Vizsgálatot indít az ombudsman, az onkológiai intézet főigazgatója visszautasítja a félrevezető politikai megnyilvánulásokat

Publikálás dátuma
2019.07.25. 15:19

Fotó: Google Street View
Hivatalból indít vizsgálatot az ombudsman, az Országos Onkológiai Intézetben tapasztalható betegellátás körülményei miatt – értesült lapunk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától.
A Népszava azt követően kereste meg az ombudsmant, miután a 24.hu és az Index számolt be arról, hogy méltatlan körülmények között, olykor már hajnali öttől állnak sorba a kemoterápiára váró betegek az Országos Onkológiai Intézetben azért, hogy egyáltalán sorszámhoz jussanak. Az Index videófelvételt is készített arról, hogy a lehetetlen helyzetbe került betegek már maguk gyártanak maguknak sorszámot arra az esetre, hogy az érkezési sorrendjük alapján kapjanak később hivatalos besorolást a kemoterápiát megelőző vérvételre, illetve azt követő kezelésre. 
Az ellátás körülményeiről valamint arról, hogy mit kívánnak tenni a helyzet javítására kérdeztük a humántárcát, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) egykori ÁNTSZ-t, és magát az országos intézetet is. Választ csak az onkológiai intézet főigazgatója, Polgár Csaba professzor küldött. Levelét kérésére teljes terjedelmében közöljük.
„Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) valamennyi orvosa, szakdolgozója és minden munkatársa nevében megköszönjük az évente hozzánk érkező több mint 70.000 beteg bizalmát, amit gyógyult betegeink tízezrei igazolnak vissza. Az intézeti felmérések alapján elmondható, hogy a betegek 98%-a ragaszkodik az intézethez, továbbá ajánlja hozzátartozói, ismerősei számára. Határozottan visszautasítjuk az OOI jó hírnevét sértő, a közvéleményt tendenciózusan félrevezető politikai megnyilvánulások és sajtótermékek igaztalan állításait az intézetben folyó betegellátás minőségéről és körülményeiről. Minden beteget tájékoztatunk, hogy intézetünkben a munkaidő és betegellátás 7 óra 30 perckor kezdődik. A várótermeket 7 órakor nyitjuk, a munkakezdés előtt órákkal érkező betegek extra várakozási ideje ezért értelmetlen, nem róható fel az intézetnek. A nyári hónapokban a betegek száma nem csökken, de egyetlen beteg kezelése sem marad el. A sorszámhúzásnál esetlegesen észlelt visszaélésekért (pl. sorszámok cserélgetése) az intézet nem tehető felelőssé. Az elmúlt évek alatt több rendszert állítottunk fel és próbáltunk ki annak érdekében, hogy az előjegyzés alapján érkező betegek ellátása rendben történjen. Jelenleg is fejlesztés alatt áll a teljes elektronikus előjegyzés. A betegek számítógépes rendszerben rögzített előjegyzés alapján, pontosan meghatározott időre érkeznek a kemoterápiás ellátásra. Az Országos Onkológiai Intézet Magyarország komprehenzív onkológiai központja, hazánk és Közép-Európa egyetlen európai akkreditációval is rendelkező onkológiai intézménye, ahol az onkológiai betegek ellátása világszínvonalon történik. Mivel a területi ellátási kötelezettségen kívül országos feladatokat is ellátunk, ez azt jelenti, hogy az ország minden részéről ide érkező minden beteg, tehát az ellátási területen kívülről spontán érkező daganatos betegek gyógyítása is korlátozás nélkül történik. Az OOI négy kemoterápiás osztálya az év minden munkanapján folyamatosan végzi a betegek kemo-, hormon-, célzott és immunterápiás ellátását. A kemoterápia a legmodernebb központi gyógyszertár által kiszolgált 95 ambuláns kemoterápiás székkel rendelkező kúra ellátóhelyen történik, minden esetben a legmagasabb szakmai színvonalon. A „B” Kemoterápiás Osztályunk az urológiai, hematológiai, nőgyógyászati és bőrdaganatok kivételével valamennyi egyéb szolid rosszindulatú daganatos beteg gyógyszerterápiás ellátását végzi, így az intézeten belül is a legnagyobb betegforgalmat bonyolító osztály. 2018-ban 16.571 kúraszerű kemoterápiás ellátáson kívül 40.759 ambuláns vizsgálatot teljesített ez az osztály. Ez minden évben 1000-1200 új daganatos beteg gyógyszeres kezelését jelenti, amivel az osztály Magyarország legnagyobb kemoterápiás ellátóhelye, naponta átlagosan 70 beteg kap kemoterápiát itt. Intézetünk alapelve évtizedek óta, hogy minden hozzánk forduló beteget megfelelő időben, várólista alkalmazása nélkül kezelünk, ami a legtöbb Nyugat-Európai ország vezető rákközpontjában sem megoldott” - zárul a főigazgató közleménye.
Szerző
Frissítve: 2019.07.25. 18:30

Munkagép vágott át egy kábelt, elhasalt a Vodefone hálózata

Publikálás dátuma
2019.07.25. 13:55
Illusztráció
Fotó: BEN STANSALL / AFP
Csütörtökön délelőtt már akadoztak, kimaradtak a hívások. A szolgáltató szerint átvágták az egyik üvegszálas kábelüket, a problémát késő délutánra sikerült elhárítani.
Részlegesen megbénult a Vodafone hálózata csütörtök délelőtt: tizenegy körül már többen arról panaszkodtak, hogy nem lehet telefonhívást indítani más szolgáltatók felé. A Vodafone Magyarország weboldalán is megjelentek panaszok – írja az Index.
A szolgáltató a Facebookon is válaszolt egy ügyfélnek, amiből kiderül, hogy egy munkagép vágott át egy üvegszálas kábelt, és ez okozta a hálózati hibát.  A Vodafone a hírportál kérdésére megerősítette, hogy az érintett kábelnek a szolgáltatók közti kapcsolatban van szerepe, de ez csak a Telenorral létesítendő hívásokat érinti. A Telekom irányába, illetve a Vodafone hálózatán belüli hívásokkal minden rendben van.   A lap nem megerősített információi szerint Dél-Budán vágták át a kábelt. A Vodafone hozzátette, hogy a az alvállalkozójuk már dolgozik a hiba elhárításán, és az ügyfelek elnézését kérték a kellemetlenség miatt.
Késő délutánra megoldódott a probléma a szolgáltató közleménye szerint. Közösségi oldalukon azt írják: a hálózat ismét zavartalanul üzemel, a fennakadást okozó gondot elhárították.
Szerző
Frissítve: 2019.07.25. 18:28

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság a menedékkérők éheztetése miatt

Publikálás dátuma
2019.07.25. 12:40

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Uniós szankciók fenyegetik Magyarországot az elutasított menedékkérők éheztetése és a Stop, Soros! törvénycsomag miatt. A kormány azt mondja, áll a per elébe.
Az Európai Bizottság (EB) felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szerbiai határnál felépített tranzitzónákban elhelyezett menedékkérők helyzete miatt. Az EB megítélése szerint e személyek kötelező tartózkodása a tranzitzónában őrizetben tartásnak minősül, ami szembemegy az uniós joggal. A zónában uralkodó körülmények, különösen a visszatérésre kötelezett személyek élelmiszer-megvonása nem felel meg sem az EU úgynevezett visszatérési irányelvében, sem az Alapjogi Kartájában szereplő előírásoknak. A helyzet sürgősségére való tekintettel az EB a megszokott kettő helyett csak egy hónapot adott a magyar hatóságoknak a válaszadásra. Ha a válaszok nem adnak kielégítő magyarázatot, akkor az Európai Bizottság a következő szakaszába lépteti a folyamatot. A brüsszeli testület emlékeztet rá, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága már többször arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról. Mint arról többször írtunk, a kormány azzal érvel az élelmiszer-megvonás mellett, hogy – a Fidesz-kormány által alkotott jogszabályok alapján – csak addig van ellátási kötelezettsége a magyar államnak, amíg véglegesen el nem utasítják a menedékkérő kérelmét. A kormány álláspontja pedig az, akinek ez nem tetszik, visszamehet Szerbiába. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő júniusban a Magyar Helsinki Bizottság által készített törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely megtiltaná a menedékkérők őrizetben tartását és éheztetését a tranzitzónákban. Szél és képviselőtársa, Szabó Szabolcs idén áprilisban keresték fel a röszkei tranzitzónát, ahol rengeteg gyermeket, több kísérő nélküli kiskorút láttak. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság (EB) ugyancsak csütörtökön úgy döntött, hogy bírósághoz fordul a menedékjog iránti kérelmeket bűncselekménynek nyilvánító Stop, Soros! törvénycsomag miatt. Ezzel az EB az utolsó szakaszába léptette a tavaly júliusban elindított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Indoklása szerint az aggályai többségére nem kapott kielégítő választ, ezért keresetet indít az Európai Unió Bíróságánál. Bizottsági vélemény szerint a törvényi rendelkezések több EU-s jogszabályt sértenek, többek között a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, a kvalifikációs irányelvet és az Alapjogi Kartát. – A kormány kiáll a Stop, Soros! törvénycsomag és a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás mellett, és készen áll a perre – közölte Hollik István kormányszóvivő. Hangsúlyozta, hogy a magyar emberek népszavazáson, országgyűlési és európai parlamenti választáson is egyértelművé tették, hogy nem kérnek a bevándorlásból, és meg akarják védeni az európai keresztény kultúrát. A mindenkori magyar kormánytól pedig azt várják el, szerezzen érvényt ennek a választói akarnak. A Magyar Helsinki Bizottság viszont üdvözölte az Európai Bizottság csütörtöki döntéseit. Ezek végre esélyt kínálnak a tisztességes eljárásra a kínzás áldozatainak, a gyermek, nagybeteg, várandós menekülőknek és minden üldözöttnek – áll sajtóközleményükben. Pardavi Márta társelnök úgy fogalmazott: 
"A tranzitzónákban fogva tartott emberek éheztetése, a civilek fenyegetése és a tisztességes menedékjogi eljárás megszüntetése nem fér össze a jogállammal. Az uniós eljárások rávilágítanak a hazai jogállam gyengéire, mert ezeknek a hazai szabályoknak meg se szabadott volna születniük, s ha mégis megszülettek, itthon kellett volna megsemmisíteni őket. A mostani uniós döntések orvosolhatják a jogsértő helyzetet”.

Az EB csütörtökön 15 kötelezettségszegési eljárást indított, illetve léptetett következő szakaszába Magyarország ellen. A Bizottság – többek között – arról is határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mert nem biztosítja a készenléti jellegű munkakörökben dolgozók, például a vagyonőrök védelmét a közösségi munkaidő-irányelvben előírtaknak megfelelően.

Frissítve: 2019.07.25. 18:45