Paul Newman legendás filmjében (A nagy balhé 1973) egy szélhámost alakít, aki könnyen ráveszi a maffiafőnököt, hogy látogassa a – csak virtuálisan létező – fogadóirodát. A Facebook 2020-ra ígért digitális pénze, a libra napjainkban legalább komoly viták forrásává vált. A közösségi média lelkes hívei főleg arról beszélnek, hogy a pénzügyek a jövőben egyszerűek lesznek, akárcsak egy faék. Mark Zuckerberg szerint a libra használói – akár bankszámla nélkül – ugyanúgy fizetnek majd okostelefonnal világszerte, ahogy sms-üzenetet írnak vagy bármit megosztanak. A szakértők azért ennél szkeptikusabbak. Szerintük az amúgy is ingatag nemzetközi pénzügyi rendszerben egy újabb kriptopénz tömeges használata növeli a kockázatokat. Igaz, az elmúlt években a bitcoinnal üzletelők közül néhányan meggazdagodtak, de – az árfolyam szélsőséges kilengései miatt – a virtuális pénzt használók veszteségei is igen nagyok voltak.
A számok mindenesetre óvatosságra intenek. A gazdasági élet adatait gyűjtő Statista-platform szerint 2016-tól napjainkig a Földön körülbelül 40 millióan használnak valamilyen kriptovaluta tárolására alkalmas „pénztárcát” (blockchain wallet). Ehhez képest a Facebook már ma is mintegy 2,6 milliárd felhasználóval rendelkezik. A közösségi platform globális népszerűsége miatt valószínű, hogy a libra-hívők száma is százmilliókban lesz mérhető. Így nem meglepő, hogy az amerikai képviselők – pártállásuktól függetlenül – többnyire aggódtak, amikor nemrég kongresszusi meghallgatást tartottak a projekt részleteiről . Sokatmondó tény, hogy ennek puszta hírére a bitcoin árfolyama rögtön 11 százalékot zuhant. Az is jelzi a problémákat, hogy a librát júliusban egységesen elutasította a G7-ek pénzügyminisztereinek tanácsa. A résztvevők határozott álláspontja volt, hogy egy magáncég csak a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályok elfogadása esetén végezhet – a lényeget tekintve – pénzintézeti tevékenységet.
Zárt rendszer
A sokat emlegetett, titokzatos blokklánc-technológia egy zárt infokommunikációs rendszer, ami egyike az internet szellemes alkalmazási lehetőségeinek. Számos területen használják, de a kriptopénz-változatát kifejezetten a pénzügyekre tervezték, amikor a 2008-as válság pusztító következményei miatt új, kreatív megoldásokat kerestek. A korábban biztonságosnak hitt bankrendszerből ugyanis az óriási veszteségek miatt sokan kiábrándultak. Ahogy Sík Zoltán Nándor cikke leírja (Élet és Tudomány 2018/45. szám), ez volt az egyik oka, hogy egy – a bankokat és a pénzügyi hatóságokat egyaránt kikapcsolni képes – „privát” fizetési rendszert is kipróbáltak. A blokklánc-technológiával elvben korlátlan mennyiségű, egyedi azonosítóval ellátott adat tárolható. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a rendszer tagjai között lebonyolított tranzakciók valamennyi részletét rögzítsék. A digitális pénz működése leginkább egy pénztárkönyv vezetéséhez hasonlítható, amelyben a lapok szigorú sorszámozással követik egymást. Minden lap alján a lezárt egyenleg átvitelként szerepel, s a következő oldal ugyanezzel az adattal indul. Ez biztosítja, hogy a pénztárkönyvből nem lehet észrevétlenül oldalakat eltávolítani. A blokkláncban a számítógép – bármilyen elnevezésű egységben (bitcoinban, librában) kifejezett – értékeket rögzít és azokat a partnerek között közvetíti. A lényeg: a fizetéseket, pénzmozgásokat tanúsító adatokat visszamenőlegesen sem szándékosan, sem véletlenül nem lehet megváltoztatni.
A bitcoin esetében a blokkláncba bárki beléphet, de a Facebook tervezett projektje hozzáférést csak a jogosultaknak enged. Egyes kritikusai szerint nem lesz igazi kriptovaluta a libra, mert a blokkláncok esetében szokásos biztonsági elemeket csak korlátozott mértékben tartalmazza.
A digitális pénz mindenesetre zseniálisan egyszerűnek és biztonságosnak látszik, bár megjegyzendő, hogy a milliárdnyi pénzügyi tranzakció (big data) tárolásához óriási szerver-kapacitásra van szükség. A szerverparkok pedig köztudottan rengeteg áramot fogyasztanak, és a hűtésük rendkívüli módon szennyezi a környezetet. A kriptovalutákkal azonban más természetű, kifejezetten pénzügyi jellegű bajok is vannak.
A kereskedelmi bankok joggal félnek attól, hogy a libra miatt sok ügyfelet veszíthetnek el. Ám komoly monetáris szakemberek is ellenzik a tervet. Katharina Pistor, a Columbia Egyetem professzora például markáns kritikai véleményét az említett szenátusi meghallgatáson is elmondhatta. Szerinte a – valóságos fedezettel nem rendelkező – libra bevezetését jogi eszközökkel kell megállítani. Az igazi veszélyforrást éppen abban látja, hogy az új digitális pénz terjesztői sokat tanultak a bitcoin kudarcaiból. Felismerték, hogy a technológiai innováció önmagában nem elég a tartós sikerhez. A pénzügyi hatóságokkal és a jegybanki vezetőkkel most folyó tárgyalások nem is titkolt célja az, hogy a libra a globális valuták egyike legyen. A Facebook számára a legjobb biztosíték természetesen az lenne, ha a tehetős kormányok és jegybankok válság esetén – a szükséges mentőcsomagok biztosításával – belépnének a rendszerbe.
A professzor emlékeztette a képviselőket, hogy válságok idején a pénzügyi rendszernek – a likviditást minden körülmények között biztosító – „védőhálóra” van szüksége. Ennek létrehozása és fenntartása viszont egyetlen magánvállalattól sem várható. Az ok igen egyszerű: a részvényesek nem alkothatnak mindenkire kötelező pénzügyi jogszabályokat. Emellett az esetleges mentőakciókhoz szükséges tőkeerővel még a legnagyobb óriásvállalatok sem rendelkeznek.
Mindez látható volt a 2008-as pénzügyi összeomlás után, amikor az amerikai jegybank (FED) és a szövetségi kormány több ezermilliárd dolláros bankmentésre kényszerült. De nem volt jobb a helyzet 2012 júliusában sem, amikor – az euróválság idején – Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy a közös valutát „bármi áron” meg kell menteni. A válságokat a pénzügyi rendszernek valahogy sikerült túlélnie, bár apró probléma, hogy a mentőakciókat minden államnak az adófizetők terhére, közpénzből kellett finanszíroznia.
A Facebook tervei
A librával foglalkozó tengernyi kommentárt olvasva látható, hogy alaposan átgondolt, gigantikus vállalkozásról van szó. A Facebook tulajdonosai vélhetően abból indultak ki, hogy a sorozatos adatkezelési botrányok sokat ártottak az óriásvállalat tekintélyének. Többek között ezért is hoztak létre egy – egyelőre – 28 tagból álló szövetséget, amelyben a részvételt például a Mastercard és a Visa is vállalta: ezek kifejezetten pénzügyi világcégek. A 10-10 millió dolláros belépti díjból egy tartalékalapot hoznak létre, amelyből szükség esetén a libra-árfolyam stabilitását is biztosítani kellene. A Szövetség egyébként számít a további tőkeerős csatlakozókra, ezért a belépőknek a majdani bevételből külön jutalékot is ígérnek.
Van olyan vélemény, amely szerint Zuckerbergék semmi újat nem találtak fel, a kriptopénz bejelentésével inkább csak a megrendült bizalmat akarják helyreállítani. Ám az mindenképpen egy új „világpénz” tervére utal, hogy a libra árfolyamát (stabil valutákból, állampapírokból álló) kosárhoz kötik, s a Szövetség dolga az árfolyam stabilizálása. Márpedig ez a lényeget tekintve egy virtuális térben létező, „világméretű jegybank” feladata.
A Facebooktól való függetlenséget azzal is hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi adatokhoz csak egy Calibra nevű leányvállalat kapna hozzáférési jogot. A libra-tranzakciók állítólag elkülönülnének a közösségi platform által őrzött személyes profiloktól, így azok célzott reklámok küldésére sem használhatók. Talán ez lesz a legnagyobb virtuális átverés „A nagy balhé” óta. Ma már a legtöbb Google, Facebook vagy Twitter-felhasználó tudja, hogy a személyes adatai hirdetési célú értékesítése nélkül – egyéb árbevétele nem lévén – egyszerűen nem működne a közösségi média. Így a librát használók pénzügyeinek, vásárlási szokásainak ismerete igen vonzó „árucikk” lesz a Facebook és a Calibra részvényesei számára.
Európa lassan ébred
Alig néhány hónappal Zuckerbergék nagy bejelentése előtt az Európai Bankfelügyelet éppen a kriptovalutákkal foglalkozott. Az uniós Bizottság számára készült jelentésben javaslatokat is megfogalmaztak. A dokumentumból azonban világosan kiderül a fáziskésés: a hatóság szakértői még csak a felhasználókat fenyegető kockázatok felmérésénél tartanak. A globálisra tervezett libraprojekt számos olyan problémát (például számviteli, adózási kérdéseket) is felvet, amelyekre a bankfelügyelet hatásköre ki sem terjed. Ezért azt javasolják a – még meg sem alakult – Európai Bizottságnak, hogy a költség-haszon összefüggéseket is elemezve vizsgálja meg a problematikus pontokat és tegyen javaslatot az uniós jogalkotóknak.
A kriptovaluta – közérdekre is figyelő – szabályozása persze meglehetősen bonyolult feladat, ezért a megfontoltság érthető. Ám a nemzetközi pénzügyek állapotáról már ma sem könnyű biztató dolgokat mondani. Amit biztosan tudunk: egy újabb nagy balhé kitörését jó lenne valahogy elkerülni.
