Jogi kérdések sokaságát veti fel az az új amerikai, kétpárti törvényjavaslat, amelyet pénteken mutattak be a képviselőházban. Ha azt a kongresszus mindkét háza elfogadja, akkor – mint arról már írtunk – lehetséges lenne, hogy az Egyesült Államok hatóságai eljárást indítsanak a korrupt külföldi tisztviselők ellen is. Ha például a Microsoft-ügyhöz hasonló eset fordulna elő, akkor ez alapján a kenőpénzt kínálókat és elfogadókat is nagy eséllyel felelősségre vonnák.
– Az Egyesült Államok igen kiterjesztően értelmezi saját joghatóságát, és eljárást indíthat minden olyan cégnél, amelyre vonatkoznak az amerikai üzleti előírások. Ha egy ilyen vállalat jogszerűtlenül fizet kormányzati tisztviselőknek, ebből megpróbál hasznot húzni, akkor büntetőeljárás indulhat, és diplomáciai szankciókat is elrendelhetnek – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Kifejtette: ha diplomáciai szankcióról, például vízumkorlátozásról van szó, vagy a beutazási engedélyt vonják meg az illetőtől, akkor az érintett meghallgatása nélkül is dönthetnek az ügyében. – Ezek az elnöki vagy szenátusi jogkörben elrendelt szankciók azonban csak kisegítő megoldást jelentenek, hiszen a korrupciót ott kell megállítani, ahol azt elkövették. Ezért az elkövetés helye szerinti országnak kell eljárnia az ügyben – magyarázta a szakértő. Mint mondta, büntetőeljárás esetén az amerikai nyomozóhatóságok eljárást indíthatnak a korrupciót elkövető külföldi személy ellen, ennek részeként pedig jogsegélyt kérhetnek a tettéről információval rendelkező ország hatóságaitól. – Ha pedig az Egyesült Államok valamelyik bírósága letartóztatási parancsot bocsát ki, és az illetőt ennek eredményeként kiadják, akkor végső esetben, elviekben az is előfordulhat, hogy az amerikai bíróságon kell védekeznie – tette hozzá Ligeti.
Mint azt korábban a Népszava is megírta, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet egy vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a Microsoft magyar leányvállalata jelentős árengedménnyel adott szoftvereket kormányközeli disztribútorcégeknek, amiket aztán a közvetítők túlárazva értékesítették a magyar közigazgatásnak. A jelentések szerint az ügylet során magyar kormányzati szereplőket fizettek le. Mindezek ellenére büntetőügy nem indult, mert az amerikai jog jelenleg ilyen esetekben lehetőséget ad megállapodásra: a Microsoft pedig élt is ezzel a lehetőséggel, vállalta, hogy 25 millió dollár büntetést fizet.
