"Két pisztolyt vett elő és elkezdett lövöldözni" - több török diplomatát is agyonlőhettek Irakban

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:56

Fotó: Yunus Keles / Anadolu Agency
A török védelmi minisztérium múlt szombaton jelentette be, hogy kiterjeszti a térségben május óta tartó, kurdok elleni katonai műveleteit.
Ismeretlen fegyveres agyonlőtt legalább egy embert, egy török diplomatát szerdán Erbílben, az észak-iraki Kurdisztán székhelyén - derült ki hírügynökségi jelentésekből szerdán. Sajtóértesülések szerint török diplomaták egy közkedvelt erbíli étteremben ebédeltek, amikor egy ismeretlen támadó tüzet nyitott rájuk. A halálos áldozatok számáról egyelőre ellentmondásos hírek érkeztek.
  • három török diplomata halt meg - köztük az erbíli török főkonzul helyettese - kurd tisztviselők és az iraki állami televízió szerint
  • két halottról és egy súlyos sérültről tud az étterem tulajdonosa;
  • az erbíli főkonzulátus egyetelen munkatársának halálát erősítette meg a török külügyminisztérium.
"A támadó besétált az étterembe, és ahhoz az asztalhoz ment, ahol az a három személy ült. Két pisztolyt vett elő és elkezdett lövöldözni rájuk, majd elmenekült" - közölte az étterem tulajdonosa a dpa hírügynökséggel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök elítélte a támadást, szóvivője megtorlást ígért. A Hszinhua kínai hírügynökség úgy tudja, Mohamed Ali al-Hakim iraki külügyminiszer és török hivatali kollégája, Mevlüt Cavusoglu telefonon beszéltek egymással szerdán. Al-Hakim elmondta: a külügyminisztérium és az iraki hatóságok vizsgálják az esetet, próbálják kideríteni annak indítékát és körülményeit. Az iraki külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy a merénylet nem ássa alá az iraki-török kapcsolatokat, sokkal inkább arra készteti a feleket, hogy megerősítsék kapcsolataikat.
A támadásra - melyért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget - kézenfekvő magyarázat lehet a kurd-török ellentét. Tavaly év elején egy komplett hadjáratot indított Erdogan, hogy végezzen az Iszlám Állam terroristái ellen harcoló kurdokkal a szíriai Afrin környékén - de csak miután a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) megvédte a régiót az ISIS-től. A török hadsereg Irakban is évek óta bombázza a kurdokat, a leginkább az 1980-as években aktív Kurdisztáni Munkáspárt szeparatista szervezetre hivatkozva. A török védelmi minisztérium múlt szombaton jelentette be, hogy kiterjeszti a térségben május óta tartó katonai műveleteit.

Nemzetközi vészhelyzetet hirdettek az Ebola miatt

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:22

Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Kongóban több mint 1600 emberrel végzett már a járvány, és most felütötte fejét egy, a ruandai és ugandai határhoz is közeli milliós nagyvárosban is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti bizottságának szerdai ülésén döntés született arról, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdetnek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tomboló ebolajárvány miatt. A WHO emellett felszólította a szomszédos országokat, hogy növeljék készültségüket az esetek felismerésére és kezelésére, mert
attól tartani, hogy a járvány esetleg átterjed más országokba is.

Robert Steffen, a bizottság vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a járvány regionális, és nem globális fenyegetést jelent. A WHO vészhelyzeti bizottságának szakértői szerdán immáron negyedik alkalommal ültek össze és tanácskoztak arról, hogy szükséges-e a 11 hónapja tartó ebolajárvány miatt nemzetközi vészhelyzetet hirdetni. A szervezet történetében ez az ötödik alkalom, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdettek. A döntés értelmében
a WHO nemzetközi ajánlásokat fogalmaz meg, valamint pénzügyi támogatások is elérhetővé válnak a járvány sújtotta térség számára.

Egy hónappal ezelőtt még arról döntött az Egészségügyi Világszervezet, nem szükséges nemzetközi vészhelyzetet hirdetni a kongói járvány miatt. A szervezet akkor arra hivatkozott, hogy a lépés túlságosan sok gazdasági kárt okozna, ugyanis az azzal járó utazási és kereskedelmi korlátozások komoly károkat okozhatnak a kongói gazdaságnak.
Hétfőn azonban jelentések érkeztek arról, hogy az ebola elérte a Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu tartományában lévő Goma városát. A vírus először jelent meg ezen a milliós lakosú településen azóta, hogy tavaly augusztus elején a járvány ismét felütötte a fejét az afrikai országban. E fejleményekkel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára is megszólalt hétfőn; Tedros Adhanom-Ghebreyesus szerint ez megváltoztathatja a vírus terjedésének ütemét.
A ruandai és ugandai határhoz egyaránt közel eső Goma városában egyelőre 22 ember fertőződhetett meg a vírussal a kongói egészségügyi minisztérium szerdai közlése szerint.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban tavaly kitört ebolajárványnak eddig már több mint 1600 halálos áldozata van, és összesen mintegy 2500-en fertőződtek meg a betegséggel. A kór most először egy konfliktus sújtotta térségben szedi áldozatait, ahol mintegy száz lázadó csoport harcol egymással az ásványkincsek kitermelésének ellenőrzéséért. A WHO attól tart, hogy a járvány átlépheti a kongói határt, és átterjedhet a szomszédos Ugandára is. A szervezet értesülései szerint
egy júliusban elhunyt kongói nő - akiről utóbb derült ki, hogy megfertőződött a vírussal - rosszul lett egy ugandai piacon, ahová halat árulni járt.

A nő az Ugandában lévő piacon többször is hányt, ami a vírus terjedése szempontjából kockázatot jelent. Az ugandai egészségügyi minisztérium szerdán közzétett jelentése szerint a nő július 11-én lépett be az országba. A jelentés szerint a nő 19 másik halárussal érintkezhetett, valamint további 590 személy beoltására lehet szükség. Az ugandai és kongói hatóságok jelenleg próbálják megtalálni azokat az embereket, akik esetleg veszélyben lehetnek amiatt, hogy érintkeztek a nővel.
Az ebolát 1976-ban, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében található Ebola folyó melletti településeken észlelték először. A vírus természetes hordozói egyelőre nem ismertek, a legvalószínűbb, hogy a denevérek lehetnek. A kór fertőzött ember vagy állat testnedvével való közvetlen érintkezés által terjed. A betegség súlyos vérzéssel jár, a halálozási arány egyes esetekben akár 90 százalékos is lehet. A legsúlyosabb ebolajárvány legalább 11 ezer ember életét követelte 2014-15-ben Nyugat-Afrikában.
Témák
Ebola járvány WHO

Katonák újabb ezreit vezényelték a határra, hogy megállítsák a menekülteket

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:05

Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Az Egyesült Államok mexikói határánál jelenleg 4500 ember szolgál.
Az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta, hogy újabb 2100 katonát vezényeljenek az amerikai-mexikói határra az illegális bevándorlás feltartóztatását célzó erőfeszítések támogatására. A katonák a többi között logisztikai támogatást nyújtanak , és megfigyelési feladatokat fognak ellátni az Egyesült Államok déli határán. A texasi nemzeti gárda ezer fős, a hadsereg pedig aktív állományából ezeregyszáz fős kontingenst küld. Az amerikai-mexikói határon jelenleg 4500 katona és nemzeti gárdista teljesít szolgálatot. Mexikó és az Egyesült Államok június 7-én kötött megállapodást az illegális migráció megfékezéséről, ennek részeként Mexikó a Nemzeti Gárda hatezer katonáját telepíti a guatemalai határra a közép-amerikai államok felől érkező migrációs hullám feltartóztatására. 
Szerző
Témák
Mexikó menekült