A korábbi évektől eltérően idén egy hónappal hamarabb, augusztus legelejéig kell az önkormányzatoknak jelezni szociális tüzelő iránti igényüket – derült ki Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára keddi tájékoztatóján. Tavaly a lehetőséget a mostaninál jóval korábban meghirdették, viszont szeptember elejéig biztosították a beadást. Most azonban a beérkező pályázatokat is hamarabb, már augusztus végéig elbírálják. Az államtitkár szerint a tüzelőosztást így a helyhatóságok október-novemberben megkezdhetik. A végső határidejük pedig jövő év február-március. Megjegyzendő: az önkormányzati választások idén októberben lesznek...
A keret ötmilliárd forint, ami – legalábbis a BM korábbi, vitatott számításaiból kiindulva – a tavalyival egyenlő. A – szintén változatlan – feltételek szerint támogatást 5 ezres lélekszám alatti települések igényelhetnek. A jelentkező ezután az ott bejelentett közfoglalkoztatottak és a 80 év felettiek, valamint az aktív korúak ellátásában és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma alapján kap támogatást. Pogácsás Tibor azt ígéri, hogy így 180-200 ezer rászoruló jut tüzelőhöz. A juttatás szerinte két-három havi fűtési igényt elégít ki.
A 22 állami erdőgazdaság száraz fával áll az igénylők rendelkezésére – közölte a tájékoztatón Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára. Emlékeztetett, hogy míg az első évben, 2011-ben 42 ezer köbméter tűzifát biztosítottak, idén a tavalyihoz hasonló, 226 ezer köbméteres igényre számítanak.
A korábbi szakértői aggályokat idéző kérdéseinkre az államtitkár kifejtette: nem tervezik a – mennyiség töredékét kitevő – barnakőszénosztás megszüntetését. A kényszermegoldás elsődleges oka, hogy az érintett településekre túl drága a faszállítás. E tárgyban főként a tüzelőberendezések, kémények felújítási támogatásában bíznak. A keretet elegendőnek ítéli. Ama bírálatok kapcsán, miszerint a kiosztásban szereplő feltételek nem okvetlen fedik le a rászorulók számát, rögzítette: a szétosztás helyi szabályait a polgármesteri hivatalok határozzák meg. A helyhatóságok rendkívüli támogatást is igényelhetnének, amely keretnek csak a harmada fogyott ki. A tűzifa minőségével kapcsolatban megjegyezte: a határidő előrehozatala is azt segíti, hogy minél szárazabb fához jussanak az igénylők. A – többek között lapunkban is feltárt – visszaéléseket egyedi jelenségeknek minősítette, hisz csak néhány önkormányzattól kértek vissza pénzt. A tavalyi szociális, illetve a minden érintettnek járó, 12 ezer forintos egyszeri tüzelőtámogatás rendben lezajlott – tette hozzá.
Ma már a 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatás az egyetlen olyan, legalább részben központi támogatási forma, ami segíti a lakásfenntartást – vélekedett az ügy kapcsán kérdésünkre Farkas Boglárka, a Habitat for Humanity Magyarország szóvivője. Az energiaár-támogatás, a központi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás ugyanis már megszűnt. A saját tulajdonú ingatlanszerzést szem előtt tartó lakáspolitika mellett alapvetően más energiaforrásokat, illetve egységes lakásfenntartási támogatást sürgetnének. Az idei, 5 milliárdos keret eltörpül ama lakásvásárlási támogatásokhoz képest, amikhez a szegények alig férnek hozzá. Így a fűtési költségekhez csak kis mértékben járul hozzá: egy téli szezonra bizonyosan nem elegendő – véli a civil szervezet szóvivője. A program legnagyobb gyengesége, hogy az összeg megállapításakor nem veszik figyelembe szilárd tüzelőanyaggal fűtők számát. Így olyan településekre is jelentős támogatás jut, ahol ez kevéssé jellemző. A közfoglalkoztatottak és a 80 éven felüliek száma alapján képzett mutató nem fejezi ki kellően a szociálisan rászoruló háztartások arányát. Ennek „eredményeképp”, míg a módosabb járásokban magasabb, addig a szegényebb térségekben alacsonyabb az egy háztartásra eső támogatás.
A Habitat for Humanity szerint a támogatás mértékénél a szilárd tüzelőanyaggal fűtők arányát kellene figyelembe venni. A rászorultság meghatározásánál pedig a jövedelem és az arányos fűtési költségek kaphatnának nagyobb súlyt. De ideális esetben a természetbeni támogatás nem helyettesíti, csak kiegészíti az – úgyszintén egységes elvek szerint osztott – lakásfenntartási támogatást. A probléma átfogó kezeléséhez szükség lenne a hőszigetelés, a kályhacsere vagy a brikettáló támogatására is. Míg a gáz és a távfűtés költségei a rezsicsökkentés nyomán mérséklődtek, addig a fa és a szén ára jelentősen nőtt az elmúlt hat év során. Azzal sem értenek egyet, hogy a leginkább környezetkárosítónak tartott barnaszén változatlanul szerepel a programban – sorolta szakmai kifogásaikat Farkas Boglárka.
