A vészhelyzeti betegellátás ágazati irányítását ellenőrizte az Állami Számvevőszék. A számvevők a vizsgálat megállapításai nyomán egyebek mellett azt javasolták a miniszternek: rendszeresen ellenőrizze, megvannak-e az ellátás minimális szolgáltatásai, és intézkedjen arról is, hogy a „vészhelyzetben lévők” időben kapjanak állapotuknak megfelelő ellátást. Továbbá azt is, hogy az ágazat irányítói ismerjék meg az ellátórendszerben megfordulók panaszait. (Ez utóbbit lesz talán a legnehezebb megvalósítani, hiszen a második Orbán-kormány első intézkedései között számolta fel az Egészségbiztosítási Felügyeletet, utódszervezetét, a betegjogi panaszokkal foglakozót szervezetet pedig lassan sorvasztotta. Ma már az ország összes kórházában mindössze 14 betegjogi képviselő dolgozik.)
„Jól szervezett állami sürgősségi ellátásra van szükség, olyanra, ami mindenki számára garantáltan biztonságos – fogalmazott a vizsgálatot ismerettő sajtóbeszélgetésen Domokos László, az ÁSZ elnöke. Hozzátette: ehhez többletforrásra van szükség. De ahhoz, hogy meg lehessen mondani hová és mennyi pénz kell, működnie kellene az irányító és ellenőrző mechanizmusoknak. Az egészségügy viszont egy nagy fekete doboz – nem mérik a hatékonyságát, nincsenek ellenőrző, visszajelző mechanizmusok – mondta.
Az ÁSZ az ellenőrzés keretében az Emberi Erőforrások Minisztériumtól, az Országos Mentőszolgálattól, valamint a finanszírozótól, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kért dokumentumokat, adatokat. Továbbá a hivatal közvélemény-kutatást is végeztetett a Századvéggel. Az utóbbival az ellátásról közvetlen tapasztalatot szerzett, 300 embert kérdeztek meg a mentők, és a sürgősségi centrumok szolgáltatásairól.
Összességében a válaszadók is elégedetlenek voltak a sürgősségi ellátással. A segítségre szorulók 91 százaléka jónak ítélte a mentők által nyújtott szolgáltatásokat, kritika csak a kiérkezési időket érte. A betegek „érzése szerint” csak az esetek felében érkezett meg hozzájuk a mentő 15 percen belül.
A sürgősségi centrumokban 5-10 percen belül ki kellene derülnie, kinek, milyen ellátásra van szüksége, az esetek csaknem harmadában azonban az orvosi segítségre szorulóknak fél óránál is többet kellett várniuk erre az első vizsgálatra. A felmérés szerint az érintett betegek kétharmada nem kapott tájékoztatást – noha ezt törvény írja elő – az állapotáról, besorolása eredményéről.
Az ÁSZ azt is megállapította: a vizsgált szolgáltatók közül csak a mentőszolgálat gyűjt adatot az általa nyújtott ellátás hatékonyságáról. A kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség. A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató, 2016-ban 69,7 százalék volt. Egy évvel később pedig 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben értek ki 15 percen belül a mentők a bajba jutottakhoz. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia.
A számvevők a tárcának felrótták, hogy a sürgősségi centrumok kialakítását nem értékelte, és a hiányosságok felszámolására sem tett intézkedéseket. Ugyanakkor pozitívumnak ítélték, hogy a megkezdődött a fővárosi kórházak átalakítása, és a program részeként javulhat az ellátás minősége.
Az ÁSZ javaslatai nyomán az ágazati miniszternek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie a feltárt hiányosságok pótlására.
