Horogkeresztet festettek egy volt zsinagóga és a helyi Fidesz-iroda falára Tapolcán

Publikálás dátuma
2019.07.12. 17:17
A tapolcai volt zsinagóga, rajta a lefestett horogkeresztekkel
Fotó: Mátyus Tamás / MTI
A kormánypárt feljelentést tett az ügyben, egyszerű rongálás miatt indult eljárás.
A volt zsinagóga épületén péntek hajnalban fedezték fel, hogy ismeretlenek horogkeresztet festettek rá. Azóta fehérrel lemázolták a náci jelképet. A volt zsinagóga közelében, a helyi Fidesz-iroda falára is horogkeresztet festettek az elkövetők.
Az ügyben a kormánypárt tapolcai elnöke feljelentést tett, a rendőrségen rongálás miatt indult eljárás.

A Fidesz tapolcai irodájára is került horogkereszt
Fotó: Mátyus Tamás / MTI
A holokauszt-tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő Magyarországon, és jelenleg 15-26 százalékon áll, mint az a Medián hétfőn közzétett felméréséből kiderült. Az eredmények közlésének másnapján gyalázták meg ismeretlenek a budapesti Roma Holokauszt Emlékművet egy "buziknak, pedofiloknak és George Sorosnak gázkamrában a helye" felirattal - erről itt írunk bővebben. A felmérés alapján jelenleg a lakosság 1-2 százaléka köti össze a Fidesz által démonizált Soros Györgyöt a zsidósággal.

A számvevők is elégedetlenek a sürgősségi ellátás működésével

Publikálás dátuma
2019.07.12. 16:58

Fotó: Népszava
Hiába van jól szervezett orvosi ügyelet, mentőszolgálat és 24 órás kórházi sürgősségi ellátás, nem garantált, hogy a betegek vészhelyzetben időben ellátáshoz jutnak – derül ki az Állam Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentéséből.
A vészhelyzeti betegellátás ágazati irányítását ellenőrizte az Állami Számvevőszék. A számvevők a vizsgálat megállapításai nyomán egyebek mellett azt javasolták a miniszternek: rendszeresen ellenőrizze, megvannak-e az ellátás minimális szolgáltatásai, és intézkedjen arról is, hogy a „vészhelyzetben lévők” időben kapjanak állapotuknak megfelelő ellátást. Továbbá azt is, hogy az ágazat irányítói ismerjék meg az ellátórendszerben megfordulók panaszait. (Ez utóbbit lesz talán a legnehezebb megvalósítani, hiszen a második Orbán-kormány első intézkedései között számolta fel az Egészségbiztosítási Felügyeletet, utódszervezetét, a betegjogi panaszokkal foglakozót szervezetet pedig lassan sorvasztotta. Ma már az ország összes kórházában mindössze 14 betegjogi képviselő dolgozik.) „Jól szervezett állami sürgősségi ellátásra van szükség, olyanra, ami mindenki számára garantáltan biztonságos – fogalmazott a vizsgálatot ismerettő sajtóbeszélgetésen Domokos László, az ÁSZ elnöke. Hozzátette: ehhez többletforrásra van szükség. De ahhoz, hogy meg lehessen mondani hová és mennyi pénz kell, működnie kellene az irányító és ellenőrző mechanizmusoknak. Az egészségügy viszont egy nagy fekete doboz – nem mérik a hatékonyságát, nincsenek ellenőrző, visszajelző mechanizmusok – mondta. Az ÁSZ az ellenőrzés keretében az Emberi Erőforrások Minisztériumtól, az Országos Mentőszolgálattól, valamint a finanszírozótól, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől kért dokumentumokat, adatokat. Továbbá a hivatal közvélemény-kutatást is végeztetett a Századvéggel. Az utóbbival az ellátásról közvetlen tapasztalatot szerzett, 300 embert kérdeztek meg a mentők, és a sürgősségi centrumok szolgáltatásairól. Összességében a válaszadók is elégedetlenek voltak a sürgősségi ellátással. A segítségre szorulók 91 százaléka jónak ítélte a mentők által nyújtott szolgáltatásokat, kritika csak a kiérkezési időket érte. A betegek „érzése szerint” csak az esetek felében érkezett meg hozzájuk a mentő 15 percen belül. A sürgősségi centrumokban 5-10 percen belül ki kellene derülnie, kinek, milyen ellátásra van szüksége, az esetek csaknem harmadában azonban az orvosi segítségre szorulóknak fél óránál is többet kellett várniuk erre az első vizsgálatra. A felmérés szerint az érintett betegek kétharmada nem kapott tájékoztatást – noha ezt törvény írja elő – az állapotáról, besorolása eredményéről. Az ÁSZ azt is megállapította: a vizsgált szolgáltatók közül csak a mentőszolgálat gyűjt adatot az általa nyújtott ellátás hatékonyságáról. A kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség. A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató, 2016-ban 69,7 százalék volt. Egy évvel később pedig 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben értek ki 15 percen belül a mentők a bajba jutottakhoz. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. A számvevők a tárcának felrótták, hogy a sürgősségi centrumok kialakítását nem értékelte, és a hiányosságok felszámolására sem tett intézkedéseket. Ugyanakkor pozitívumnak ítélték, hogy a megkezdődött a fővárosi kórházak átalakítása, és a program részeként javulhat az ellátás minősége. Az ÁSZ javaslatai nyomán az ágazati miniszternek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie a feltárt hiányosságok pótlására.
Szerző
Frissítve: 2019.07.12. 17:41

Csak ügyvédre 3,5 millió közpénzt vert el az MTVA az ellenzéki képviselők kidobása után

Publikálás dátuma
2019.07.12. 16:41
Börtönrácsot is felszerelek a képviselők látogatása után.
Fotó: Facebook / Hadházy Ákos
A rabszolgatörvény elleni megmozdulások után 23 milliós kárról panaszkodott az MTVA-vezér Kövérnek, de hogy tulajdonképp mi került ennyibe, azt azóta is rejtegetik.
23 millió forintos kárról panaszkodott Kövér László házelnöknek tavaly év végén az MTVA-t vezető Papp Dániel, miután a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken fellelkesült ellenzéki politikusok kiáltványukkal a maguk módján ostrom alá vették a köztévé szákházát. Hogy mi kerülhetett egy vagyonba azon, hogy pár parlamenti képviselő egy-két éjszakát tárgyalótermekben és folyosók kanapéin tölt, sok mindenkit nem hagyott nyugodni - köztük Ungár Pétert, aki - mint a tulajdonában lévő Azonnali.hu írja - a részletekért adatigényléssel fordult az MTVA-hoz.
Persze végül perrel kellett kiharcolni az elszámolást: az MTVA arra hivatkozott, hogy azok döntéselőkészítő adatok, amik tíz évig nem nyilvánosak. A bíróság szerint azonban közérdekű adatokról van szó. A közmédia végül a pénteki ítélethirdetés előtt fél nappal megküldött pár apró részletet Ungárnak, a bírósági ítélet így okafogyott lett, a bővebb részleteket pedig továbbra is homály fedi. Ami viszont kiderült:
  • 8,5 millió forint közpénzbe került az épület biztonságának megőrzése, biztosítása az erőszakmentességet hirdető, belépésre jogosult ellenzéki parlamenti képviselők ellen;
  • 13 millió forint az elmaradt műsorok költsége;
  • 3,5 millió forint közpénzt pedig a Darázs és Társai ügyvédi irodának fizettek ki okiratszerkesztésre, jogi tanácsadásra és peren kívüli jogi feladatok ellátására.
Papp Dániel februárban még azt állította, hogy a költségek nagyobb része az épület biztonságával kapcsolatos kiadás, de a mostani összesítés szerint meg az elmaradt műsorokra számolták a legtöbbet.
Ungár Péter és a Schiffer és Társai ügyvédi iroda újabb adatigénylést fog benyújtani, amiben a Darázs és Társai ügyvédi irodával kötött MTVA-s szerződéseket kérik ki, ugyanis a nekik kifizetett összeg szerintük kiemelkedően magas ügyvédi munkadíjjal számolva is indokolatlannak tűnik. Az sem derült ki, hogy a műsorok elmaradása miért jelent többletköltséget, és a biztonsági kiadással kapcsolatban is tudni szeretnék, hogy az pontosan milyen dologi- és munkabérkiadásokból tevődik az össze.
Szerző
Témák
MTVA közpénz