Az orvosi rendelő mosdójában találtak holtan egy asszonyt

Publikálás dátuma
2019.07.16. 09:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A rendőrség már hétfő óta eltűntként kereste.
Holtan találtak egy 68 éves asszonyt a Csömöri úti orvosi rendelő mosdójában, a halált a „nem reagáló" beteghez hívott mentők állapították meg. A szakrendelő nővére érdeklődésünkre csak annyit mondott: nem tudom, hogy a kérdésre válaszolhatok-e, majd letette a kagylót. Keresetük az alapellátásért felelős XVI. kerületi önkormányzatot is, a polgármester, illetve a jegyző hivatala délutánra ígért tájékoztatást a történtekről. A kerületi rendőrség eltűnt személyként már hétfő óta kereste az asszonyt.
Frissítés! Érdeklődésünkre az önkormányzat közölte: a sajnálatos halálesetről a rendőrség és az érintett háziorvosok értesítették az önkormányzatot. Az általuk elmondottak alapján az történt, hogy a beteg még hétfőn, gyógyszerfelírást követően bement a mosdóba, magára zárta az ajtót, és az eddigi információk szerint természetes halállal elhunyt. Tekintettel arra, hogy a rendelőben a takarítás minden reggel a rendelés megkezdése előtt történik, így az elhunytat kedd reggel a takarító találta meg. A rendelő épületének tulajdonosa a XVI. kerületi Önkormányzat, de a betegek ellátását és a rendelő üzemeltetését szerződés alapján a vállalkozó háziorvosok végzik - teszi hozzá a kerület. Ők gondoskodnak többek között a rendelő nyitásáról, zárásáról és a szükséges takarításról is. Az önkormányzat egyébként részvétét fejezi ki az elhunyt családjának és számukra minden szükséges segítséget biztosít.
Szerző
Frissítve: 2019.07.16. 12:44

A legnagyobb hétvégi dugókban a leállósávban is engednék a forgalmat az M7-esen

Publikálás dátuma
2019.07.16. 09:36

Fotó: Népszava
De nem biztos, hogy ez segítene.
Pénteken és szombaton a Balaton, vasárnap a főváros felé vezető oldalon szinte állandó a dugó a júliusi és augusztusi hétvégéken. A zsúfoltság oka, hogy míg az autópályák áteresztő képessége normál esetben óránként 1200 jármű, és 1700 a még éppen eltűrhető mérték sávonként, a nyári hétvégi csúcsban a pályára felhajtó járművek száma elérheti a négyezret is - írja a Magyar Nemzet.  Korábban tervben volt az M7-es bővítése az M0-s és Székesfehérvár között (a Budapest felé vezető oldalon meg is csinálták) a fejlesztés jelenleg nincs napirenden. Elsősorban azért, mert az M7-es átlagos éves terhelése nem közelíti meg a kritikus mértéket.
Várható viszont más megoldás. Mosóczi László, a közlekedési tárca államtitkára egy háttérbeszélgetésen a lapnak elmondta, hogy egy informatikai fejlesztés segítségével az autópályák leállósávját folyamatos haladásra alkalmassá tehetnék. Az M7-esen így bővíteni lehetne a kapacitást a kritikus időszakokban. Kérdés, hogy ez segítene-e, más vélemények szerint szerint ugyanis a vakáció idején a Balaton vonzereje olyan erős, hogy a sávok bővítésével egyszerűen nem lehet lépést tartani vele. 
Szerző

Harcot hirdetett Orbán a civilek ellen, több százmilliárd forint sorsa a tét

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:57

Fotó: JOHN THYS / AFP
A kormány minden eszközzel megfúrná azt a pénzügyi alapot, amivel a civilek jogvédő munkáját segítené az EU.
Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet – írja a hvg.hu.
A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről. Elég erre az egy kormányfői mondatra gondolni a civil szervezetekről: „NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés”. Azt is hozzátette, hogy „ez egy harci kérdés a következő időszakban”. 
Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt: a hírportálnak nyilatkozó civil szakértők szerint egyértelműen a „Jogérvényesülés", illetve "Jogok és Értékek” pénzügyi alapjaira utalt, amelyek a demokratikus értékeket védő szervezeteket segítenék, méghozzá közvetlenül, nem pedig a tagállamok irányító hatóságain keresztül. 
Nem kis összegről van szó: a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, az Európai Parlament csak az utóbbi, a civil szervezetek számára fontos programra 1 milliárd 834 millió eurót (mai árfolyamon 596 milliárd forintot) szánna.

A lap információi szerint a magyar kormány már régóta elkezdett azon dolgozni a háttérben, hogyan tudná megakadályozni, hogy az alap – ahogy azt most tervezik – része legyen a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Ha ugyanis átmegy, minden erőfeszítésük ellenére sem lesz olyan könnyű ellehetetleníteni a hazai civil szervezeteket.
Az sem véletlen, hogy a jogok és értékek programmal tavaly állt elő az Európai Bizottság. Ahogy az unióban előretörtek a populista politikusok, a magyar és a lengyel kormány pedig egész frontos letámadást indított a civil szervezetek ellen, egyre többen vetették fel, hogy Brüsszelnek valamit tennie kellene az alapértékek védelméért. Ebbe a folyamatba illeszkedik az EP részéről a Sargentini-jelentés elfogadása, ide sorolhatjuk a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból, vagy azt a felvetést, hogy az uniós költségvetési pénzeket kössék a jogállamiság betartásához.   Eddig hiányzott viszont egy külön alap a költségvetésben, ezt hozná létre a bizottság a következő hétéves költségvetésben. Az egyetértést pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament nemcsak 426:152 arányban megszavazta a javaslatot, hanem módosításokkal küldte vissza: az először megcélzott 642 millió euró helyett háromszoros összeget, 1 milliárd 834 millió eurót különítene el a célra. (A program másik részére, a Jogérvényesülés alapra a bizottság 305 millió eurót különítene el, ezt az EP 356 millióra emelné.)  
Mindez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget a demokrácia betartásáért küzdő civilek kapják. A program három részből állna, ezek: • az esélyegyenlőség és a jogok előmozdítása, • a polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása és az • az erőszak elleni küzdelem. A fenti felsorolásba a képzések, a tájékoztatás, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatok erősítése mellé rengeteg minden belefér, de az Európai Unió nem is titkolja, hogy a civil szervezetek kapják majd a legnagyobb szerepet - írja a lap.
Szerző