Újabb román vezető bukott bele az országot megrázó gyilkossági ügybe

Publikálás dátuma
2019.07.29. 15:22
Gyertyagyújtás Bukarestben a 15 éves áldozat emlékére
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP or licensors
Távozik a távközlési szolgálat igazgatója : az elrabolt és meggyilkolt 15 éves lány halála miatt korábban kirúgták az országos rendőr-főkapitányt és az Olt megyei kormánybiztost is.
Bejelentette lemondását Ionel-Sorinel Vasilca, a román Különleges Távközlési Szolgálat (STS) igazgatója hétfőn, miután múlt héten egy elrabolt, később megerőszakolt és meggyilkolt 15 éves lány hiába hívta háromszor is a 112-es segélyhívószámot, a hatóságok nem voltak képesek idejében közbelépni, hogy megmentsék az életét.

Hallották a sikolyait, de semmit sem tettek

A hatalmas közfelháborodást kiváltó ügyben az STS-t azért hibáztatják, mert nem tudta beazonosítani a segélyhívások helyét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a rendőrök csak 19 órás késéssel hatoltak be abba a házba, ahol a 15 éves Alexandrát elrablója fogva tartotta, de már nem találták őt életben – ebben közrejátszott az is, hogy 
a rendőri egységek három órán keresztül vártak házkutatási parancsra, miközben kintről tétlenül hallgatták a lány sikolyait.

A szolgálat távozó vezetője nem ismerte el, hogy az STS bármiben is hibázott volna, lemondását csak a szolgálat tekintélyének megmentésével indokolta.
Rendőrök kísérik a15 éves lány elrablásával és meggyilkolásával vádolt George Dinca román férfit a craiovai bíróságra
Fotó: Bogdan Danescu / MTI/AP

Soroszatgyilkos végezhetett Alexandrával

A csütörtökön eltűnt lány minden jel szerint egy sorozatgyilkos áldozata lett. Az ügy fő gyanúsítottja, a 66 éves Gheorghe Dinca vasárnap beismerte, hogy ő oltotta ki Alexandra és egy áprilisban eltűnt másik, 18 éves lány életét. A bűncselekmények feltételezett helyszínén a hatóságok több, cementtel feltöltött gödröt találtak, és nem tartják kizártnak, hogy azok további áldozatok maradványait rejthetik. A román média szerint az egyedül élő férfit korábban kitiltották Olaszországból szexuális bűncselekmény elkövetése miatt.
A 15 éves Alexandra a dél-romániai Caracalban található iskolájából akart hazajutni szülőfalujába, Dobrosloveni-be, a nyolc kilométeres utat szokás szerint autóstoppal készült megtenni. A szerda reggeli foglalkozás után beült a gyanúsított férfi autójába, majd nyoma veszett. A rendőrök feltételezése szerint a lányt a férfi elrabolta, egy házban tartotta fogva, majd megerőszakolta és megölte, a holttestet pedig egy fémhordóban elégette.
Az áldozatot annak ellenére sem sikerült megmenteni, hogy csütörtökön délelőtt háromszor is telefonált a segélyhívó számra elrablója feltöltőkártyás készülékéről. Elmondta, hogy megerőszakolták, és elég sok hasznos információval szolgált az elkövetőről és a házról.

A hétfő reggel közzétett rendőrségi belső vizsgálat közben kiderítette, hogy a segélyhívást fogadó szolgálatos rendőr nem hitt az áldozatnak, felületesen járt el, nem próbált részleteket megtudni fogva tartása helyszínéről. Miután a hívás helyéről meglehetősen pontatlan, túl nagy területet megjelölő információt szolgáltatott az STS, a rendőrök végül a gyanúsított beazonosításával tudtak előrelépni. Visszanézték az utcai videokamerák felvételeit, amelyeken látszott, hogy a lány melyik autóba ült be - így jutottak el Dinca házáig, ahol végül nem tettek semmit a gyilkosság megakadályozásért.
Ionel-Sorinel Vasilca

Tüntettek a rendőrök érzéketlensége miatt

A hétvégén több tüntetést is rendeztek az országban a hatóságok érzéketlensége és tehetetlensége miatt feldühödött emberek, a "gyilkos kormány" lemondását követelve. Klaus Iohannis jobboldali államfő is az „igazságszolgáltatás gúzsba kötésével” és a büntetőjog szigorának enyhítésével elfoglalt szociáldemokrata kormányt nevezte a gyilkosság erkölcsi felelősének. Az elnök közölte: a hatóságok intézkedésének módja a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülésén is napirendre kerül.
 Viorica Dancila miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy intézményközi munkacsoportot állít fel a hatóságok válsághelyzeti reakcióidejének lerövidítésére. Azt is elmondta: fontolgatja egy népszavazás kiírását arról, hogy járjon-e szigorúbb büntetés az olyan bűncselekményekért, mint a gyilkosság, a nemi erőszak vagy a pedofília.Az ügy miatt múlt héten már menesztették tisztségéből a román rendőrség országos, illetve Olt megyei parancsnokát, Caracal rendőrfőnökét és Olt megye kormánybiztosát (prefektusát). Az STS igazgatójának felmentését hétfőn, nem sokkal annak bejelentése után jóváhagyta Klaus Iohannis államfő. Korábban, 2014-ben az Erdélyi Szigethegységben lezuhant kisrepülőgép esetében merült fel az STS felelőssége a segélyhívások helyszínének gyorsabb és pontosabb beazonosítása ügyében. Akkor mind a hét utas túlélte magát a balesetet, de ketten közülük meghaltak, mire a mentésben részt vevők hat óra elteltével rájuk találtak.
Szerző
Témák
Románia

Több mint hatvan halálos áldozata van a nigériai merényletnek

Publikálás dátuma
2019.07.29. 14:40

Fotó: AUDU MARTE / AFP
Legalább 65 személyt gyilkolt meg Nigériában a Boko Haram iszlamista terrorszervezet egy az ország északkeleti részén tartott temetési szertartás során.
A véres merénylet Borno szövetségi államban, Badu nevű településen történt. A helyi kormányzatot vezető Muhammad Bulama is azt közölte, a Boko Haram terrorszervezet áll a vérfürdő mögött. Beszámolók szerint a merénylet során először tüzet nyitottak a fegyveresek a menet tagjaira, 21 személyt öltek meg. Amikor sokan igyekeztek a vérző emberek segítségére sietni, őket is célba vették, s további 44 személy vesztette életét. Beszámolók szerint a támadók közül tíz személy halt meg. Feltételezések szerint bosszúhadjáratról volt szó, két héttel korábban ugyanis a helyiek visszaverték a Boko Haram egy támadását. Idén ez volt a legvéresebb merénylet Nigériában a Boko Haram részéről. A terrorszervezet 2009 óta összesen 20 ezer embert gyilkolt meg. Súlyos humanitárius válság is kialakult az országban, több mint kétmillióan voltak kénytelenek elhagyni lakóhelyüket. A szélsőségesek a legnagyobb port kavaró akciójukat még 2014 tavaszán hajtották végre. A terrorszervezet több mint 250 diáklányt rabolt el Chibok városából. Nemzetközi botrány kerekedett abból, hogy az akkori államfő ígérete ellenére a hadsereg külföldi segítséggel sem tudta kiszabadítani őket. Több lánynak sikerült megszöknie, később többeket elengedtek, de sok lány sorsáról mind a mai napig nincs hír. A Boko Haram tíz éve tartja rettegésben a lakosságot, elsősorban Nigéria északkeleti részén és a határvidékeken. A nyugati kultúra terjedése ellen hozták létre. Az Iszlám Államhoz hasonlóan saját kalifátust akar létrehozni. A Boko Haram az Iszlám Állam szövetségesének hirdette ki magát. Bár Muhammadu Buhari nigériai elnök azt állítja, sikerrel vették fel a harcot a terrorszervezettel szemben, a Boko Haram rendre véres merényletekkel válaszol. Több terrorakciót hajtottak végre fegyveresei zsúfolt köztereken. Az erőszak ráadásul átterjedt a szomszédos országokra, Csádra, Nigerre és Kamerunra. 

Közös fellépés

A Boko Haram ellen 2015 óta öt, egymással határos ország harcol: Nigéria, Niger, Csád, Benin és Kamerun. A közös hadműveletnek köszönhetően jelentős területeket szabadítottak fel a terrorcsoport uralma alól, de legyőzni nem tudták. Egy 8700 fős, közös, regionális haderő felállításáról 2015 tavaszán született döntés.  Felállítását az Afrikai Unió (AU) hagyta jóvá, működéséhez pénzügyi támogatást kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Az európai államok közül Franciaország jelezte, hogy fegyverekkel, hírszerzési információkkal és logisztikai eszközökkel segíti a Boko Haram elleni összefogást. Amerikai hírszerzési becslések szerint a terrorszervezetnek 4-6000 elszánt harcosa van, de rendkívül megnehezíti az ellenük folyó küzdelmet az, hogy élő pajzsként használják a civileket.

Már Macron is űrhadsereg fejlesztéséről beszél

Publikálás dátuma
2019.07.29. 13:52

Fotó: ELIOT BLONDET / AFP
Gépágyúkkal és lézerekkel vadászna az euró-milliárdokba kerülő francia műholdraj az ellenségre.
Egy év telt el azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök potenciális csatatérnek minősítette a világűrt, és bejelentette, hogy űrhadsereg fejlesztésébe kezd. A kritikusok akkor arra figyelmeztettek, ámokfutásával felrúgja Trump az 1967-es Világűr-szerződést, és újraindítja a hidegháborús fegyverkezést az űrben. Úgy tűnik, nem is alaptalanul: előbb az derült ki, hogy Kína és Oroszország is lépéseket tesz a világűr felfegyverzésére, majd pedig, mint a Verge írja, idén júliusban
Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette, hogy országa felfegyverzett műholdak hadseregét tervezi felállítani.

A hírt pedig múlthéten a francia védelmi miniszter is megerősítette. Kezdetben 700 millió eurót különítenek el a célra, a végső költségvetés pedig 2025-re 4,3 milliárd körül lesz. Egyrészt a haditengerészet egy már meglévő kommunikációs műholdakból álló hálózatát tervezik továbbfejleszteni gépágyúkkal és lézerekkel, hogy azok más "műholdakra" vadászhassanak - persze szigorúan csak "önvédelemből". Másrészt egy olyan rendszer kiépítését is tervezik 2030-ra, mely segítségével apró harci műholdak egész raját tudnák Föld körüli pályára állítani rövid időn belül, ha szükség lenne azokra.
Szerző
Frissítve: 2019.07.29. 14:03