Messziről lő Amerika a korrupció elleni harcban

Publikálás dátuma
2019.08.06. 07:30

Fotó: Shutterstock
Egy új törvényjavaslat szerint lehetséges lenne, hogy az Egyesült Államok hatóságai eljárást indítsanak a korrupt külföldi tisztviselők ellen is.
Jogi kérdések sokaságát veti fel az az új amerikai, kétpárti törvényjavaslat, amelyet pénteken mutattak be a képviselőházban. Ha azt a kongresszus mindkét háza elfogadja, akkor – mint arról már írtunk – lehetséges lenne, hogy az Egyesült Államok hatóságai eljárást indítsanak a korrupt külföldi tisztviselők ellen is. Ha például a Microsoft-ügyhöz hasonló eset fordulna elő, akkor ez alapján a kenőpénzt kínálókat és elfogadókat is nagy eséllyel felelősségre vonnák. – Az Egyesült Államok igen kiterjesztően értelmezi saját joghatóságát, és eljárást indíthat minden olyan cégnél, amelyre vonatkoznak az amerikai üzleti előírások. Ha egy ilyen vállalat jogszerűtlenül fizet kormányzati tisztviselőknek, ebből megpróbál hasznot húzni, akkor büntetőeljárás indulhat, és diplomáciai szankciókat is elrendelhetnek – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Kifejtette: ha diplomáciai szankcióról, például vízumkorlátozásról van szó, vagy a beutazási engedélyt vonják meg az illetőtől, akkor az érintett meghallgatása nélkül is dönthetnek az ügyében. – Ezek az elnöki vagy szenátusi jogkörben elrendelt szankciók azonban csak kisegítő megoldást jelentenek, hiszen a korrupciót ott kell megállítani, ahol azt elkövették. Ezért az elkövetés helye szerinti országnak kell eljárnia az ügyben – magyarázta a szakértő. Mint mondta, büntetőeljárás esetén az amerikai nyomozóhatóságok eljárást indíthatnak a korrupciót elkövető külföldi személy ellen, ennek részeként pedig jogsegélyt kérhetnek a tettéről információval rendelkező ország hatóságaitól. – Ha pedig az Egyesült Államok valamelyik bírósága letartóztatási parancsot bocsát ki, és az illetőt ennek eredményeként kiadják, akkor végső esetben, elviekben az is előfordulhat, hogy az amerikai bíróságon kell védekeznie – tette hozzá Ligeti. Mint azt korábban a Népszava is megírta, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet egy vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a Microsoft magyar leányvállalata jelentős árengedménnyel adott szoftvereket kormányközeli disztribútorcégeknek, amiket aztán a közvetítők túlárazva értékesítették a magyar közigazgatásnak. A jelentések szerint az ügylet során magyar kormányzati szereplőket fizettek le. Mindezek ellenére büntetőügy nem indult, mert az amerikai jog jelenleg ilyen esetekben lehetőséget ad megállapodásra: a Microsoft pedig élt is ezzel a lehetőséggel, vállalta, hogy 25 millió dollár büntetést fizet.

Kólaháború a melegekért

Publikálás dátuma
2019.08.06. 07:00
Az üdítőgyártó plakátja megmozgatta az utca emberének fantáziáját is
Fotó: Koncz Márton / Népszava
Elméletben elfogadók a magyarok, de a gyakorlatban mégsem – ennek újabb lenyomata a Coca-Cola plakátja miatt kirobbant botrány.
A szeretet és a szerelem joga mindenkié, ahogyan a Coca-Cola is, ezt az üzenetet akarja közvetíteni a világcég magyarországi vállalatának kampánya – derült ki az üdítőgyártó tegnap közleményéből, amivel a meleg párokat is bemutató plakátjaikat elítélő véleményekre reagáltak. Az egyenlőség és a sokszínűség számukra alapvető érték – tették hozzá, így örömmel csatlakoztak a Sziget Fesztivál idei központi gondolatához, a „Szeretet forradalmához” a szivárványos címkével ellátott, több országban is forgalmazott palackjaikkal és a Budapest több pontján, így a metróállomásokon is kihelyezett plakátjaikkal. „A háromféle plakáton egy-egy Coca-Colát ivó pár szerepel, hetero- és homoszexuális párok egyaránt” – olvasható a közleményben, amelyben azt is megjegyzik, tiszteletben tartják, ha valakinek nem tetszenek ezek a reklámok. A plakátharc múlt pénteken robbant ki, amikor a Pesti Srácok a Széll Kálmán téri metrómegállóban is látható hirdetéseken felháborodva „Már Budapestet ostromolja a homoszexuális lobbi” címmel jelentetett meg írást. Azóta ezt újabb cikkek követték, volt, amelyik egyenesen a magyar társadalom elleni „gusztustalan és provokatív támadásnak” nevezte a plakátokat. A hírre reagálva Boldog István fideszes képviselő közösségi oldalán bejelentette: amíg nem tüntetik el az ominózus plakátokat, nem iszik többet kólát, és az üdítő bojkottjára szólít el. Közben az másság elfogadói is hallatták hangjukat: politikusok, közéleti személyiségek osztottak meg magukról kólás fotókat. Alföldi Róbert színész-rendező például azt írta: bár nem sok kólát iszik, „a szerelem az szerelem”. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint nincs valódi botrány a plakátok miatt, csak egy általuk régóta ismert kör próbál botrányt kelteni. Magyarország legnagyobb, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket (LMBTQI) tömörítő szervezete nevében úgy fogalmazott: örülnek, ha egy cég olyan kampányt indít, amivel segíti, hogy nagyobb láthatóságot kapjanak. – Vannak ugyanakkor Magyarországon olyan civil szervezetek, amelyek kifejezetten ezek ellen az emberek ellen kampányolnak – tette hozzá az ügyvivő. A Citizengo és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek havi rendszerességgel tesznek közzé bojkottfelhívásokat, hol az IKEA-t támadják, mert a melegeket támogatja, hol egy angol bélyeget akarnak bevonatni, mert meleg ember szerepel rajta. A mostani kampányuk abban különbözik a korábbiaktól, hogy politikusok is megjelentek benne. Az, hogy a fideszes Boldog István is magáévá tette ezeket a kirekesztő nézeteket, azért visszatetsző, mert egy politikus feladata éppen az lenne, hogy kiálljon az Alaptörvényben is szereplő egyenlő jogok mellett és azt hirdesse, hogy a kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés megengedhetetlen – érvelt Dombos Tamás. Mindezek ellenére a szociológus szerint egyre nő Magyarországon azok száma, akik akár családtagként, barátként is elfogadják a melegeket, a teljes jogegyenlőséget hirdetik, beleértve a házasság, gyermekvállalás jogát is, míg a társadalom egy másik része még mindig elutasító. Ez a kör nem nő, de markánsabban fogalmaznak és egyre hangosabbak, egy részük a korábbi szélsőjobb pártokhoz köthető, de a kormánypártokban és az ellenzékben is jelen vannak – vázolta a helyzetet a Háttér Társaság ügyvivője. Szerinte ugyanakkor a pártpreferenciáknál meghatározóbb az életkor, és a nem, a fiatalok és nők elfogadóbbak a másság iránt. Veszélyesnek tartja ugyanakkor, ha erre a kérdésre politikai üzenetek rakódnak, mert ha a migrációval kapcsolatban sikerült átalakítani a közvélemény hozzáállását, a szexuális a mássággal is szembe tudják fordítani a tömegeket. Ehhez csak az kell, hogy a kormány azt érezze, már nem hat eléggé a migránsozás, keresni kell egy új ellenséget. A civil szervezeteket eddig is támadták, de a szavak mellett ez eddig csak az állami pénzek megvonását jelentette. Ők például 2012-ben kaptak utoljára kormánytámogatást, azóta pályázatokból és adományokból szervezik a HIV és AIDS felvilágosító kampányaikat, jogsegélyszolgálatukat.

Egyre többen elfogadók

A média felelősségére mutatott rá az eddigi legnagyobb LMBT-felmérésben a számtalan televíziós csatornát működtető Viacom. A 65 országban 100 ezer ember megkérdezésével rendezett kutatás eredményeit ismertetve a mediapiac.com július elején rámutatott, hogy az elmúlt egy évben is nőtt a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű emberek társadalmi elfogadottsága, illetve az azonos neműek házasságának a támogatottsága, ugyanakkor a diszkrimináció még mindig általános. A magyarok kivételesen pozitív értelemben lógnak ki a sorból: 64 százalék szerint a szexuális kisebbséghez tartozókat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a heteroszexuálisokat, az emberek háromnegyede elfogadná, ha a szomszédja is valamelyik csoportba tartozna. - G.E. 

Az EU 28 tagállama közül 15 engedélyezi, hogy azonos neműek is megházasodjanak
Fotó: Marie Magnin / AFP

Házasságtól a halálbüntetésig

Legalább 68 olyan ország van a világon, ahol a nemzeti törvények tiltják az azonos nemű felnőttek közötti, beleegyezésen alapuló kapcsolatot – írja összesítésében a Human Right Watch (HRW) emberi jogi szervezet. Továbbá legalább kilenc államban még a másik nem „szerepébe bújni” – tehát például egy férfinak nőnek öltözni, szélsőségesebb esetben hosszú hajat növeszteni, vagy nőnek nadrágot felvenni – is törvénybe ütközik. A büntetés mértéke ugyanakkor jelentősen eltér az egyes helyek között. A HRW interaktív térképe szerint Észak-Afrika „nyugatiasabb” iszlám államaiban, így például Marokkóban, Algériában, Tunéziában, Egyiptomban „csak” 0-10 évig terjedő szabadságvesztés jár a homoszexualitásért. Közben többek között Pakisztánban, Ugandában, Kenyában akár életfogytig tartó börtönre is ítélhetik a melegeket, míg néhány konzervatív iszlám államban, például Iránban, Szaúd-Arábiában, Katarban, Szudánban vagy Nigériában akár „testi fenyítéssel”, végső esetben halálbüntetéssel is sújthatják őket. A jogszabályi megfogalmazásban egyébként gyakran nem magát a homoszexualitást, hanem a „szodómiát” vagy „erkölcstelenséget” tiltják, ami gyakorlatban lényegében az azonos neműek közötti szexet jelenti. Ez persze koránt sem jelenti azt, hogy ezeken a helyeken ne lennének melegek, ám életüket jellemzően folyamatos titkolózás közepette kénytelenek élni. A homoszexualitás számos iszlám országban mindmáig tabu téma, és erős társadalmi ellenszenv kíséri. Az Arab Barometer arab országokat vizsgáló idei felmérése szerint Algériában és Marokkóban is csak a megkérdezettek negyede tartotta elfogadhatónak az azonos neműek kapcsolatát, de még a viszonylag „liberális” Libanonban is 6 százalék volt elfogadó. Ami ez Európai Uniót illeti, természetesen egyik tagállam sem bünteti a homoszexualitást, itt inkább a melegházasság elfogadásáról zajlik a vita. Mára nem csupán a mélyen szekularizált nyugati társadalmakban, hanem több kelet-közép-európai, vagy hagyományosan vallásos államban is adott vagy a házasság, vagy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége az azonos nemű párok számára. A folyamat az utóbbi években, 2014 óta gyorsult fel látványosan. Jelenleg a 28 tag közül 15 engedélyezi, hogy azonos neműek is megházasodjanak, ezek: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia, Szlovénia, és idén január elsejétől Ausztria. Kisebbségben vannak azok az országok - Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia – ahol viszont alkotmány zárja ki a melegházasságot. Nemrégiben Romániában rendeztek referendumot, amin arról kellett dönteni, hogy az alkotmányban szereplő „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapszik meghatározásban a házastársak helyett a „férfi és a nő” szerepeljen. A népszavazás végül nem érte el az érvényességi küszöböt, de 91,61 százalék szavazott igennel, és a felmérések is évek óta az első négy legvisszautasítottabb közösség közé sorolja a melegeket. - László Dávid 

Melegek és a filmipar

Örök kérdés: Hollywood tulajdonképpen mennyire liberális? A rendszer egyik legkritikusabb figurája, a nyíltan meleg Sir Ian Mckellen többször súlyosan kritizálta az álomgyári szórakoztatóipart. Amikor például megkérdezték tőle, mi a véleménye arról, hogy a Legendás állatok és megfigyelésük idén érkező folytatásában a fiatal Dumbledore nem lesz meleg, holott J.K. Rowling könyveiben bevallottan az, frappánsan úgy válaszolt: Hollywoodban csak nemrég fedezték fel, hogy léteznek színes bőrű emberek is. Hangsúlyozva: Hollywood mindig egy kegyetlen volt a nőkkel, meleg férfiak nem nem léteznek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a művészek már idejekorán elfogadták, ha a magánéletben valaki más mint az átlag, hiszen Willam Haines már a némafilmes hőskorban is lehetett női szexszimbólum a vásznon és meleg civilben. Úgy tűnt, hogy a modern magyar film esetében „minden lehetséges”, amikor a Vajna-rendszer egyik első filmjeként a Berlinálén debütált Császi Ádám Viharsarok című drámája 2014-ben. A másság a magyar vidéken tematikájú szerelmi tragédia annyira húsba-vágó volt, hogy végül számos vidéki mozi, egyfajta csöndes bojkottként nem is nagyon vette fel a műsorára. - Cs. G.

Témák
melegek Coca-Cola

Lobbisták végzik a diplomaták dolgát

Publikálás dátuma
2019.08.06. 06:30
Szabó László washingtoni nagykövet és Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elégedetlenek a kormányban a washingtoni magyar nagykövetség munkájával: nem elég jó a kapcsolat a Fehér házzal.
Erős lobbista-támogatással próbálja javítani washingtoni pozícióit a kormány. Mint arról beszámoltunk, csak májusban körülbelül százmillió forint értékben szerződött a kabinet amerikai kijáró emberekkel. Jelzésértékű, hogy milyen feladatokkal bízták meg az érintetteket. A Munk Policy&Law lobbicég például korábban egy oldalon keresztül sorolta, hogy az amerikai külügy Magyarországgal foglalkozó tisztviselői közül kikkel, miként próbálták felvenni a kapcsolatot – holott ez általában a követség dolga. Egy nagykövet hatékony „működéséhez” elengedhetetlen, hogy szoros és bizalmi kapcsolatokat építsen ki a fogadó ország illetékes kormányzati tisztviselőivel, lehetőleg minél magasabb szinten. A Népszavához több forrásból eljutott információk szerint – és ezt látszik alátámasztani a lobbisták szerepének felértékelődése is – a washingtoni magyar nagykövetség vezetőinek nem sikerült jó kapcsolatokat kiépíteniük az amerikai kormányzati adminisztrációval. Emiatt pedig Budapestről egyre több kritika éri tevékenységüket. Például úgy tudni, hogy Szabó László nagykövetnek nem sok része volt Orbán Viktor Fehér házi látogatásának megszervezésében, azt alapvetően Habony Árpád és David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet lobbizta ki. A nagykövetség forrásaink szerint nem vett részt aktívan az út megszervezésében sem. A Külügyminisztériumban az is kiverte a biztosítékot, hogy a Szabó Lászlótól származó bizalmas jelentés kiszivárgott a Direkt36-hoz. A dokumentumban arról volt szó, hogy Magyar Levente külügyminiszter-helyettest „frusztrált és kritikus tárgyalópartnerek” fogadták, pedig a magyar delegáció éppen az ellenkezőjére számított. Úgy tudjuk, a jelentést nem a szabályoknak megfelelően küldték el, emiatt Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen is felelősségre vonta Szabó Lászlót. Forrásaink szerint a nagykövet-csere lehetősége is felmerült, és többen azt mondták, Szabó Lászlót Magyar Levente miniszterhelyettes válthatja. Ő már régóta foglalkozik amerikai ügyekkel a minisztériumban, felkészültségét Washingtonban és a budapesti amerikai követségen is elismerik, ráadásul forrásaink szerint, már évek óta szeretne külszolgálatot vállalni.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát is, ahol „alaptalan felvetésnek” minősítették a közeli nagykövetváltást.
Témák
Washington