Adományra váltják a letekert kilométereket

Publikálás dátuma
2019.07.23. 13:00

Fotó: GUILLAUME SOUVANT / AFP
A Tábitha Háznak adja a szeptember végéig biciklivel gyűjtött kilométereknek megfelelő összeget a Hankook.
Negyedik alkalommal hirdeti meg a Hankook a Tekerd Jobbra! nevű jótékonysági programját, melynek során a szeptember végéig összetekert és a Hello Bringás nevű alkalmazásban gyűjtött kilométereket pénzadományra váltva átadja a Tábitha Háznak.  
A rugalmas, környezetkímélő és költséghatékony biciklizés testedzésnek sem utolsó. Munkába is lehet tekerni, de életkortól függetlenül jó buli lehet egy hétvégi kerékpártúra is. Az abroncsgyártó cég közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem megfelelően használt kétkerekű baleset- és sérülésveszélyes is lehet. A közlekedési a szabályok betartása és az útviszonyok figyelembevétele mellett a felhasználásnak megfelelően megválasztott, megfelelő méretű és karbantartott bicikli is fontos. 

Tippek két kerékre

Biciklivel is elengedhetetlen a láthatóság, ezért a járművön legyen lámpa, és hasznos a láthatósági mellény viselete is. Célszerű biciklis öltözékben tekerni, de megfelelő méretű, jól illeszkedő bukósisak nélkül ne induljunk el. 
A biciklizőknek is ismerniük kell a közlekedési szabályokat, amelyeket ráadásul be is kell tartani. Nem árt alkalmazkodni a forgalom ritmusához, és figyelembe venni az időjárási viszonyokat is: esőben csúsznak az utak, napos időben pedig napszemüvegre is szükség van, a fülhallgatót viszont jobb elfelejteni, a közlekedésben minden érzékszervre szükség van. Túra esetén célszerű előre megkeresni a bringabarát útvonalakat.
Tekerés közben fontos az elvesztett folyadék pótlása. A sérülések megelőzése érdekében pedig többet ésszel, mint erővel: emelkedőn ajánlott a sebességváltó használata, hogy ne terheljük túl a térdeket. Hosszabb úton időnként javasolt az ülési pozíción és a kéztartáson változtatni, hogy ne gémberedjenek el a testrészek.
Ahogy az autókat, a bicikliket is minőségi alkatrészekkel, jó minőségű kerekekkel és gumikkal érdemes felszerelni, amelyeknek nyomását időnként ellenőrizni is kell. Fontos a lánc rendszeres ellenőrzése és olajozása is.
Szerző
Frissítve: 2019.07.23. 13:01

Nem is görög a kedvelt nyári gyümölcs

Publikálás dátuma
2019.07.22. 15:15

Fotó: Daisuke Uragami/Yomiuri / The Yomiuri Shimbun / AFP
Kopogtatás helyett ütögetéssel állapítható meg, melyik görögdinnyét érdemes megvenni. A népszerű gyümölcs magas víz- és vitamintartalma miatt egészséges hűsítő csemege.
A görögdinnye nem Görögországból, hanem vélhetően Afrikából származik. A legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt Egyiptomban történt. A 10. században már termesztették Kínában, amely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták Európába.
A termés alakja lehet gömb, tojásdad, de hengeres is. Egy példány 2–15 kilót is nyomhat. Az 1–2 centi vastag héja lehet fehéres, világoszöld, középzöld, kékes- vagy feketészöld, felülete sima vagy enyhén barázdált, a rajzolata pedig csíkos vagy márványos. A gyümölcshús is változatos: fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros vagy vérvörös is lehet.

Vízidinnye

A görögdinnyét angol nyelvterületeken magas víztartalmára utalva vízi dinnyének, watermelonnak hívják.

Hűsít

A görögdinnyét a könnyű emészthetősége kedvelt nyári gyümölccsé teszi. Rosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet. Hozzájárul a testhőmérséklet és a vérnyomás csökkentéséhez, de segít kitakarítani a káros anyagokat, és a bőrnek is jót tesz. Magas víztartalma jól jön, amikor pótolni kell az izzadással elvesztett folyadékot, vitaminokat és ásványi anyagokat. Természetes vízhajtó hatása miatt jót tesz a vese egészségének, serkenti a működését, csökkenti a vérben található húgysav mennyiségét, megakadályozza a vesekövek kialakulásának esélyét is. Mivel a dinnyefogyasztás fokozott vizeletürítéssel jár, annak is érdemes sokat ennie, aki húgyúti fertőzésekre, gyulladásokra hajlamos. A görögdinnye a magas béta-karotin tartalmának köszönhetően a szemet is védi. 
Mivel sok benne a kálium és a magnézium, hatékony a vérerek egészségének, rugalmasságának megőrzésében, sokat tesz az érszűkület megelőzéséért is. A görögdinnyében van C-vitamin, kalcium, magnézium, kálium is, tartalmaz A-, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot – likopint -, amelyek erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását.

Örök kérdés: maggal vagy nélküle?

Bár a legtöbben kidobják a görögdinnye magját, kutatások szerint a megtisztított és megszárított dinnyemag kifejezetten jót tesz a szervezetnek. A benne található proteinek, vitaminok, ásványi anyagok segítenek a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben, javítják a kognitív képességeket és a memóriát. 

Hogyan válasszunk érettet?

Mivel a görögdinnyét a biológiai érettség állapotában fogyasztjuk, azaz nem utóérő, nem mindegy, hogy milyet viszünk haza. Szakértők szerint minél kerekebb, annál jobb. A nagyon világos vagy fehér színű folt nem jó jel, azt jelenti, a gyümölcs még nem elég érett, a sárgás szín az optimális. A Nébih összeállításából kiderül, hogy a termelők a dinnyetáblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, vagyis azt, hogy érett-e már a dinnye. Vásárláskor ízminta nélkül is eldönthető, megfelelő dinnyét választottunk-e. Árulkodó lehet a dinnye kocsánya, hiszen az érett gyümölcsnek már nincs szüksége az anyanövényre, ezért a kocsány száradni, barnulni kezd. Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni, a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi. Kopogtatás helyet jobb, ha nyitott tenyérrel megütögetjük, de az ekkor hallott kongó hang is sokszor csupán arra utal, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma. Ez leginkább a szezon végén érdekes, amikor már arra is ügyelni kell, hogy ne legyen túlérett, belül löttyedt a gyümölcs.
Szerző
Témák
görögdinnye
Frissítve: 2019.07.22. 15:19

Mikor „jobb” megműttetni magunkat?

Publikálás dátuma
2019.07.20. 14:14

Fotó: ROMAIN LAFABREGUE / AFP
Bár nyáron gyorsabban gyógyulnak a sebek, a sebészeti beavatkozások egy részét, ha lehet, ajánlott inkább őszre vagy télre halasztani.
Ha nem tudjuk vagy akarjuk elhalasztani a műtétet, néhány dologra oda kell figyelni – mondta Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa. A nagy meleg megviseli a szervezetet, a fokozott izzadás miatt jobban oda kell figyelni a friss sebekre. Az UV-fényhatás fokozhatja a hegképződést, ami időnként, főleg gyulladás esetén akár bőrelszíneződéssel is járhat. Nyáron végzett operáció után azzal is számolni kell, hogy visszeresség, vénás pangás esetén ez fokozódhat, ami erősebb vérzést is okozhat. 
Állatkísérletek igazolták, hogy nyáron a sebek gyorsabban gyógyulnak, ami részben az immunrendszer állapotával, a több mozgással és az emelkedett D3-vitaminszinttel hozható összefüggésbe. Ugyanakkor Sipos Péter figyelmeztetett, hogy az extrém meleg és folyadékhiány lassítja a folyamatot. Ráadásul a melegben a baktériumok gyorsabban szaporodnak, ezért a nagy sebfelszínnel járó műtéteknél gyakoribbak a fertőzések.
A plasztikai és hasfali sérv műtéteket követően javasolt a kompressziós ruha vagy a haskötő viselése, amelyek melegben több kellemetlenséget okozhatnak, de nem kifejezetten kényelmes a visszérműtétet követő kompressziós harisnya viselése sem.
A hegeket nyáron is ugyanúgy kell kezelni, mint máskor, de figyelni kell, hogy a fokozott izzadás miatt előbb alakulhat ki ragtapasz allergia vagy irritáció. Ennek elkerülésére ajánlott jó minőségű, légáteresztő változatot használni. A szakorvos felhívta a figyelmet a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztására és a seb rendszeres fertőtlenítésére, tisztán tartására és átkötésére is.
Szerző
Témák
műtét