Ijesztő, de nem mindig rosszindulatú a gyakori megbetegedés

Publikálás dátuma
2019.07.31. 14:14

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
A pajzsmirigy göbös megbetegedéséről szóló diagnózis gyakran aggodalmat okoz, pedig bár rosszindulatú elváltozásra is utalhat, gyakran ártalmatlan.
Az, hogy okoz-e tünetet a több méretben is előforduló pajzsmirigy göb, a méretétől függ. Az egészen apró elváltozások rendszerint nem okoznak panaszt, ezekre legtöbbször csak ultrahang vizsgálat során derül fény. A göbös strúma, vagyis a pajzsmirigy megnagyobbodása ellenben gyakran nyelési nehezítettséggel, rekedtséggel, gombócérzéssel jár, és sokszor ki is tapintható, illetve látható – mondta Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. 
Az, hogy valakinél megjelentek a göbök, még nem jelenti azt, hogy a pajzsmirigy túl sok vagy túl kevés hormont is termel, bár az esetek többségében a szerv hormontermelési zavara is jellemző. Előfordulhat, hogy a göb rosszindulatú elváltozásra utal, két típusa – hideg, meleg - közül az előbbi gyakrabban rosszindulatú. A kérdés eldöntéséhez vékonytű biopszia szükséges- mondta a szakorvos. 
A göb kezelése szintén attól függ, milyen méretű, hogyan nő és okoz-e panaszt. Amennyiben egy centiméternél kisebb, csak rendszeres kontrollt, ellenőrzést igényel. Nagyobb göbök esetén pedig aspirációs citológiai vizsgálattal lehet megismerni a természetét és kizárni a rosszindulatúságát. Előfordul, hogy műtétre is szükség van. Ha a pajzsmirigy túl-vagy alulműködésével is jár, gyógyszeres kezelés, esetleg izotópos terápia is indokolt lehet. A szakorvos elmondta, a göbök nem újulnak ki, de újabbak keletkezhetnek, ezért a sikeres kezelés után is érdemes rendszeres kontrollra járni.
Szerző
Témák
pajzsmirigy

Ínhüvelygyulladást is okozhat a számítógépezés

Publikálás dátuma
2019.07.30. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Az ínhüvelygyulladás nagy fájdalommal jár és csak lassan gyógyul. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már mozdítani sem tudják a kezüket vagy lábfejüket.
Ínhüvellyel körülvett inakat főleg a csukló és a boka körül találunk, nem meglepő tehát, hogy ezek gyulladnak be leggyakrabban. Legtipikusabb a hüvelykujj oldalánál lévő feszítő inak, valamint a csukló feszítő ínhüvelyeinek gyulladása. A csuklóhajlítók gyulladása valamilyen általános gyulladásos betegség (pl. sokízületi gyulladás, autoimmun betegségek) következménye – mondta Lajos Éva, az Országos Gerincgyógyászati Központ ortopéd szakorvosa.
Leggyakrabban az egyhangú, sokszor ismétlődő mozgás, mechanikus irritáció következtében alakul ki az ínhüvelygyulladás. Jellemző billentyűzetet, egeret, mobilt rendszeresen használóknál, zenészeknél vagy bármely túlerőltetés (például házimunka) esetén. A betegség kialakulhat sérülés során elszenvedett fertőzés következtében is. Gyakran megjelenik cukorbetegeknél is, bár ennek oka nem ismert - tette hozzá a szakorvos. 

Gyanús tünetek

Az egyirányú krónikus terhelés hatására kezdetben megnő a folyadéktermelés az belhártyában. Az ínhüvely megduzzad, az inak csúszását segítő anyag összetétele megváltozik, gyulladás alakul ki. Ennek következtében feszülés, majd szúró, égő fájdalom jelentkezik. Mozgatáskor akár hallható, érezhető kattanást is megfigyelhetünk. A gyulladás egyes makacs vagy elhanyagolt esetben krónikussá válhat. 
A diagnózist követően a legfontosabb, hogy a végtag nyugalomban legyen, rögzíthetjük rugalmas pólyával, előrehaladott esetben, akár gipszsínes merev rögzítéssel is. Ma már leggyakrabban műanyag rögzítőt, úgynevezett orthézist használnak. Fontos a helyi, nem szteroid-tartalmú gyulladáscsökkentő kenőcsök és tapaszok alkalmazása, kiegészítve fizikoterápiával, helyi hűtéssel (jégzselé), de szükség lehet nem szteroid hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésére is. Makacs esetekben szteroid injekciót is adnak az ínhüvelybe. Nem szűnő gyulladások esetén megoldást jelenthet a műtét, ennek során megnyitják a beszűkült ínhüvelyt, és eltávolítják a felhalmozódott gyulladásos szövetet.
A gyógyulás általában hetekig eltart, nem szabad megszakítani a kötelezően előírt pihenést még akkor sem, ha már nem érezzük olyan erősnek a fájdalmat. A betegség elkerülhető, ha kerüljük a monoton, megerőltető mozdulatsorokat, valamint rendszeresen mozgatjuk, tornáztatjuk, nyújtjuk a végtagot. Gyanús jel esetén pedig pihentessük, borogassuk a végtagot, hogy mielőbb visszanyerje a terhelhetőségét, de ha már kialakult a baj, időben kezdjük el a kezelését – hangsúlyozta a szakorvos.
Szerző

Nem mindegy, hogy a hát vagy a vese fáj

Publikálás dátuma
2019.07.29. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Sokszor nem könnyű eldönteni, mert a fájdalom helye gyakran ugyanaz.
Mivel a vese egyik legfontosabb feladata a méregtelenítés, vagyis hogy kiszűrje a salakanyagokat, viszonylag erősen ki van téve fertőzéseknek, sérüléseknek. A kalcium, az oxalát és a foszfor különösen hajlamos felhalmozódni, ami elzáródáshoz vezethet. Ennek jele a bordák alatti fájdalomban jelentkezik, de a gerinc egyik vagy mindkét oldalán is kialakulhat, attól függően, hogy a vesekő az egyik vagy mindkét vesében van-e jelen. Érzésre a fájdalom a test mélyebb pontján keletkezik, és más testrészekbe, például hasba, ágyékba, combba is kisugározhat – mondta Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.
A kisebb kövek gyakran észrevétlenül kiürülnek a vizelettel, a nagyobbak viszont éles, intenzív fájdalmat okoznak, amely csak fokozódik, ha a kő a veséből a húgyvezetékbe kerül. Ha a vese meg is fertőződik, akkor stabil, egyenletes fájdalom mutatkozik. Olyan kísérő tünetek is jelentkezhetnek, mint véres vagy zavaros vizelet, fájdalmas vizelés, állandó vizelési inger, hányinger, hányás, szorulás vagy hasmenés, láz, hidegrázás. Ha légzési nehézség, zavarodottság, szabálytalan szívverés, izomgörcsök, láb-, boka-, csuklóduzzanat is megjelenik, azonnali orvosi segítségre van szükség – tette hozzá a szakorvos.
A hátfájdalmat a nemzetközi adatok szerint a felnőttek 80 százaléka tapasztal élete során. Mivel számos ok húzódhat meg a hátterében, hiszen eredhet többek közt az izmokból, a csontokból és az idegekből, a tünetek is meglehetősen változatosak lehetnek. A test bármely pontján előbukkanhat, bár gyakran a derék az érintett testrész. Ha az izmok problémája okozza a fájdalmat, jellemzően egyenletes fájdalomérzéssel jár, ami mozgás hatására általában fokozódik. Az idegi eredetű panasz égő sajgást okozhat, ami más testrészeket is érinthet. Isiász, vagyis ülőideg-gyulladás esetén például zsibbadás, fájdalom jelentkezhet a derékban, lábban, ami tüsszentéskor, köhögéskor nyilallást is okozhat. Csont eredetű fájdalmakat okozhat többek közt egy törés vagy egy gerincdeformitás. A hátfájdalmat kísérheti érzéskiesés, zsibbadás, kényszertartások, járási nehézség, izomgyengeség, vagy akár a hólyag kiürítésének képtelensége is – sorolta Rákász István. 
„Minden olyan esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha a hát- vagy derékfájdalom nem múlik, esetleg romlik, nem használnak a recept nélküli fájdalomcsillapítók, illetve ha nyilvánvaló, hogy sérülés eredményezi a tüneteket. Olyan akut tünetek esetén is fontos a diagnózis, mint a láz vagy a gyorsan jelentkező vizelési problémák. A tartósan jelenlévő problémákat is ki kell vizsgálni, mint a megmagyarázhatatlan fogyás, a rossz közérzet, a fáradtság" – hangsúlyozta a szakorvos.
Szerző
Témák
vese urológia