Szédülő betegeknek még veszélyesebbek az időjárás változásai

A hőség mellett a frontok érkezése, a nem elegendő folyadékbevitel, a sóvesztés, a napon végzett kertészkedés vagy a hirtelen mozdulatok átmenetileg még gyógyszeres kezelés mellett is panaszokat okozhatnak.

Szédülésnek hívunk általában mindenféle ájulásközeli állapotot. Az orvosi értelemben vett szédülés alatt általában a nagyon kellemetlen, forgó jellegű, és a belsőfülből, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük – magyarázta Szirmai Ágnes. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense hozzátette: az egyensúlyt a belsőfül, valamint a látórendszerből és a végtagokban lévő helyzetérző idegvégződésekből beérkező ingerek alakítják, amelyeket az agy összesíti, szabályozza. Ha ezek az információk eltérnek, akkor térérzékelési zavar, egyensúlykontroll-vesztés: elesés, eldőlés, bizonytalan járás és nagyon kellemetlen, akár forgó szédülés jelentkezik. Szédülést, bizonytalanságérzést okozhatnak az egyensúlyrendszer betegségén kívül belgyógyászati, keringési problémák, szívbetegségek, de vércukor- és vérnyomás-ingadozás is.

Gyógyszeres kezelés és egyensúlyi torna alkalmazásával a betegek 80 százalékának elmúlnak a tünetei. Hirtelen időjárás-változás: meleg-vagy hidegfront, extrém hőség vagy stresszhelyzet hatására ugyanakkor egy-egy szédülés, néhány órás állapotromlás még gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ilyenkor orvosi felügyelet mellett a gyógyszeradagon kell módosítani – tette hozzá a szakember.

Melegben mindenki megszédülhet

Az extrém hőségben életkortól függetlenül bárki tapasztalhat rosszabb közérzetet, szédelgést, bizonytalanságérzést, ájulásközeli állapotba kerülhet vagy el is ájulhat. A kánikulában a folyadékpótlás alapvető, de a sópótlásról is gondoskodni kell, hiszen az izzadással sót, elsősorban nátriumot veszít a szervezet. Egy tányér tartalmas leves, de akár egy pár szem ropi vagy kevés chips is segíthet – mondta Szirmai Ágnes. Ez nehezebben kivitelezhető vesebetegek, illetve olyan egyensúlyrendszeri betegségekben szenvedők esetében, akiknél a sóbevitel csökkentése alapvető fontosságú.

Bár a szédülés nem életkorfüggő, az idősebb korosztályban azért fordul elő gyakrabban, mert a belsőfül vérkeringésének csökkenésével párhuzamosan a működése is romlik. A páciensek otthon végezhető, egyszerű, apró fej- és nyakmozgásokból álló, egyensúlyi tornával tudnak javítani az állapotukon. Szirmai Ágnes azt is kiemelte, hogy a hőségben különösen figyelni kell az idősebbekre. Az életkorral ugyanis csökken a szomjúságérzés, vagyis egy idős ember általában is keveset eszik, iszik. Ettől az egyensúlyszerv sérülékennyé válik, és az idős ember eleshet.

Szédüléssel diagnosztizált beteg a kánikulában, 11 és 16 óra között lehetőleg ne tartózkodjon a napon, például ilyenkor nem ajánlott ilyenkor kertészkedni. A túlzott hajlongás, a túl sok egyensúlyi inger ugyanis nem tesz jót a szédülő betegnek. Mivel a nyári szünetben gyakori, hogy a nagyszülők vigyáznak az unokákra, az egyetemi docens arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös játék, bújócskázás közben arra is figyeljenek az idősebbek, hogy lehetőleg guggolásból ne hirtelen egyenesedjenek ki. Szédülő betegek esetében fontos a lakás berendezése is. A kisebb szőnyegeken, lábtörlőkön könnyen el lehet csúszni, célszerűbb egy nagy, stabil szőnyeget használni, amit egy nehéz bútor is megfog. Sötétben romlik az egyensúlyzavar, ezért a mosdóba vezető úton ne legyen teljesen sötét - javasolta Szirmai Ágnes.

Hosszantartó, akut szédülés esetén először a háziorvoshoz ajánlott fordulni, ahol egy egyszerű vizsgálattal meg tudják állapítani, hogy egyensúlyrendszeri eredetű probléma, vírusfertőzés vagy csak folyadékhiány okozza a panaszokat. Amennyiben a szédülő beteg felkelni sem tud, akkor az ügyeletet kell hívni, ha pedig egy súlyos rosszullét az utcán történik, akkor a mentőket kell értesíteni, akik sürgősségi osztályra szállítják a beteget.