Áder aláírta az MTA-t megcsonkító törvényt

Publikálás dátuma
2019.07.12. 10:51
Áder János
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A köztársasági elnök ezúttal sem okozott csalódást az Orbán-kormánynak, jóváhagyta az Akadémiát vagyonából és kutatóhálózataiból kiforgató döntést.
Hiába kérték, hogy ne tegye, Áder János államfő aláírta a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvényt – derült ki a parlament.hu-ról. Azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az MTA-tól elszakítsák az akadémiai kutatóintézeteket és egy nagyobb kormányzati felügyeletet biztosító állami kutatóhálózatba olvasszák őket. Ezzel együtt vagyonának egy részéről is le kell mondania az Akadémiának. Az MTA területi bizottságai és a tudomány iránt elkötelezett tagjaik még csütörtök este is azt kérték Ádertől: ne írja alá a törvényt, hanem kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot. „Meggyőződésünk, hogy a Parlament által elfogadott törvény ellentétes az ország érdekeivel, nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését, ezáltal a műszaki és társadalmi innovációt” – írták. Az MTA Felügyelő Testülete korábban jelezte: a törvényjavaslat több pontja is alkotmányellenes lehet, annak országgyűlési elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az MTA részéről elengedhetetlen az alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése. Lucia Caudet, az Európai Bizottság szóvivője is úgy nyilatkozott lapunknak: a bizottság meg fogja vizsgálni az MTA kutatóintézeti hálózatának átalakításáról elfogadott magyarországi jogszabályt, és továbbra is szoros figyelemmel kíséri az állami kutatási rendszerben végbemenő változásokat. 
Szerző
Témák
MTA Áder János
Frissítve: 2019.07.12. 11:09

Orbán szerint nem függünk az EU pénzétől, a honvédelem pedig közös kötelesség

Publikálás dátuma
2019.07.12. 09:29
Orbán Viktor
Fotó: Geoffroy Van der Hasselt / AFP or licensors
Több szempontból aggasztó interjút adott Orbán Viktor a közrádiónak, amiből az is kiderült, hogy egyhamar nem számíthatunk az euró bevezetésére.
Tisztelet jár Magyarországnak és a V4-eknek – talán ehhez a frázishoz tért vissza legtöbbször pénteki interjújában Orbán Viktor, aki ebből a szemszögből értékelte az EU vezetőválasztási folyamatát, a gazdaság és a pénzügy hazai helyzetét is.

Weber sértő volt, Timmermans Soros bevándorláspárti embere

Orbán már a beszélgetés elején kifejtette: olyan vezetőket kell választani az unió élére, akik tisztelik a nemzeteket és ellenzik a bevándorlást, az esélyes jelölteket pedig szintén e két okból buktatták meg: a szocialista Timmermans a miniszterelnök szerint ugyanis Soros György jelöltje és bevándorláspárti, a néppárti csúcsjelölt Manfred Weber pedig több országról is tiszteletlenül beszélt, közöttük Magyarországról is. Ebben a leegyszerűsített narratívában gondolkodott a Kossuth rádió műsorvezetője is, aki megkérdezte, miért biztosak abban, hogy a V4-ek által (harmadik helyen) támogatott jelölt, Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nem migrációpárti:
a felvetésnek NER-logika szerint van alapja, hiszen von der Leyenről közismert, hogy 2014-ben egy szíriai menekült fiút fogadott be rövid időre családjába, 2015-ben pedig hangosan bírálta a magyar kormányt a menekültekkel szembeni erőszakos fellépés miatt.

Bízunk a német védelmi miniszterben, és van esély rá, hogy később tiszteletben tartanak minket – válaszolt az érvekkel nem akadékoskodva Orbán. A nőügyekkel amúgy nem foglalkozó miniszterelnök szerint az, hogy egy hétgyermekes német családanya lehet az unió vezetője, jelzi, hogy más szelek fújnak Brüsszelben. Hogy von der Leyen milyen politikusi érdemekkel bír, és jelölésében a hét gyereknek, vagy az anyaságnak milyen szerepe van, az már nem került szóba az interjúban.
A jelöltválasztási harcok kapcsán Orbán kiemelte, hogy a 63 millió embert képviselő V4-ek meghatározó erőt jelentettek, és számítani lehetett a horvátok, románok segítségére is. Azt ugyanakkor nem akarta elárulni, miről egyeztetett Macronnal – ez maradjon az én titkom, felelte sejtelmesen a riporter kérdésére.

Nekünk nem Frankfurt diktál = nem lesz eurónk

A miniszterelnök gazdasági kérdésekről és belpolitikai kérdésekről csak általánosságokban beszélt, de több kijelentése is aggodalmakat ébreszthet. Szlovákiáról – Zuzana Caputová látogatása kapcsán – például kifejtette, hogy a szlovákok feladták pénzügyi függetlenségüket az eurózónához való csatlakozással, nekik már Frankfurtból diktálnak, nem úgy mint a magyaroknak vagy a cseheknek. 
Ebből – a harcos retorikai elemeket leválasztva – nem nehéz kiérteni, hogy Orbán esélyt sem lát az euró hazai bevezetésére a közeljövőben.

Nem függünk az unió pénzétől = alig érkezik majd EU-forrás

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem függ az uniós pénzektől, gazdasága növekszik és megáll a saját lábán. Mindezt nehéz elhinni akkor, ha tudjuk, hogy az ország csatlakozása óta a kedvezményezett EU-tagállamok közé tartozik – 2017-ig  11 ezer milliárdos pozitív mérleget könyvelhetünk el – ráadásul élvezzük az uniós piac: a vámmentes belső kereskedelem, az uniós munkavállalók szabad mozgásának előnyeit. A kijelentésnek azonban ezúttal is lehet mögöttes értelme: ha tényleg a jogállami elvek betartásához kötik az uniós források kiosztását, akkor Magyarország eurómilliárdoktól eshet a 2020-tól kezdődő következő hétéves költségvetési ciklusban (igen, zsíros stadionfejlesztési pályázatoktól is), Orbán pedig már előre próbálja szabadságharcként értelmezni a várható  szűkös éveket.

Jobbra át! Igazodj!

A miniszterelnök a honvédelmi beruházásokat úgy magyarázta, hogy sikerült rendezni az ország belső problémáit, így már jut pénz a haderőreformra is. Itt is sikerült azonban egy aggasztó megjegyzést tennie: a haza védelme szerinte közös feladat és kötelesség, függetlenül attól, hogy nincs már kötelező sorkatonai szolgálat – épp ezért
mindenkinek szükséges ehhez megfelelő fizikai és szellemi állapotban lennie a feladat elvégzéséhez. A készülő NAT-ban Orbán szerint már megvannak a felkészülést segítő elemek.

Nehéz lenne ezt nem úgy érteni, mint fokozatos megágyazást a kötelező szolgálat visszavezetéséhez.

Orbán a bot jó oldalán szeretne lenni

Bár a jövő évi büdzsé egy százalékos hiánycéllal számol, de Orbán ambiciózusabb saját pénzügyi szakértői csapatánál is: ő a nulla szintet szeretné elérni, később pedig azt, hogy Magyarország ne hitelfelvevő, hanem hitelt adó ország legyen, és ilyen téren „a bot jó oldalára kerüljünk.” Tegyük hozzá, a kormány értesülésünk szerint éppen az EU nyomására csökkentette másfél százalékról egy százalékra 2020-ra tervezett hiányprognózisát. 
Az interjúban Orbán azt is hangoztatta, hogy
  • az EU a határvédelmi forrásokból valójában a migrációt támogatta eddig, és ezen változtatni kell;
  • ki kell szorítani az erőszakos, bevándorlást támogató álcivil szervezeteket a brüsszeli döntéshozók közeléből;
  • nem szabad engedni, hogy Brüsszel mondja meg, melyik civil szervezet kapjon támogatást, ez legyen a tagállamok belügye;
  • és a fideszes alelnök-jelöltek ellen szavazó ellenzékieknek a bosszú sokkal fontosabb mint a haza sorsa.
Szerző
Frissítve: 2019.07.12. 09:38

Több megyében továbbra is zivatarok miatt figyelmeztetnek

Publikálás dátuma
2019.07.12. 09:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az érintett területeken erős szélre és kisméretű jégre kell számítani.
Péntekre Békés, CsongrádGyőr-Moson-SopronHajdú-Bihar, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a heves zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint napközben elsősorban az Alpokalján, délnyugaton alakulhat ki zivatar, de a záporok mellett kis eséllyel néhol az Alföldön is döröghet az ég. A zivatarokat átmeneti szélerősödés (esetleg viharos lökések) és kisméretű jég kísérheti. A keleti területeken is fokozatosan megnövekszik a felhőzet, de ott a délelőtt folyamán még néhány órára kisüt majd a nap. Délután már a Dunántúlon is szakadozhat a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 26 fok között várható, késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő.
Szerző