Sorban visszavonják Koszovó elismerését

Publikálás dátuma
2019.07.29. 10:00
Bill Clinton Koszovó díszvendége volt
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Az Európai Unió 28 tagországából 23 ismeri el függetlenségét, öt nem.
Egyre több ország vonja vissza Koszovó elismerését, ami felettébb aggasztó fejlemény a függetlenségét 2008 februárjában kihirdető köztársaság számára. Míg 2018 novemberében még 115 ország ismerte el Koszovó önállóságát, időközben 13 visszavonta azt. 2019. február 9-én már csak 102 állam tartotta Szerbiától független köztársaságnak, ami az ENSZ tagállamainak csak alig több, mint a fele, 53 százaléka. Az Európai Unió 28 tagországából 23 ismeri el függetlenségét, öt nem, Románia, Spanyolország, Ciprus, Szlovákia, valamint a Szerbiával hagyományosan remek kapcsolatokat ápoló Görögország. Ami a NATO tagországokat illeti, hatvan százalékuk ismeri el Koszovót. Ivica Dacic külügyminiszter a napokban a szerb parlamentben lelkesen jelentette be, hogy még egy ország jelezte, visszavonja Koszovó önállóságának elismerését, így azóta, hogy 2014-ben őt tették meg a szerb diplomácia vezetőjének, már 14 ország cselekedett hasonlóan, ami azt jelzi, saját sikereként könyveli el a fejleményeket. Szombaton aztán kiderült, a rejtélyes állam a Közép-afrikai Köztársaság, amely szerinte hivatalosan is jelezte a döntés visszavonásának tényét. Mindeddig olyan kisebb és a nemzetközi politikát tekintve nem túl fajsúlyos államok döntöttek a visszavonás mellett, mint Sao Tomé és Príncipe, Suriname, Bissau-Guinea, Burundi, Libéria, Pápua Új-Guinea, Lesotho, a Dominikai Köztársaság, Grenada, Comore-szigetek, a Salamon-szigetek, Madagaszkár, illetve Palau. Mint a Szabad Európa Rádió szerb nyelvű műsora emlékeztet rá, Belgrád megszüntette a vízumkötelezettséget ezekkel az országokkal szemben. Valóban a szerb diplomáciának köszönhető-e a fejlemény? A Szabad Európa szerint Oroszország áskálódása áll a háttérben, Oroszország a Koszovó függetlensége mellett döntő 13 országból hattal kötött bilaterális egyezményt a kérdésről. Dacic ugyanakkor tagadja, hogy a Kremlnek bármi köze lenne a visszavonásokhoz. „Ezek csak feltételezések, senki sem segített nekünk, mindez a saját diplomáciai tevékenységünk eredménye” – hangoztatta.

A tét túlmutat a választáson Putyin Oroszországában

Publikálás dátuma
2019.07.29. 09:30

Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
Több mint ezer tüntetőt tartóztattak le a hatóságok az orosz fővárosban. Az elnök áldemokráciájában a szeptemberi helyhatósági választás is csak kirakat lehet.
Biztosra mentek az orosz rendfenntartók szombaton, a 11 órára meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetés előtt, fővárosszerte megerősítették a rendfenntartói jelenlétet. A legismertebb ellenzéki jelölteket, akik indulni szerettek volna a szeptember 8-ra kiírt moszkvai helyhatósági választásokon, már a demonstráció kezdete előtt letartóztatták, otthonaikban, kampányközpontjaikban házkutatást tartottak. Alekszej Navalnijt, a legismertebb orosz ellenzéki aktivistát még szerdán őrizetbe vették újabb 30 napra, a tüntetéseket szabályozó törvény megszegése miatt, amiért ő szólította újra utcára az ellenzéket. A férfit később kórházba kellett szállítani heves allergiás reakciók miatt, amit állítólag sosem tapasztalt még előtte, de állapota a híradások szerint kielégítő. Dmitrij Gudkovot, az indulástól eltiltott jelöltek egyikét, aki pénteken még azt hangsúlyozta, hogy a szombatra tervezett engedélyezetlen tiltakozás tétje túlmutat a közelgő helyhatósági választásokon, szombaton reggel hurcolták el. Gudkov szerint az ellenzéki megmozdulások célja az, hogy kiderüljön, van-e lehetőség ma Oroszországban a legális politizálásra? Egyelőre azonban minden arra mutat, hogy nincs, a választások csak formálisan szabadok, azok célja csupán a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállam látszatának fenntartása. Az ellenzék jelöltjeit rendre kizárják minden választásból, a médiához nincs hozzáférése az ellenzéki pártoknak, a közösségi média, az internet is egyre inkább leszabályozott Vlagyimir Putyin Oroszországában. Navalnijt nem engedték indulni az elnökválasztáson, a közelgő szeptemberi helyhatósági választásról 57 ellenzéki jelöltet zártak ki ugyancsak átlátszó ürügyekkel, formai hibákra és szabálytalanságokra hivatkozva. A választási bizottság döntése elmúlt hétvégén 21,5 ezer tiltakozót vitt az utcára Moszkvában, azt a megmozdulást engedélyezték a hatóságok. Putyin 2012-es Kremlbe való visszatérését övező, a választási csalások elleni nagy tömegdemonstrációk óta ez volt a legnagyobb tüntetés az orosz fővárosban. Ezen a hétvégén azonban már hatósági engedély nélkül vonultak utcára a tiltakozók. A rendőrség brutális eszközökkel, könnygáz, gumibot és erőszak segítségével verte szét a hivatalos adatok szerinti mintegy 3500 tiltakozót, akik szabad választásokat, Putyin és hazugság nélküli Oroszországot követeltek. Több mint ezer embert hurcolt el a rendőrség, az OVD-Info, a tiltakozásokat monitorozó csoport szerint 1074-t. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, Vlagyimir Putyin szövetségese, előre jelezte, hogy  a hatóságok „minden súlyos provokáció” esetén lépni fognak, minden eszközzel meg fogják akadályozni a közrend megzavarását. Egy ellenzéki tüntetés ezek szerint az orosz hatóságok szemében súlyos rendbontás és provokáció. A moszkvai rendőrség nyomozóosztálya máris büntetőeljárást indított egy júniusi ellenzéki tüntetés kapcsán a választási bizottság munkájának akadályoztatása jogcímén, az ügyészség emellett adminisztratív eljárást indított 15 elutasított ellenzéki jelölt ellen. Tavaly nyár óta, a nyugdíjtörvény szigorítása nyomán megroppant Vlagyimir Putyin elnök támogatottsága. Az utóbbi idők helyhatósági, parlamenti választásai, de az elnökválasztás is azt mutatta, Moszkvában és Szentpéterváron még a hatályos választási keretek között is van keresnivalója az ellenzéknek. Ezért annyira fontos a fővárosi helyhatósági választás mindkét oldalon. Az ellenzék arra készül, hogy megtörje a kormányzó elnöki párt és az elnök támogatottjainak uralmát, és mivel valóban van is esélyük erre, a hatalom sorra tilt el ez indulástól minden népszerűbb ellenzéki jelöltet, biztosítva a kirakat szabad választást Moszkvában.   

Hatékonyabbak a békés megmozdulások

A békés megmozdulásoknak Európában kétszer nagyobb az esélyük arra, hogy elérjék a céljukat, mint az erőszakos demonstrációknak, állítja Erica Chenoweth, a Harvard Egyetem kutatója. A szakember 323 önrendelkezést és az autoriter rendszerek megdöntését célzó európai megmozdulás vizsgálata alapján vonta le következtetését. A BBC és a The Guardian által is ismertetett tanulmány szerint, amelyet Maria Stephannal, az amerikai Békekutató Intézet igazgatójával együtt készített Chenoweth, világszerte a békés tüntetések 53 százaléka érte el célját, míg az erőszakos demonstrációk csupán 26 százalékban vezettek eredményhez. A siker annál biztosabb, minél magasabb a tiltakozásban részt vevők száma. Ha az ellenállásban résztvevők elérik az ország lakosságának 3,5 százalékát, a siker elkerülhetetlennek tűnik, eddig minden ilyen megmozdulás elérte célját. A kutató ezért 3,5 százalékos szabálynak nevezte el a jelenséget. Ez a fajta tömeges engedetlenségi mozgalom, rendszeresség esetén általában egy éven belül vezet eredményre. 

Szerző

Kabuli robbantás: az áldozatok száma már a 20-at is meghaladja, az alelnökjelölt is megsérült

Publikálás dátuma
2019.07.29. 08:48

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A támadás egy öngyilkos merénylő robbantásával kezdődött, a detonációt szinte mindenhol hallani lehetett az afgán fővárosban.
Több fegyveres megtámadta vasárnap Kabulban az afgán elnök alelnökjelöltjének, Amrullah Szálehnek irodáját és bevette magát az épületbe. A detonációk olyan erősek voltak, hogy szinte az egész fővárosban hallani lehetett. A támadásban legkevesebb 20 civil meghalt, és 50-en megsebesültek, írja Száleh hivatalának hétfői közleménye nyomán a Reuters. Száleh is könnyebb sérüléseket szenvedett.
A támadás egy öngyilkos merénylő robbantásával kezdődött a két hónapos kampányidőszak kezdetének napján, majd a jelölt irodájának négy emeletes épületébe vették be magukat fegyveresek. A belügyminisztériumi közlemény szerint 6 órán át tartott, mire a hatóságok felülkerekedtek rajtuk. Ez alatt 150 embert menekítettek ki a helyszínről, és három fegyveressel végeztek. A támadásért eddig nem vállalta a felelősséget egyik fegyveres csoport sem.
Szerző