Klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna a júliusi hőhullám

Publikálás dátuma
2019.08.02. 19:49

Fotó: Samuel Boivin / AFP / NurPhoto
A rendszeres mérések kezdete óta a 2015 és 2018 közötti négy év volt világszerte a legmelegebb.
Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén – derült ki a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentéséből.
„A 2019 júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének”

– olvasható a tanulmányban.

A WWA keretében több tudományos intézet dolgozik együtt. A viszonylag új, a klíma és az időjárás összefüggéseit vizsgáló tudományterület azt próbálja kiszámítani, hogy a klímaváltozás miatt mennyi valószínűsíthető szélsőséges időjárási jelenség fog történni, és hogy az egyes események milyen arányban vezethetők vissza az ember által előidézett klímaváltozáshoz. A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé. A WWA tanulmányának szerzői szerint a klímaváltozás nélkül ez a mértékű hőség Franciaországban és Hollandiában olyan „szélsőségesen ritka” esemény, amely ezer évente csak egyszer fordulna elő, de a jelenlegi klímaviszonyok között akár 50-150 évente is megeshet. A rendszeres mérések kezdete óta a 2015 és 2018 közötti négy év volt a legmelegebb világszerte, 2019-ben pedig a június is új rekordot döntött. Robert Vautard, a franciaországi Pierre-Simon Laplace Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint hozzá kell szokni ezekhez a hőhullámokhoz, amelyek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek.
„Ez fokozódni fog, és ha nem csinálunk semmit a klímaváltozással, az emisszióval, ezek a manapság 42 Celsius-fokos hőhullámok 2050-re három Celsius-fokkal megemelkednek”

– mondta.

Vautard hozzátette:
„Milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra? Milyen hatása lesz a vízre? Hatalmas feszültséget fog okozni a társadalomnak és nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy megbirkózzunk vele.”

A hőhullám Nyugat-Európában július végén söpört végig, a szélsőségesen magas hőmérséklet azóta észak felé húzódott, aminek hatására nagy jégolvadás indult el Grönlandon és az Északi-sarkvidéken.
Szerző

Vörös macskamedvék születtek Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2019.08.02. 14:27

Fotó: Balázs Attila / MTI
A most hathetes ikerpár egyik tagja hím, a másik nőstény, mindketten egészségesek.
Fogságban nagyon ritkán szaporodó vörös macskamedvékkel (Ailurus fulgens) gyarapodott a Nyíregyházi Állatpark állatgyűjteménye. A kis- vagy vörös pandáknak is nevezett fajból két felnőtt egyed él a sóstógyógyfürdői látványosságban, az Európai Fajmegőrzési Program keretében öt éve Nyíregyházára került nőstény Ting-tingnek és a Szecsuán névre keresztelt hímnek nemrégiben két utóda is született. A most hathetes ikerpár egyik tagja hím, a másik nőstény, mindketten egészségesek, súlyuk 62 és 66 dekagramm – mondta el az állatok pénteki orvosi vizsgálata után Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője az MTI-nek. A rendkívül érzékeny kölykök szemei az első néhány hétben csukva voltak, idejük nagy részét egy helyben, odújukban fekve töltötték. Ting-ting eleinte szinte egész nap kölykeivel volt az odúban, bár most már egyre többször hagyja el a fészket, még sokszor visszajár hozzájuk, hogy megszoptassa és tisztogassa őket. A kölyköknek azért is örülnek a szakemberek, mert fogságban nagyon ritkán szaporodnak a macskamedvefélék családjába tartozó állatok – tette hozzá az osztályvezető. Ting-ting és Szecsuán a jelek szerint jól érzi magát a Nyíregyházi Állatparkban: legutóbb tavaly nyáron születtek utódaik, akkor az ikerpár mindkét tagja nőstény volt.
A vörös macskamedve – nevével ellentétben – nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik. Elnevezésük az állat medvére emlékeztető külsejére utal, félig behúzható karmai segítségével ugyanolyan jól mászik fára és nyalogatja magát tisztára, mint a macska. A fajt 1825-ben fedezték fel, latin neve tűzfényű macskát jelent. A kispandák a természetben a Himalája és Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundáját hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja a hideg és nedves környezetben. Jelenleg alig tízezer egyedük él a természetben, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése, az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek, Kínában pedig a farkát használták seprűnek. Bár a ragadozók rendjébe tartoznak, táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. Éjjel aktív állatok, a nappalt általában a fák ágai között összegömbölyödve, alvással töltik. Az óriáspandához hasonlóan a kis panda elülső mancsain is van egy-egy kiálló csuklócsont, amely behajlítható és hatodik ujjként működik, így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokat. Érdekesség, hogy a kis pandákat gyűrűs farkuk, fogaik, koponyafelépítésük és pofájuk miatt rendszertanilag sokáig a mosómedvefélékhez sorolták.
Szerző

Az eddigi legmelegebb hónap lehet a Földön az idei július

Publikálás dátuma
2019.08.02. 10:53

Fotó: Shutterstock
A feljegyzések 1880-as kezdete óta a legmelegebb hónap lehet az idei július a Földön az előzetes adatok szerint, ráadásul egy, a júniusi hőmérsékleti rekordokat megdöntő hónap után - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A WMO a hónap első 29 napjának adatai alapján jutott arra a következtetésre, hogy az idei július legalább ugyanolyan meleg lesz, mint az eddigi legmelegebb hasonló hónap, 2016 júliusa, vagy kicsivel talán még annál is melegebb. Három éve július hónap globális középhőmérséklete 0,87 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, a 15,8 fokot. A WMO szerint az idei magas júliusi hőmérséklet azért is figyelemre méltó, mert idén nem jelentkezett a melegedést okozó csendes-óceáni meteorológiai jelenség, az El Nino, amely 2016-ban közrejátszott a hőmérsékleti rekord létrejöttében. Július hónap átírta a klímatörténetet, új hőmérsékleti rekordok születtek helyi, országos és globális szinten is - állapította meg Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főigazgatója. "Mindig is voltak forró nyarak, de ez nem fiatalkorunk nyara, nem nagyapáink nyara" - kommentálta az adatokat Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki szerint a mostanában megtapasztalt időjárási szélsőségek 
"csupán a jéghegy csúcsát fogják jelenteni a jövőben várhatókhoz képest, ha nem teszünk azonnali lépéseket a klímaváltozás ellen".

 Guterres szerint jó esély van arra, hogy a 2015-től 2019-ig terjedő időszak az egymást követő öt legmelegebb esztendő legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta.
Szerző
Témák
melegrekord