Jászai Gellért: Megtiszteltetés volt Mészáros Lőrinc jobbkezének lenni

Publikálás dátuma
2019.07.11. 11:08
Jászai Gellért
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Interjút készített a Figyelő a 4iG tulajdonosával, aki azért örül, hogy a felcsúti milliárdos továbbra is jelen van tőzsdei vállalatában.
Interjút készített a Figyelő Jászai Gellérttel, a 4iG nagytulajdonoságval, aki a lapnak elmondta, hogy már nem a Mészáros-csoport részeként építkezik tovább, annak viszont örül, hogy a barátja befektetőként továbbra is jelen van a tőzsdei vállalatában. A cikkben főként a T-Systems felvásárlásáról esik szó, amit Jászai elmondása szerint a kormány kiemelt figyelemmel követett. A vételárról Jászai annyit árult el, hogy „egy kifejezetten nagy volumenű üzletről van szó”. Állítja, a közhiedelemmel ellentétben, „az ilyen volumenű tranzakciók piaci érdekek mentén folynak”. Az üzletember az interjúban elmondta, hogy idén állapodtak meg Mészárossal (akivel kapcsolatban kiemelte, hogy „megtiszteltetés volt a jobbkezének lenni”) a 4iG-t illetően, és, hogy „a sors úgy hozta, hogy ezt már nem abban a felállásban és üzleti kapcsolatrendszerben építi tovább, hanem önállóan”. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.11. 14:08

Az aHang biztosan nem szervez ferencvárosi előválasztást

Publikálás dátuma
2019.07.11. 10:38

Fotó: Népszava
Azonban előfordulhat, hogy még részt vesznek ilyenben, mivel nagyon jó tapasztalataik voltak.
Bár felkérték az ellenzéki pártok, az aHang civil szervezet nemet mondott a ferencvárosi előválasztás lebonyolítására – értesült a Népszava. Az aHang lapunknak azt írta, számos más ügyük van, amelyeket ugyanolyan fontos tartanak, mint az előválasztást. Amikor elkezdték szervezni a fővárosi folyamatot, akkor is azt kommunikálták, hogy ettől még nem fognak átállni az előválasztások szervezésére. Persze előfordulhat – folytatták –, hogy még részt veszünk ilyenben, mivel nagyon jó tapasztalataink voltak. – Látjuk azt is, hogyan lehetne még jobbá tenni a folyamatot, sokan rengeteget tanultunk belőle – fogalmaztak.
Már korábban beszámoltunk arról, hogy lapunk úgy tudja: nem civilszervezetek szerveznék a ferencvárosi előválasztást, amelyet augusztus elején akarnak lezárni. Az aHang információnk szerint ugyanakkor technikai segítséget biztosít majd a procedúrához. Úgy tudjuk, a jövő hét elején az összes ellenzéki párt részvételével véglegesítik a pontos forgatókönyvet, így többek között kiderül majd lesz-e érvényességi küszöb, illetve mennyi szignóra lesz szükség az induláshoz. Jelen állás szerint a momentumos Jancsó Andreán és a független Baranyi Krisztinán kívül nem lesz több induló Ferencvárosban. Jancsót a Momentum, az MSZP és a Jobbik támogatja, míg Baranyit a Párbeszéd, az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt látná szívesebben polgármester-jelöltnek. A DK csak annyit közölt, hogy a győztest aspiránst fogadják majd el közös indulónak.  

Ennyibe került az ellenzéki előválasztás

Az aHang szerdán zárta le a budapesti ellenzéki előválasztással kapcsolatos elszámolását. Az erről szóló közleményükből kiderül: 68 ezer ember ment el szavazni, de „nem kérdés, hogy elment volna 100-150 ezer is, ha több sátor van hosszabb nyitva tartással, tovább tart a szavazási időszak s így tovább.” „Tisztán logisztikai és humán erőforrás kérdés volt az, hogy nem ment el legalább kétszer ennyi ember, ezt nagyon fontos aláhúzni. Így is több, mint ezer civil- vagy pártaktivista segítette a folyamatot egy héten keresztül” – tették hozzá. A közzétett adatok alapján 731 ember adományából 4,543,185 forint folyt be, az összköltség pedig 5,523,137 Ft lett. A kiadásaik a következőképpen oszlottak meg: – Bérleti díjak: 889,000 Ft – PR, kommunikáció: 965,579 Ft – Szakértői díjak: 587,000 Ft – Webfejlesztés: 1,712,350 Ft – Utazási költségek: 17,730 Ft – Kisértékű eszközbeszerzések (tablet, headset, mérőműszer): 459,253 Ft – Hirdetési költségek: 302,485 Ft – Ellátási költségek: 27,685 Ft – Adminisztratív költségek: 550,000 Ft – Banki költségek: 12,055 Ft „Július 10-én tehát még mindig 1 millió forint mínuszban vagyunk, nagy feladat lesz ezt a következő egy-két hónapban pótolnunk. Mivel a célzottan egyéb kampányainkra küldött pénzt nem használjuk ezen hiány kiegyenlítésére, így az általános adománygyűjtő oldalunkon keresztül befolyt összeget tudjuk csak erre fordítani” – közölte az aHang.

Szerző

Propaganda helyett valódi gazdaságpolitikára kellene váltani

Publikálás dátuma
2019.07.11. 10:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az autóiparban európai szintű tervekre és nem nemzeti szintű programokra van szükség, azt pedig minden államnak, még az Orbán-kormánynak is meg kell érteni, hogy csak akkor hozhatja jobb helyzetbe a munkavállalókat, ha minden vállalkozást, a multikat is rákényszeríti a kollektív megállapodások megkötésére. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) szeretné elérni, hogy ezt az EU Bizottsága is programmá emelje – nyilatkozta lapunknak a szervezet Budapesten tartózkodó főtitkára, Luca Visentini.
Eddig is a béremelésekért harcoltak, mi változott az utóbbi években? Az európai gazdaság egyik legnagyobb gondja még ma is a munkanélküliség, a másik az alacsony bérek és a béregyenlőtlenségek kérdése. Ezért a stratégiánk két nagy makrogazdasági követelésen alapul. Az egyik, hogy Európának nagyobb befektetésekre, beruházásokra van szüksége, hogy több munkahelyet és minőségi munkahelyeket lehessen teremteni, és szükség van arra is, hogy tovább növekedjenek a bérek. De nem csak általában, ahogy azt eddig követeltük, hiszen a minimálbérek megemelése kihúzhat embereket a nélkülözésből, de nem elég arra, hogy újjáépítsük a középosztályt és ahhoz sem, hogy a kelet-európai bérek felzárkózzanak a nyugati bérekhez. Ma hatalmas a szakadék az országok között, hiszen a magyar termelékenység például a német 85 százaléka, az itteni bérek mégis sokkal alacsonyabbak. Ezt a szakadékot csakis akkor lehet eltüntetni, ha működő ágazati kollektív szerződésekkel sikerül felzárkóztatni a fizetéseket. Úgyhogy most a programunk középpontjában az ilyen európai szintű bérmegállapodások elérése áll. Ehhez jó pontosan látni, hol állnak jelenleg a magyar dolgozók. A kormány azonban épp a napokban vádolta meg az adatok elferdítésével az Európai Szakszervezeti Kutatóintézetet, mert az úgy számolt, hogy a magyar nettó bérek reálértéke még mindig nem érte el a 2008-as válság előtti szintet, s jövőre már Románia is megelőz bennünket, mert náluk dinamikusabb az emelkedés. Más kormány is tett panaszt az intézet elemzéseire? Nem tudok ilyenről és őszintén szólva, meglepett, hogy a magyar kormány ekkora jelentőséget tulajdonít egy kutatóintézet adatainak. Azt kell feltételeznem, hogy érzékeny területre, a kormány egy gyenge pontjára mutatott rá az intézet az Eurostat megkérdőjelezhetetlen, objektív adatai alapján. Tagadhatatlan, hogy az elmúlt néhány évben a magyar kormány jelentősen emelte a minimálbéreket, de a válságot követő első években gyakorlatilag összeomlottak a bérek, a gazdasági teljesítmény az alacsony bérekre, a dömpingre és a multik tiszteletben tartására épült. Az évtized második felében pedig csak a minimálbér emelés indult el, ami nem volt hatással az átlagbérekre és a képzett munkavállalók bérére. Ennek a következménye a munkaerő kiáramlása, az, hogy több százezer ember keresett külföldön jobb munkahelyeket és béreket. Ez a politika vezetett a rabszolgatörvény bevezetéshez is, hiszen ahelyett, hogy a kormány a béremelések felé nyomta volna a vállalkozásokat, különösen a multi cégeket a dolgozók hazacsábítására, a többletmunkára való lehetőséget választották. Ez nemcsak a társadalmi igazságosság szemszögéből nézve hiba, hanem makrogazdasági, gazdaságpolitikai értelemben is. A magyar kormány hatalmas sikerként értékeli a gazdaság teljesítményét, mivel van a baj? Tudom, hogy Orbán Viktor nagyon büszke a kormánya gazdasági eredményeire, de azt gondolom, munkaerő piaci, foglalkoztatási területen a stratégiája nagyon elhibázott. Magyarország növekedése a szegénységen alapul és jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett. Ezért azt tanácsoljuk, lépjen ki az ideológiai harcokból, a gazdaság hosszú távú fejlődési esélye, a fenntartható gazdasági növekedés érdekében változtasson a foglalkoztatáspolitikáján. Vegye rá az itt működő vállalkozásokat, köztük a nemzetközi vállalatokat is, hogy a nagyon jelentős nyereségüket osszák meg a dolgozókkal. Fel kell ismerni a magyar kormánynak is, hogy ezek a multik a hatalmas profitjukat visszaviszik az anyaországokba, de rá kell őket kényszeríteni, hogy itt is emeljenek bért, mert jobb pénzért sokan visszatérnének az országba. Még egyszer: ezért nem elég a minimálbér megemelése, és a további emelést csak a kollektív tárgyalásokon lehet elérni. Bízunk benne, hogy Orbán kormánya is részt fog venni az erről szóló kezdeményezésünkben, a felkérést hamarosan levélben fogja megkapni. Ehhez képest most ott tartunk, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elemzései szerint a jövő évi költségvetésben a munkásszállók építése kivételével minden foglalkoztatáspolitikai terület kevesebb pénzt kap, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nincs elég munkaerő és a kormány külföldről hoz be dolgozókat, nekik kell a szállás? Ez nagy változás Orbán eddigi politikájához képest. A belső migráció erőltetése, a leszakadt régiók további kiürítése pedig nem jó megoldás az ország jövője szempontjából.
Épp ezekben a napokban alakulnak meg az új európai szervezetek. Milyen változást jelent ez a szakszervezeti munkában? Azonnal felvettük a kapcsolatot az új Európai Parlamenttel, hogy legyen beleszólásunk az új program összeállításába, a követeléseink bekerüljenek ebbe a programba, különösen szociális, gazdasági és környezeti kérdésekben. Figyeljük a jelöléseket, folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottság főigazgatóságaival, a jelenlegi finn és a következő német elnökséggel, s arról tárgyalunk, miként lehet tető alá hozni egy kollektív alkut megerősítő új európai keretdirektívát vagy bizottsági állásfoglalást, egy jogi intézményt erről a kérdésről. Szintén tárgyalunk a szakképzés jövőjéről, hiszen új képességeket követel a digitalizáció, a klímaváltozás, az automatizálás, az infótechnika terjedése. A harmadik pont, amiben lépni kell a következő európai periódusban, az a nem megszokott foglalkoztatási formákban dolgozó munkavállalók jogainak és lehetőségeinek rendezése. Gyülekeznek a felhők az autóipar felett, ami nálunk nagyon érzékeny kérdés, hisz ez az ország húzóágazata. Mi lesz a dolgozókkal, ha hosszabb visszaesés jön? Ez nagy kihívás. Trump kereskedelmi háborúja jelentős hatással lehet a szektorra, de az autóipar szerintem épp az a terület, ahol Európának önálló politikára lenne szüksége, radikálisan el kellene mozdulnia a zöld és elektromos autógyártás irányába. Ez a jövő, és egy hosszú távú gondolkodás keretében arra lenne szükség, hogy a magánforrások mellett nagyon sok állami pénzt is befektessenek a kormányok a terület európai szintű terveinek megalkotásába. Ez nem oldható meg nemzeti tervekkel, ehhez újra kell gondolni az unió belső versenypolitikáját is, mert a 60-as években kidolgozott elvek ma blokkolják például a vállalategyesítéseket, de ez az ideológiai alapú megközelítés öngyilkossághoz vezet. Átlátható szabályok mellett, de változtatni kell. Mit hozhat ez a helyzet a dolgozói érdekvédelemben, hisz ma felemás a helyzet: a Vasasok sok helyen erősek, de a Suzuki be sem engedi a területére a szakszervezeteket. Orbán kormányának ezért kell változtatni, elmozdulni a propagandáról a valódi gazdaságpolitikai lépések felé. Jogi kötelezettséggé kellene tenni, hogy a cégek nem állítanak akadályt a szerveződések elé, a multikat pedig abba az irányba kellene nyomni, hogy kössenek kollektív szerződéseket, mert minden nemzetközi adat azt mutatja, ahol van ilyen megállapodás, ott magasabbak a bérek, de magasabb a termelékenység is.