Ijesztő, de nem mindig rosszindulatú a gyakori megbetegedés

A pajzsmirigy göbös megbetegedéséről szóló diagnózis gyakran aggodalmat okoz, pedig bár rosszindulatú elváltozásra is utalhat, gyakran ártalmatlan.

Az, hogy okoz-e tünetet a több méretben is előforduló pajzsmirigy göb, a méretétől függ. Az egészen apró elváltozások rendszerint nem okoznak panaszt, ezekre legtöbbször csak ultrahang vizsgálat során derül fény. A göbös strúma, vagyis a pajzsmirigy megnagyobbodása ellenben gyakran nyelési nehezítettséggel, rekedtséggel, gombócérzéssel jár, és sokszor ki is tapintható, illetve látható – mondta Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Az, hogy valakinél megjelentek a göbök, még nem jelenti azt, hogy a pajzsmirigy túl sok vagy túl kevés hormont is termel, bár az esetek többségében a szerv hormontermelési zavara is jellemző. Előfordulhat, hogy a göb rosszindulatú elváltozásra utal, két típusa – hideg, meleg - közül az előbbi gyakrabban rosszindulatú. A kérdés eldöntéséhez vékonytű biopszia szükséges- mondta a szakorvos.

A göb kezelése szintén attól függ, milyen méretű, hogyan nő és okoz-e panaszt. Amennyiben egy centiméternél kisebb, csak rendszeres kontrollt, ellenőrzést igényel. Nagyobb göbök esetén pedig aspirációs citológiai vizsgálattal lehet megismerni a természetét és kizárni a rosszindulatúságát. Előfordul, hogy műtétre is szükség van. Ha a pajzsmirigy túl-vagy alulműködésével is jár, gyógyszeres kezelés, esetleg izotópos terápia is indokolt lehet. A szakorvos elmondta, a göbök nem újulnak ki, de újabbak keletkezhetnek, ezért a sikeres kezelés után is érdemes rendszeres kontrollra járni.