A tartozások mintegy fél százalékát engedte el a Diákhitel Központ

Publikálás dátuma
2019.07.12. 09:56

Fotó: Népszava
Összesen 2300 embert tehermentesített részben vagy egészben kormányzati támogatással a központ - mondta a szervezet frissen kinevezett igazgatója.
Több mint kétmilliárd forintnyi diákhitelt engedett el a Diákhitel Központ, a kormány segítségével, a támogatottak két vagy háromgyerekes anyák – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a központ egy hónapja kinevezett vezérigazgatója, Magyar Péter.  Magyar (aki nem mellesleg a szintén frissen kinevezett igazságügyi miniszter, Varga Judit férje) elmondta, hogy másfél ezer ügyfélnek a tartozás felét, 880 főnek pedig már a teljes hiteltartozását elengedték. Az 50 százalékos adósságátvállalást olyan anyák kapják, akik 2018. január 1. után a második gyermeküket hozták világra – a harmadik gyermek születésekor pedig kérvényezhető a teljes tartozás jóváírása. 
A vezérigazgató további kedvezményként említette, hogy a leendő édesanyák esetében már a várandósság 90. napját követően (három évre) kérvényezhető a felvett hallgatói hitelek kamatmentessé tétele és a törlesztés felfüggesztése. 
A Diákhitel Központ kínálta támogatásokat eddig összesen 400 ezren vették igénybe, több mint 341 milliárd forint értékben. Vagyis, mint az Index megjegyezte, a teljes adósságállomány alig több mint fél százalékát engedte el most a hitelintézet.
Szerző
Frissítve: 2019.07.12. 10:17

Erősen óvatoskodik a kormány a költségvetésben

Publikálás dátuma
2019.07.12. 08:00

Fotó: Népszava
Jelentős tartalékképzéssel kívánja megóvni a magyar gazdaságot a kormány. A reformok és a szerkezetátalakítás ezúttal is elmaradnak.
Bár a kormány retorikájában a családok életkörülményeinek javítását helyezte az Országgyűlés által pénteki végszavazásra kerülő 2020. évi költségvetés középpontjába, azonban a 300 oldalt meghaladó terjedelmű jogszabályból az is kiolvasható, hogy tartanak az előbb-utóbb bekövetkező válságtól, a biztonságra törekszenek. Ezt mi sem bizonyítja jobban minthogy a korábbi évekhez képest nagymértékben növelték a költségvetési tartalékot, ami így eléri a GDP egy százalékát. A parlamenti vita idén elég unalmasra sikeredett, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kormány szándékai szerint a munka dandárját az egyes szakbizottságokban végzik. A pénzügyminisztérium évek óta azt az egyébként üdvözlendő elvet képviseli, hogy módosítások nyomán a költségvetés fő számai - vagyis a bevételi és kiadási oldal, és a hiány - lényegében nem változhatnak. Kizárólag az egyes fejezetek között történhetett átcsoportosítás, annak figyelembevételével, hogy ha adócsökkentéssel járnak, akkor sem veszélyeztethetik a GDP arányos egy százalékos hiánycélt, valamint az államadósságot sem. A hiánycélt a gazdasági szakemberek egy része túlzottan ambíciózusnak tartja, és úgy vélik, hogy csak pótlólagos intézkedésekkel vagy a rendelkezésre álló tartalékok zárolásával teljesíthető. (Az idei hiánycél 1,8 százalékos.) A lapunk által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár azonban nem kételkedik abban, hogy megvalósulnak a kormányzati elképzelések. Szellemében és tartalmában a jövő évi büdzsé nehezen elfogadható, ám az Orbán-kormányok kétségtelenül értek el eredményeket a költségvetési fegyelemben, s ha szükséges, akkor a szociális, egészségügyi kiadások visszafogásával teljesül a hiánycél - mondta Katona Tamás. Ugyanakkor azon érdemes elgondolkodni - fejtette ki lapunk érdeklődésére Karsai Gábor, a GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese, hogy mi történhetett a GDP arányos államháztartási hiány mértékével, hiszen a Konvergenciaprogramban még 1,5 százalékot adott meg idén tavasszal a magyar kormány. Ilyen rövid idő alatt feltehetően az Európai Unió követelése nyomán faragtak le 0,5 százalékpontot, s nem egy korábban nem ismert, valamilyen kedvező körülményt vettek figyelembe. Abban a tekintetben sem történt változás, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül kizárólag a kormánypárti képviselőktől érkezőket vette figyelembe, a 803 ellenzéki javaslatot mind egy szálig visszautasította a parlament és szakbizottságok. Arra hivatkoztak, hogy az lenullázta volna a költségvetési tartalékot, ami azonban - éppen a módosítások beadási szabálya miatt - nem fedi a valóságot. A számos - nem nagy horderejű - módosítás között viszont fellelhetjük azt, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulást kizárólag idegenforgalmi célokra lehet fordítani. Ennek a központi költségvetés szempontjából az a jelentősége, hogy ha a tervezetthez képest magasabbak lesznek a bevételeket akkor a kiadásokat is ilyen mértékben emelni kell. A gazdaságvédelmi akcióterv fontosságát hangsúlyozandó a vállalkozói szféra számára hitelgaranciát nyújtó Garantiqa Zrt. az eredeti törvényjavaslathoz képest 30 milliárd forinttal több hitelforrást nyújthat. A Debrecenbe tervezett BMW-gyár beruházáshoz 9 milliárd forint támogatást különítettek el, ezzel a kormányzat jelezni kívánta, hogy számukra még a többlettámogatás sem drága, csak - a gépjármű-ágazat világszerte érezhető gondjai ellenére - biztosan épüljön meg az üzem. A többi elfogadott módosító indítvány is jól jellemzi a kormányzat gondolkodását. Az egészségügyi szolgáltatásokat ért kritikákra - az ágazattól kölcsönvett szóval - még gyógyír sem lehet, hogy százmillió forint többletforrást kap az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyelete és az egészségügyi ellátás eredményességét értékelő minőségügyi szakfőorvosi felügyelet operatív feladatainak Nemzeti Népegészségügyi Központon belüli működtetésére. Magyarán a mindent centralizálni igyekvő hatalom jelentős költségek árán, a bürokrácián belül átcsoportosít. Az egyházaknak tett érdekes gesztus, hogy a tűzkárt szenvedett Károli Gáspár Református Egyetem Ráday Felsőoktatási Diákotthona újjáépítésének költségeit az állam átvállalja, de ennyivel nem elégszik meg, így a vele lényegében egybeépült Dunamelléki Református Egyházkerület székházának felújítását is magukénak érzik, erre további 3,2 milliárd forintot szánnak az adófizetők pénzéből. Természetesen a sport sem maradhat ki, a jövő évi a Paralimpián való részvételre 447 millió forinttal többet tartalmazhat az eredetileg tervezettnél a büdzsé. A kultúrát ezúttal az az újabb 100 millió forint képviseli, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára "intézményfejlesztési stratégiájára" szánnak. Adócsökkentésre vagy kivezetésre nem érkezett kormánypárti képviselői javaslat, így a már ismert tervek valósulnak meg, az eva megszűnik, a reklámadó befizetési kötelezettségét felfüggesztik, a világrekorder 27 százalékos áfa viszont megmarad, és elhamarkodott kijelentésnek bizonyult, hogy a közeljövőben egy számjegyű lesz a 15 százalékos szja. A várható euró árfolyamot viszont feltehetően most sem sikerült eltalálnia a pénzügyi tárcának. Emlékeztetőül: a most folyó költségvetés 311,40 forinttal számol, a 2020. évi pedig 320,9 forinttal. (Azt hogy miképpen jöttek ki ezek a számok nehéz megtippelni, ugyanis ezzel mit sem törődve a bankközi devizapiacon tegnap 326 forintot adtak az euró egy egységéért.) Az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal lesz több. A kormány arra hivatkozik, hogy 2020-ban a költségvetés igazi nyertesei a családok lesznek, hiszen 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a támogatásukra jövőre. Ezzel kapcsolatban Karsai Gábor megjegyezte, hogy az elmúlt években a kormány kiadásai államközpontúak voltak, és nem a tudásnak adtak elsőbbséget. Ebben a tekintetben 2020-ban sem várható változás. A családtámogatásra és a NATO-kötelezettségek teljesítése miatt a honvédelemre költött többletpénzek ugyanis nem ebbe az irányba mutatnak. A családtámogatást csak a közepes és magasabb jövedelműek tudják teljesen kihasználni, ez vonatkozik a sokgyerekesek autóvásárlási kedvezményeire is. Az egészségügyre mindössze 0,4 százalékkal költenek többet 2020-ban, mint idén. A GKI vezérigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy az egészségügyet mind a jegybank 330 pontja, mind a pénzügyi tárca tanulmánya versenyképességi elemnek tekinti. Sőt arra hivatkoztak, hogy a versenyképesség növelése 0,7 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A reformnak, a szükséges szerkezeti átalakításoknak sem itt, sem másutt a nyomait sem lehet fellelni. Az amúgy is súlyos gondokkal küzdő oktatásügy ráadásul jövőre 0,4 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint 2019-ben. A kedvezőtlen feltételek miatt ezeken a területeken folytatódhat az elvándorlás.   

Az MNB kockázatokat lát

A jegybank elemzői szerint a költségvetés 2020-ra kitűzött hiánycélja a tartalékok részleges megtakarítása esetén teljesíthető - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésében, amelyet a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz készítettek. Az elemzésben kiemelték: a jövő évi büdzsé GDP arányos, egy százalékos hiánya az 1995 óta rendelkezésre álló adatok alapján az eddigi legalacsonyabb lehet 2020-ban. A jegybanki prognózis szerint egyes bevételek elmaradhatnak az előirányzattól, de alacsonyabb lehet az uniós támogatásokhoz kapcsolódó önrész, valamint a babaváró támogatáshoz kapcsolódó kiadás is. A törvényjavaslat szerint - változatlan devizaárfolyamon - a GDP-arányos adósságráta érdemi, 3,1 százalékpontos csökkenése várható 2020-ban, míg a jegybanki előrejelzés szerint mérsékeltebb gazdasági növekedés mellett 2,6 százalékpontos csökkenés lehetséges. A törvényjavaslatban a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés (4 százalék) jelentősen meghaladja a jegybank júniusi Inflációs jelentéshez készített prognózisát (3,3 százalék) és a piaci elemzői várakozásokat is. Megjegyezték, amennyiben 2020-ban nem valósul meg a törvényjavaslatban várt magas beruházás-, foglalkoztatás- és fogyasztásnövekedés, az kockázatot jelent egyes adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségére. A Költségvetési Tanács véleményezésében minderről nincs szó, pedig a három tagú grémium egyik tagja Matolcsy György jegybankelnök.

A kormány megsarcolja a foglalkoztatásra szánt alapot

A kormány elvesz abból az alapból, amit a munkaadók és a dolgozók adnak össze - fogalmazta meg kritikáját Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője A jövő évi költségvetés miképpen érinti a dolgozók milliót?  Ezzel kapcsolatban érdemes  először is megnézni, hogy milyen változásokat tartalmaz a 2020. évi  az adórendszer. Itt a munkavállalókat érintő jelentős változás nincs. A foglalkoztatás növelése érdekében lépések várhatók?  A kormány foglalkoztatáspolitikájának hű képe, hogy miképpen használják fel - az éves költségvetésben is szereplő . Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) pénzeit. Ez azért is érdekes, mert az NFA forrása nem más, mint amit a munkaadók és a munkavállalók befizetnek. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt 10 évben a közfoglalkoztatás támogatására 1700 milliárd forint ment el, ami az NFA 46 százaléka. Nagyon magas ez az arány, még ha el is fogadjuk, hogy a közfoglalkoztatás támogatásának bizonyos időszakokban van létjogosultsága, hiszen segíthet a helyi munkaerőpiaci problémák megoldásában. Az NFA-ból lehet költeni a cégbezárásokat követően átképzésre, betanításra, felnőttképzésre és más munkahelyek támogatására is. Ehelyett 71 milliárd forintot még el is vonnak a rendszerből.    A költségvetésből az is kiderül, hogy az átlagbérek mennyivel növekedhetnek? Egyre kisebb mértékben. Tavaly 11,3 százalékkal lettek magasabbak a bérek, az idei évre 9,4 százalékot terveztek, de ez valamivel több lehet. A jövő évi tervekben azonban csak 8,3 százalék szerepel.  A versenyszféra béreinek magukkal kell húzni a közszféráét. Miképpen alakulhatnak a keresetek 2020-ban?  A különbség még tovább növekszik, az előbbiben 6, az utóbbiban 9 százalékos emelést terveznek. Ne feledjük a közszférába tartozik az egészségügy is, így tovább nőhet az elvándorlás.

A 2020. évi költségvetés fő számai

Bevétel: 21 425,983 milliárd forint  Kiadás:  21 792,993 milliárd forint Hiány:  367,01 milliárd forint  (A GDP 1 százaléka) A várható uniós támogatás mértéke: 1496 milliárd forint   A GDP arányos államadósság az év végén: 65,5 százalék  Infláció: 2,8 százalék A GDP növekedése: 4 százalék     

Szerző
Témák
költségvetés

Rossz hír az autósoknak – Tovább drágult a benzin

Publikálás dátuma
2019.07.12. 07:34

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A gázolaj ára nem változott.
Drágult a benzin, a Mol Nyrt. bruttó 3 forinttal emelte a benzin nagykereskedelmi árát pénteken, a gázolajé nem változott. A benzin literenkénti átlagára így 390 forintra nőtt, a gázolajé 393 forint maradt. A benzin ára legutóbb július 5-én emelkedett 2 forinttal, a gázolajé nem változott. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző