendet és az életmódot, az antibiotikum használatának okait, a túlsúlyt vagy az elhízást, egyéb betegségeket is, azt találták, hogy a hosszasan antibiotikumokat szedő nőknél 32 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki szív- és érrendszeri betegség, mint az antibiotikumokat nem szedő nők esetében. Azoknál a középkorú nőknél, akik két hónapnál hosszabb ideig antibiotikumot szedtek, 28 százalékkal nőtt a kockázat.

„Összefüggést találtunk a felnőttkor különböző szakaszaiban az antibiotikum-szedés időtartamával, valamint a következő években kialakuló stroke és szívbetegségek fokozott kockázatával”– mondta Yoriko Heianza, a Tulane közegészségügyi és trópusi orvostudományi iskola kutatója, aki szintén közreműködött a tanulmány elkészítésében.

Mivel a vizsgált nők idősebbek voltak, nagyobb valószínűséggel több antibiotikumot szedtek életük során, néha hosszabb ideig is, ami arra utal, hogy a gyógyszer hatása összeadódik.

„Mivel a tanulmány megfigyelésen alapul, nem bizonyítja, hogy az antibiotikumok szívbetegséget és stroke-ot okoznak, csak azt, hogy van közöttük kapcsolat. És azt sugallja, hogy az antibiotikumokat csak akkor szabad alkalmazni, ha azok feltétlenül szükségesek”– tette hozzá Qi.

A viszketéssel, a bőr kipirosodásával, esetleg nedvezésével járó betegség hol „elmúlik”, hol belobban.