Nyaralóhelyen békítették a Fideszt és a CDU-t

Publikálás dátuma
2019.07.25. 07:50

Fotó: KONRAD-ADENAUER STIFTUNG UNGARN FACEBOOK-OLDALA
Döcögve működik a magyar kormánypárt és a Német Kereszténydemokrata Néppárt viszonyának rendezésére létrehozott „strukturált párbeszéd”.
A Comói-tó melletti Cadenabbia városkába szervezett konferenciát július elején a Német Kereszténydemokrata Néppárthoz (CDU) tartozó Konrad Adenauer Alapítvány. A rendezvény hivatalosan a Deutsch-ungarischer dialog címet viselte, valójában azonban a Népszava információi szerint a Fidesz és a CDU között tavaly óta tartó úgynevezett „strukturált párbeszéd” egy újabb állomása volt. Ezt, mint korábban megírtuk, a felek azért kezdeményezték, mert a CDU-ban úgy látják, Orbán Viktor egyre unió-ellenesebb politikát folytat, a korábbi jó viszony rég a múlté, de a helyzet még menthető. Ezért a „strukturált párbeszéd” keretében időről-időre összeül a két párt delegációja: minden vitás kérdést igyekeznek nyíltan megvitatni, de ha az látszik, hogy nem tudnak közös nevezőre jutni, akkor egyszerűen továbblépnek egy másik témára.
A módszer egyelőre döcögve működik. Amikor februárban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán volt humánminiszter járt Berlinben „strukturált párbeszéden” többek között a Juncker-ellenes plakátok miatt, azt írtuk, maga Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök is úgy vélekedett, hogy „ami nem megy, nem kell erőltetni”. Most Észak-Olaszországban Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és Balog Zoltán képviselte a magyar kormánypártot. Úgy tudjuk, a korábbiakhoz képest nyugodtabb légkörben tárgyaltak, de azért még mindig távol van a Fidesz attól, hogy elmondhassa: rendezte a vitás ügyeit a CDU-val. Főleg, hogy egy német forrásunk azt mondta: sem a pártban, sem a német kormányban nem értik, mi Orbán Viktor EU-politikája, máig nem léptek túl a Juncker-plakátokon és már Angela Merkel sem bízik a magyar kormányfőben. Ettől függetlenül német és magyar forrásaink is úgy látják, a Fidesz-CDU viszony „még reparálható”, és ha ez sikerül, akkor az gyakorlatilag egyet jelentene a Fidesz tagságának megőrzésével is az Európai Néppártban. Érdekes, de egyáltalán nem meglepő módon jelenleg a CDU testvérpártjával, a Bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) sokkal rosszabb a Fidesz viszonya. Információink szerint emiatt a két párt egyébként szokásos éves találkozójára nemrég a bajor fél nem volt hajlandó miniszteri szintű delegációt küldeni, így a bajorországi megbeszélés mindkét részről a lehető legalacsonyabb szinten zajlott. Ennek elsősorban az volt az oka: Orbán Viktor nem támogatta, sőt gátolta, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt CSU-s frakcióvezetője legyen az Európai Bizottság új elnöke. A másik súlyos anomáliát a CEU ügye okozza, hiszen Weber és a CSU is közvetítő szerepet vállalt a Müncheni Műszaki Egyetem bevonásával. Amikor a két intézmény együttműködési megállapodást kötött egymással, azt sokan – bajor részről mindenképpen – egyfajta garanciaként kezelték arra, hogy a Közép-Európai Egyetemnek nem kell elköltöznie Budapestről. Nem így történt, ami újabb bizalmi válságot okozott Orbán Viktor és a CSU kapcsolatában. Egy német forrásunk szerint egyelőre senki nem látja, hogy ez a kapcsolat hogyan lenne javítható. A CSU-nál komoly magyar gesztusokat várnak, de erre Orbán Viktor egyelőre nem hajlandó.

EPP: munkacsoportokban elemzik a Orbánék politikáját

A tervek szerint leghamarabb októberre készülhet el az a jelentés, amin az Európai Néppárt (EPP) által életre hívott Értékelési Bizottság – közismert nevén a „bölcsek tanácsa” – dolgozik. Az EPP márciusi politikai gyűlésén létrehozott háromfős testületnek azt kell megállapítania, hogy a felfüggesztett Fidesz politikája megfelel-e a kereszténydemokrata pártcsalád hivatalos dokumentumaiban lefektetett demokratikus értékeknek és elveknek. Az elemzés alapján a néppárt novemberi zágrábi kongresszusa döntene a magyar tagpárt további sorsáról. Brüsszeli forrásaink szerint a „bölcsek” nemrégiben szakértőkre bízták a magyar kormánypárt politikai döntéseinek tematikus és szakszerű átvilágítását. A munkacsoportokban folyó vizsgálatot az aktív politizálástól visszavonult három politikus korábbi kabinetfőnökei, illetve közeli munkatársai irányítják, akik egyeztetnek a Fidesz tisztségviselőivel is. Információink szerint a felek Orbán Viktor és a hármak június 21-iki brüsszeli találkozóján egyeztek meg a munkacsoportok létrehozásáról. Július közepén arról számolt be a Die Welt című német lap, hogy egy friss döntés értelmében az EPP-s testület vizsgálata nem terjed ki a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárások tanulmányozására, ami kedvezhet a Fidesz megítélésének. Informátoraink szerint az Értékelő Bizottság a nyári szünet utánra tervezi régóta esedékes magyarországi tényfeltáró útját is. Mint a Népszava beszámolt róla, június elején Orbán Viktor egy hosszú válaszlevelet írt a "bölcseknek", amelyet a grémium elnöke, a belga Herman van Rompuy egy interjúban „rossz kezdetnek” nevezett. Halmai Katalin (Brüsszel)

Témák
CDU CDU/CSU

Bezárják a botrányos munkásszállót

Publikálás dátuma
2019.07.25. 07:00

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Önkényes ingatlanfoglaló alakított ki munkásszállót a VII. kerületben – ezt állítja legalábbis a kerületi önkormányzat.
 „Azért, hogy az önkormányzati helyiség eredeti rendeltetési módja helyre álljon, minden szükséges intézkedést megteszünk” – írta közleményében a VII. kerületi önkormányzat ingatlankezelő cége, az EVIN Nonprofit Zrt. Noha a kerületi cég kerülte a világos fogalmazást, alighanem arra utalt ezzel, hogy haladéktalanul bezárnák a Nagy Diófa utca 30-32. szám alatti társasház alatti, nagy vitát kiváltó munkásszállót. A hét elején lapunk írt először arról, hogy a belvárosi ház lakói egyik napról a másikra arra ébredtek tavaly év végén: egyre több ismeretlent látnak az épület folyosóin. Munkásemberek voltak, de a házba nem dolgozni jöttek, hanem lakni, mégpedig abba két földszinti, a kerület tulajdonában lévő irodahelyiségbe, amelyet munkásszállóvá alakítottak. A lakók kezdetben tűrték a kialakult helyzetet, de mivel egyre többen költöztek a szállóba, elegük lett, hogy átjáróház lett otthonukból. A lakók elmondása szerint az oda érkezők zömében fizikai munkásoknak tűntek, reggelenként kisbusz vitte őket építkezésekre és sokan akadtak közöttük, akik nem is magyarul beszéltek. A közös képviselő megkereste a kerületi önkormányzatot, de sokáig még csak válaszra sem méltatták. Lapunk is megkereste még a múlt hét elején a VII. kerületi önkormányzatot, amely azonban csak kilenc nap múltán adott ki közleményt. Ebben azt állítják, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem az önkormányzat alakította ki a munkásszállót a földszinti helyiségekben. Mint írták, az ingatlant a Most Lépj Foglalkoztatást Segítő Egyesület „önkényesen használatba vette és ott munkásszállót alakított ki.” Ez azért különösen érdekes, mert ha igaz, akkor több mint fél évig működhetett a város közepén egy illegális munkásszálló. Ez esetben kérdéses az is: miként lehetséges, hogy egy önkormányzatnál több mint fél éven át nem tűnik fel senkinek sem az, hogy önkényesen elfoglalták a került ingatlanát?
Az EVIN Nonprofit Zrt. közleménye kitért arra is, hogy a Most Lépj Foglalkoztatást Segítő Egyesület elnöke jelezte, szerinte van lehetőségük szállás üzemeltetésére, szerződtek az önkormányzattal, de ígérete ellenére sem mutatta be az említett dokumentumot.
A 2016 óta Most Lépj Foglalkoztatást Segítő Egyesület néven működő egyesület bejegyzett célja hivatalosan az: „Az Erzsébetváros területén élő hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának elősegítése céljából életvezetési tanácsadás, cégekkel való kapcsolatteremtés, konzultációs lehetőség biztosítása, az elhelyezkedéshez szükséges minden lehetséges támogatás megadása”. Ugyanakkor az egyesület elnökének, Sztipich Gábornak a neve számos más, magasépítő, logisztikai, és fuvarozó céghez is köthető tulajdonosként vagy vezetőként. Sztipich Gábor régi motorosnak számít a kerületben, korábban, 2014-es önkormányzati választásokon ötödik volt a kerületi egyesült baloldal kompenzációs listáján. Kapcsolati hálójában munkaközvetítő cég is található. Ehhez nem is kell messzire menni: a Nagy Diófa utcai ház egyik földszinti ingatlanának ajtaján – a lakók szerint a munkásszálló közvetlen tőszomszédságában lévő iroda bejáratán – ott sorjáztak a Sztipichhez is köthető cégek nevei, mellettük pedig a Most lépj egyesületé is. Az üggyel kapcsolatban kerestük Sztipich Gábort is, ám lapzártáig nem tudtuk elérni. Ottjártunkkor folyamatosan érkeztek a építőmunkások az irodához, munkavédelmi sisakkal, munkaruhában, ám elmondásuk szerint ők csak a munkaközvetítőhöz jöttek. Amikor becsöngettünk egy fiatalember fogadott minket, aki kérdésünkre csak annyit mondott, hogy szerinte semmi köze az irodának bármiféle „munkásszálláshoz”, mivel ők csak „bérlik” az ingatlant, egyebekben pedig nem akart tudni semmiféle munkásszállásról.
Témák
munkásszálló
Frissítve: 2019.07.25. 13:25

Tűzoltás a baleseti sebészeteken

Publikálás dátuma
2019.07.25. 06:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korrekcióval évente 20 milliárd forinttal juthat több e szakmai területre, ez az összeg lassíthatja a kórházak eladósodását.
Információink szerint hamarosan a kormány elé kerülhet a Magyar Traumatológus Társaság (MTT), és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szakemberei által előkészített javaslat, amely másfélszeresére emelné a baleseti sebészeti ellátásokért járó díjakat. A Népszava úgy tudja: a korrekcióval évente 20 milliárd forinttal juthat több e szakmai területre, ez az összeg lassíthatja a kórházak eladósodását. Az eladósodási toplisták élén a nagy baleseti sebészetet, intenzív és sürgősségi ellátást üzemeltető kórházak állnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, a traumatológusok őszig adtak időt a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását. A beavatkozások jó részénél a díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyre romló ellátási körülmények miatt júniusban rendkívüli közgyűlésen határozták el, hogy tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal. Akkor azt is egyértelművé tették, hogy az alku eredményét szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékelik. A társaság elkészítette a költségszámításokkal alátámasztott finanszírozási javaslatait. Úgy tudjuk, ezek nagy többségét a NEAK szakértői is elfogadták kisebb korrekciókkal. Ezt – információink szerint – augusztus elején az egészségügyért felelős államtitkárnak is bemutatják, s ha Horváth Ildikó támogathatónak ítéli a javaslatot, és a kormány is rábólint, akkor szeptembertől elvben életbe léphet ezen a területen az új finanszírozási rendszer. Ez elsősorban az ellátásokért járó díjakat emeli. Az, hogy ebből jut-e többlet bér is a baleseti sebészeknek, az a helyi intézményi alkukban dőlhet el. A változtatáshoz szükséges összeg már jó ideje rendelkezése áll az idei költségvetésben, erről a pénzügyi és az egészségügyi tárca vezetői is többször nyilatkoztak, mondván: 40 milliárd forintot különítettek el az adósságállomány csökkentő évközi intézkedésekre. Úgy tudjuk: e feladat részeként idén július elsejétől már el kellett volna kezdődnie egy általános költségfelmérésnek az egészségügyben. Ám ez a munka még lényegében meg sem kezdődött. Csakhogy közben a kórházakban felgyűlt tartozásállomány júniusra megközelítette a 43 milliárd forintot. Ezt a szintet – a Napi.hu adatai szerint – tavaly csak szeptember közepére érték el az intézmények. Szakemberek szerint már esély sincs arra, hogy az eladósodás folyamatát valahogy lassíthassák.
A június végi kormányinfón az Mfor.hu kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úgy fogalmazott, az idei volt az utolsó év, amikor az egészségügyi intézményekben több tízmilliárdos adósság keletkezik. Szavaiból az derült ki, hogy reményei szerint az új finanszírozási rend meggátolja a kifizetetlen számlák keletkezését. Ebből az új szisztémából viszont egyelőre – a traumatológus társaság saját költségszámításán kívül – nem látszik semmi.

Megint pályáztatják a Bajcsy főigazgatói posztját

Miután a hónap elején eredménytelenek ítélte az előzőt, ismét kiírt két kórházvezetői-pályázatot Kásler Miklós humánminiszter. A fővárosi Bajcsy Zsilinszky kórházba főigazgatót, a Heim Pál kórházba gazdasági vezetőt keresnek a szerdán megjelent Egészségügyi Közlöny hirdetménye szerint. A miniszter március végén jelezte először, hogy lecserél tucatnyi, főként olyan kórház igazgatót, aki felelős intézménye eladósodásáért. Április elsején meg is jelent a pályázat, ám azt nem a leginkább eladósodott intézmények vezetőire, és nem is valamennyi megbízással dolgozó igazgatóra írtak ki. A tárca a meghirdetett tíz állásból akkor kettőt eredménytelenek ítélt. A hatályos jogszabály szerint eredménytelenség esetén a pályázatot 30 napon belül ismét meg kell hirdetni. Erre került most sor.

Szerző
Frissítve: 2019.07.25. 07:03