Komoly áremelkedést okozhat a sertéspestis

Publikálás dátuma
2019.08.03. 07:30

Fotó: Shutterstock
Tíz százaléknál is erőteljesebben drágulhat a disznóhús az afrikai sertéspestis okozta alapanyaghiány miatt. A kór egyre nagyobb területen terjed.
Nem sikerült megfékezni a tavaly áprilisban hazánkban is megjelent afrikai sertéspestis (ASP) terjedését. Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is találtak ASP fertőzött vaddisznókat. Idén július végén a szlovákiai tőketerebesi járás házisertés-állományában is megjelent a kór. Az elrendelt védő és megfigyelési körzet területe átnyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is. A magyar Országos Járványvédelmi Központ az érintett településeken elrendelte a sertésállomány összeírását és klinikai vizsgálatát. Korlátozták és hatósági engedélyhez kötötték a jószágok szállítását. Házisertés-tenyészetekben Magyarországon szerencsére még nem jelent meg a járvány – tudtuk meg Menczel Lászlónétól, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkárától. A disznóhús ára eközben folyamatosan emelkedik, az év elején még átlagosan 1100 forintért kínált sertéskaraj kilója például ma már 1400-1500 forintért kapható. Az egyéb tőkehúsfélék és a húskészítmények ára is feljebb kúszott. Nem kizárt, hogy a drágulás itt még nem áll meg. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának úgy fogalmazott: a termelők, a húsfeldolgozók és a kereskedők az afrikai sertéspestis okozta csapdahelyzetbe kerültek. Az alapanyag kínálata csökkent, ami felhajtotta az árakat: ez gyűrűzik végig az egész ágazaton. A fogyasztói árakat azonban – a terméklánc egyes szereplőinek állításával ellentétben – nem a kereskedők emelik, hanem a mezőgazdasági piaci mozgások, az alapanyag- és átadási árak mozgatják. A kereskedők mozgásterét a fogyasztói áremelésekben korlátozza az éles verseny is, hiszen tekintetbe kell venniük a fogyasztók vásárlóerejét és árérzékenységét is. A szakemberek nem bocsátkoztak jóslásokba, de nem zárták ki, hogy év végéig kétszámjegyű áremelkedésre is számítani lehet a sertéshús, illetve az abból előállított húskészítmények piacán. Egyes elemzők a drágulást legföljebb 10-12 százalékra teszik, de akár ennél is jobban megugorhatnak az árak. Utóbbira azért is van esély, mert becslések szerint a legnagyobb termelő és fogyasztó Kína 200 milliós sertés állományának a felét is levághatják az országban tomboló ASP-járvány miatt. Az ország egyik nagy beszállítójánál, Vietnámban is megjelent ráadásul a vírus, ami miatt a mintegy 40 milliós állományból már legalább 2 milliót levágtak. A kínai piac pedig elszívja az európai sertéshús-termelés jelentős részét, ami szintén felfelé húzza az árakat. A húsfeldolgozók az év elejéhez képest most már 35 százalékkal magasabb árat fizetnek a termelőknek az élősertésért – jegyezte meg lapunknak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.  A magyar húsipar helyzetét nehezíti, hogy több más, az afrikai sertés pestis által érintett országhoz hasonlóan az unión kívüli piacokra nem szállíthatja ki a termékeit. Az agrártárca Szingapúrba és Szerbiába már beadta a regionális engedélyezési kérelmet, azért, hogy onnan, ahol nem találtak fertőzött vaddisznót, lehessen exportálni húsipari termékeket. Egyelőre azonban nem született döntés. A baromfi hús elvileg lehetne helyettesítő termék, de Bárány László, a Magyar Broiler Szövetség elnöke szerint erre rövid távon nem igen lehet számítani. A szakember a Népszavának azt mondta: a növekvő hazai jövedelmek eddig nem hoztak többletkeresletet. A vásárlói igények ugyanakkor átalakultak, így az olcsóbb termékek némileg visszaszorultak a drágábbak javára. 
Szerző

Milliókat fizetünk egy új munkahelyért

Publikálás dátuma
2019.08.03. 06:00

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása.
Nem látni az ipar 4.0 által elvárt technológiai fordulatot azoknál az új beruházásoknál, amelyeket a kormány elsősorban munkahely-teremtési céllal támogat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a tárca az idei költségvetés terhére, ám ezzel mindössze 3 729 új munkahely jött létre. A támogatások többsége ráadásul nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik. A külgazdasági tárca jól láthatóan két csapásirányt követ: a már idehaza megtelepedett autóipari vállalatok beszállítóit igyekszik Magyarországra csábítani, miközben az uniós támogatásban már nem részesíthető magyar tulajdonú cégeket is kistafírozza. Előbbi elv mentén az idén 15 cég kapott támogatást, ám ezekből mindössze 2-3 volt olyan beruházás, amely fejlesztést vagy új technológiát hozott Magyarországra. Ezek közé sorolható az érdi Avl-Autokut Mérnöki Kft, ahol 100 fejlesztőmérnöki munkahelyet alakítottak ki, és az a két új akkumulátor gyár, amit a dél-koreai Shinheung SEC EU Kft., illetve a japán GS Yuasa Kft. hoz létre. A többi autóipari beruházás lökhárító- és bőrkárpit-gyártással foglalkozik, illetve raktározással, kohászattal. Az utóbbi hónapokban tehát tovább nőtt az autóipar súlya a támogatott beruházásokban. Ezzel azonban csupán addig nincs gond, amíg van kereslet az európai gyártók autóira. Ha azonban ez visszaesik, akkor az az autóiparnak már így is erősen kitett magyar gazdasági növekedést is lelassíthatja. Mégpedig az elmúlt hónapokban egyre gyűlnek felhők az európai járműgyártók felett. A csökkenő kereslet, illetve az amerikai védővámok miatt egyre fogják vissza kapacitásaikat a vállalatok, ez pedig nem fogja érintetlenül hagyni a magyar autógyárakat, illetve autóipari munkahelyeket sem. A szakszervezetek ennek már érzékelik a jeleit is: számos cégnél 4 napos munkahetet vezettek be, április végén több ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a gyárak, most pedig már több vállalatnál  az állandó munkaerő elbocsátásáról is kénytelenek tárgyalni az érdekvédők.
A külgazdasági tárca ezzel egyidőben a magyar tulajdonban lévő cégekről is gondoskodik. Így kapott az idén 700 millió forint támogatást a Coop Logisztika Kft, és 1,6 milliárdot a papíriparban utazó Hamburger Hungária Kft., továbbá két takarmánycég. A hazai cégek közül a Mol Petrolkémia kapta minden idők legnagyobb támogatását, 11,6 milliárd forintot. A második helyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kukoricafeldolgozó cég, a Kall Ingredients Kft. áll, 9,2 milliárd forint apanázzsal. Mészáros Lőrinc a harmadik helyet is megszerezte, hiszen a hasonló profilú Visonta Projekt Kft-je további 6,2 milliárdos költségvetési támogatást zsebelt be. Tavaly egész évben összesen 86,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a beruházó cégeknek egyedi kormánydöntésekkel: akkor ez 8 761 új munkahely létrehozáshoz volt elegendő. Az idén időarányosan a szaktárca már jóval több pénzt osztott ki, mint tavaly, mégis valamivel kevesebb munkahelyet sikerült csak létrehozni. Figyelembe véve a romló világgazdasági környezetet, a magyar gazdaság erős autóipari kitettségét – amelynek kilátásai hatványozottan romlottak az elmúlt hónapokban –, a 3729 új munkahely még szép számnak mondható. Ennek ára azonban egyre nagyobb.

Tízmilliárd forintnál nagyobb támogatást szerző projektek

Cég                                                                             Iparág                              Támogatott munkahelyek száma Támogatás (Mrd Ft)             Év Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. autógyártás                   2 500                                                 22                                             2008 Apollo Tyres (Hungary) Kft.                                gumigyártás                  975                                                   16                                              2014 HANKOOK TIRE Magyarország Kft.                  gumiabroncsgyártás    1 508                                                16                                              2005 Audi Hungaria Kft.                                               autógyártás                   1 800                                                13                                              2011 Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. autógyártás                    1 000                                              13                                              2016 BMW Manufakturing Hungary Kft.                   gépkocsi gyártás            645                                                 12                                              2018 MOL Petrolkémia Zrt.                                         vegyiüzem létrehozása 172                                                 12                                              2019 ThyssenKrupp Presta Hungary Kft.                  vezérmű-gyártás           449                                                 11                                              2016 Forrás: KKM, Nészava-gyűjtés 

Az egy új munkahelyre adott támogatás az idén átlagosan 14,6 millió forintra nőtt ugyanis a tavalyi 9,9 millió forintról, holott az elmúlt négy évben az összeg soha nem emelkedett 11 millió forint fölé. Ez egyben azt is jelenti: a kedvezményezett cég már az adott munkahely két és fél éves teljes bérköltségét megkapja vissza nem térítendő támogatásként. Ez ráadásul csak az átlag: az idén rendkívül szélsőséges értékek között szórtak az egy-egy munkahelyre adott támogatások. Munkahelyenként számolva a legkevesebbet, 1,2 millió forintot az Amerikai Egyesült Államokból érkezett autóipari beszállító, a Sanmina-SCI Kft. kapta. A lista másik végén a részben magyar állami tulajdonban lévő Mol áll, amely az idén februárra datált támogatási szerződéssel minden eddigi rekordot megdöntött. A Mol Petrolkémia Zrt. az új, tiszaújvárosi beruházásához összesen 11,6 milliárd forintos támogatást kapott, amelyért cserébe alig 172 új munkahely teremtését vállalta. Így az egy munkahelyre jutó támogatás összege 67,9 millió forint volt. Igaz, a vállalat ezzel a világ legfejlettebb vegyipari technológiáját hozza Magyarországra.  Július végén is hatalmas támogatásokról írtak alá szerződéseket. A cseh tulajdonban lévő NT Élelmiszertermelő Kft. például összesen 1,7 milliárd forintot kapott, ezért 55 új munkahely megteremtésére tett ígéretet. Ezt azt jelenti: a cég 30,3 millió forintos támogatás kapott egy-egy munkahely létrehozására. Pedig nem valamely hightech üzletágban működik: napraforgó feldolgozással és étolajgyártással foglalkozik a Kiskunságban.  Ugyancsak az elmúlt napokban írta alá a külügyi tárca a TBZ Táp Kft. támogatási szerződését; a takarmánygyártással foglalkozó magyar cég egy munkahelyre 24,7 milliós támogatást kapott. Ennél is jobban járt az állati fehérjefeldolgozásban utazó Várda Meat Kft, amely 50 munkahelyért cserében 1,6 milliárd forintos támogatást tehetett zsebre. Így az egy munkahelyre jutó állami dotáció itt 31,7 millió forintra rúgott.

Beruházási támogatási kiadások

Év        Össztámogatás (Mrd Ft)     Létrehozott munkahelyek (db)     Egy munkahelyre jutó támogatás (M Ft) 2014   43,68                                       9552                                                   4,57 2015   35,45                                       3628                                                   9,77 2016   63,98                                       5809                                                   11,01 2017   64,45                                       8611                                                   7,48 2018   86,6                                         8761                                                   9,88 2019   54,6                                         3729                                                   14,64 Forrás: KKM, Népszava-számítás    

Gigaösszegek az autóiparnak

A mindenkori kormányok 2004 óta osztanak költségvetési pénzekből vissza nem térítendő támogatásokat. A támogatási „örökranglistán” magyar cégek labdába sem rúghatnak, ezen a Magyarországon megtelepedett legnagyobb autó- és gumigyártókat találjuk. Munkahely-teremtésre a legnagyobb támogatást még a második Gyurcsány-kormány adta 2008 októberében, a pénzügyi válság kitörése utáni napokban. Akkor a Mercedes gyár az új kecskeméti üzemére 22 milliárd forintos dotációt kapott. A Mercedes duplázott, hisz most épül a második gyára az alföldi városban, ám 2016-ban már be kellett érni potom 12,8 milliárd forinttal – ám a német autógyártó ezzel a két támogatással abszolút csúcstartó. Tíz milliárd forintot meghaladó támogatásokat kapott még több autógyártó mellett az indai Apollo Tyres és a dél-koreai Hankook Tire Magyarország is. Utóbbi az a cég, amely az utóbbi hónapokban mongol vendégmunkások foglalkoztatásával és munkaügyi konfliktusaival szerepelt a hírekben. 

Átalakul a befektetési ügynökség

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (HIPA) átalakításról döntött a kormány: az eddig költségvetési szervként működő szervezet nonprofit társasággá alakul. Ennek érdekében 250 millió forintot kap a külügyi tárca a cégalapításra. A 130 fős szervezet a tervek szerint idén és jövőre is mintegy 3 milliárd forintból működhet: a cég feladata a potenciális befektetők, illetve a lehetséges befektetési célpontok, települések felkutatása lesz a jövőben is. Az átalakulás annyiban nem meglepő, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) már tavalyi alapítása óta cégként működik – vagyis például az alkalmazottak nem közalkalmazottak –, így könnyebb a versenyszférához közelítő béreket biztosítani. A HIPA-t az elmúlt években elkerülték a nagyobb botrányok – nem úgy mint az exportfejlesztésért felelős kereskedőházakat. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány a keleti-, illetve déli-nyitásban látta a magyar külkereskedelem fejlődési lehetőségét, azért az egzotikus piacokon hoztak létre képviseleteket. Az eredmény katasztrofális, milliárdos veszteségek mellett a megcélzott relációkban nemhogy nőtt volna, de volt, hogy csökkent a magyar kivitel. A kereskedőházak bezárásáról végül tavaly döntött a kormány. Azóta HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. néven működtetik a rendszert a külgazdasági tárca felügyelete alatt. A HEPA-t tavaly alapítottak, az első évében 574 millió forintos árbevétel mellett szolid 43 millió forintos nyereséget termelt.

Szerző

Annyit költ jégkrémre a Honvédség, hogy abból fél évig minden katonára jut napi két gombóc

Publikálás dátuma
2019.08.02. 21:12
illusztráció
Fotó: Shutterstock
7 millió forintra kötöttek szerződést.
7 millió forint értékben kötött szerződést a Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ az M Frozen Kft.-vel Jégkrém és egyéb termékek beszerzése címen - szúrta ki a kormányzati dokumentumtárba feltöltött összesítőben az Index.hu. A szerződés a június 18. és december 31. közötti időtartamra szól.
A dobozos jégkrémek ára literenként nagyjából ezerháromszáz és ezerötszáz forint körül mozognak. Ilyen árral számolva az jön ki, az összeg nagyjából 50 hektoliter fagyira elég. A magyar honvédség aktív állománya nagyjából 28 ezer fős lehet, ebből pedig az következik, hogy - 44 milliliteres fagyis kanállal számolva - egy katonára az előttük álló fél évben napi két gombóc fagylalt jut. Persze csak akkor, ha az egyéb termék beszerzése alá nem tartozik mondjuk roletti vásárlása, mert akkor kevesebb jut a pénzből fagyira.
Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 21:25