2 milliárd forint közpénzből kap autópálya-lehajtót Mészáros Lőrinc ásványvíz palackozója

Publikálás dátuma
2019.07.19. 13:53

Fotó: Google Street View
Látszólag semmi értelme a beruházásnak, aminek kizárólag a Vivienvíz örülhet.
Gyakori dugók jelzik az M1-es autópálya Tatabánya és Bicske közti szakaszán, hogy Szárligetnél új csomópont épül, írja a G7.hu. Ám a térségben csak kisebb falvak vannak, ráadásul 5 kilométerrel arrébb már van is egy kiépített pihenőhely, így látszólag teljesen értelmetlen a beruházás. Az építkezést továbbá Szárliget tavalyi településfejlesztési koncepciója sem említi, helyette viszont megállapítja: nélküle is kiváló a közlekedés.
Ám az új csomópont mellett ott van a főként kormányzati megrendelőknek szállító, Mészáros-féle Vivienvíz palackozója. Elvileg ott áll még az M1 ipari park is, de annak üzemeltetője 2014-ben felszámolás alá került, tavaly pedig már meg is szűnt. Az ipari park tehát nem jelent forgalmat - marad a Vivienvíz.
Ennél a pontnál érdemes lehet megjegyezni: az 5 kilométerre lévő óbaroki kamionpihenő is Mészáros Lőrincé, 1,1 milliárd forintból építette a felcsúti vállalkozó, majd Palkovics László innovációs miniszter azzal a mélyenszántó eszmefuttatással adta át: ha mennek a kamionok, megy a gazdaság is.
A szárligeti munkát a Duna Aszfalt Kft., a magyar útépítési közbeszerzések sztárja, illetve a Reaszfalt Kft. nyerte el nettó 2 milliárd forintért, de ebben a tervezési munkák és az engedélyek beszerzésének költségei is benne vannak. A tavalyi ötletből egyébként szélsebesen lett építkezés, míg az M1 össze többi fejlesztését várhatóan csak 2021-ben indítják.
Szerző

A törvény hiányosságai lehetőségek - útmutatóval segít menekülni a TASZ a köznevelés horrorja elől

Publikálás dátuma
2019.07.19. 13:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A törvénynek sok pontjával fel lehet, és a gyerekek védelmében fel is kell venni a küzdelmet - a jogvédő szervezet arra biztatja a szülőket, hogy indítsanak eljárást, és ehhez jogi segítséget is kínálnak.
Útmutatót készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azoknak a szülőknek, akik szeretnének az Áder János által tegnap aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dönteni gyermekük taníttatásáról, írjál közleményükben a jogvédők. A TASZ szerint
a jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, a hiányosságok viszont egyben lehetőséget is jelentenek a pozitív jogértelmezésre.

Honlapjukon írták össze, hogy hogyan lehet egyrészt élni a még megmaradt lehetőségekkel, másrészt fellépni az egyes korlátozásokkal szemben. Leírják például, mit lehet tenni, ha valaki nem küldené még a 4. évét épp betöltő gyerekét óvodába, vagy az augusztusban 6 évest iskolába. A legtöbb kritikával illetett változtatásról, a magántanulóság megszüntetéséről, és az egyéni munkarend nehezen átlátható rendszeréről is tájékozódhatnak a szülők a TASZ útmutatójából.
A köznevelésről szóló törvénycsomagot múlt hét pénteken fogadta el az Országgyűlés. A jogszabályváltoztatások érintik a magántanulóság intézményét, az óvoda- és iskolakezdés korhatárát, az alternatív iskolák működését és az igazgatók megválasztását, elmozdítását.
"A köznevelési törvény 2019 nyári módosítása a maradék szabadságot is igyekszik kiszorítani a rendszerből – gyakorlatilag államosítják a gyerekeket. Ez nem csak egy szűk réteg problémája: ez a közoktatási ámokfutás mindenkit érint"

 – fogalmazott a változtatások kapcsán Asbóth Márton, a TASZ jogásza. Hozzátette, az új köznevelési törvény nem megoldja, hanem tovább súlyosbítja az egyébként is borzasztó állapotban lévő oktatási rendszer problémáit. A törvénynek sok pontjával fel lehet, és a gyerekek védelmében fel is kell venni a küzdelmet. A jogvédő szervezet arra biztatja a szülőket, hogy indítsanak eljárást, és jogi segítséget is kínálnak.
Szerző

Nyilvános ülést tart a Kúria a Viking Sigyn kapitányának 15 milliós óvadékáról

Publikálás dátuma
2019.07.19. 12:16

Fotó: STR / AFP
A legfőbb ügyész kérte a Kúriát, hogy állapítsa meg a törvénytelenséget.
Nyilvános ülést tart július végén a Kúria a Hableány-tragédia miatt meggyanúsított ukrán hajóskapitány óvadékának, illetve bűnügyi felügyeletének törvényessége ügyében - tudatta a legfőbb bírói szerv pénteken közleményben. A Kúria a legfőbb ügyész indítványára jár el az ügyben. A legfőbb ügyész azt kérte a Kúriától, állapítsa meg: törvénysértően fogadta el az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt és rendelte el a terhelt bűnügyi felügyeletét az óvadék letétele esetére az ügyben eljáró első- és másodfokú bíróság. A Kúria nyilvános ülését július 29-ére tűzték ki. A legfőbb ügyészség június 28-án fordult a Kúriához azért, mert álláspontja szerint törvénysértő, hogy
a hajóbaleset miatt indult büntetőeljárásban meggyanúsított ukrán hajóskapitánnyal szemben a bíróság letartóztatás helyett - óvadék letétele esetére - bűnügyi felügyeletet rendelt el.

A Hableány sétahajó május 29-én este a budapesti Margit híd közelében süllyedt el, miután letarolta a Viking Sigyn szállodahajó. A Hableányon 35-en utaztak, 33 koreai és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet mindössze heten élték túl. 
A büntetőeljárás halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeken kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés, a letartóztatása alkalmazásával biztosítható. Korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte az ukrán hajóskapitány letartóztatását, azonban megállapította, hogy a gyanúsított 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyeletbe kerül, nyomkövető alkalmazása mellett. Az ügyészi fellebbezés nyomán a Fővárosi Törvényszékre került ügyben a kerületi bíróság végzését érdemben nem változtatták meg, az óvadék letételét engedélyezték. Ezután fordult a legfőbb ügyész a Kúriához, amely ebben az eljárásban csak a törvénysértést állapíthatja meg.
Frissítve: 2019.07.19. 13:30