Kólaháború a melegekért

Publikálás dátuma
2019.08.06. 07:00
Az üdítőgyártó plakátja megmozgatta az utca emberének fantáziáját is
Fotó: Koncz Márton / Népszava
Elméletben elfogadók a magyarok, de a gyakorlatban mégsem – ennek újabb lenyomata a Coca-Cola plakátja miatt kirobbant botrány.
A szeretet és a szerelem joga mindenkié, ahogyan a Coca-Cola is, ezt az üzenetet akarja közvetíteni a világcég magyarországi vállalatának kampánya – derült ki az üdítőgyártó tegnap közleményéből, amivel a meleg párokat is bemutató plakátjaikat elítélő véleményekre reagáltak. Az egyenlőség és a sokszínűség számukra alapvető érték – tették hozzá, így örömmel csatlakoztak a Sziget Fesztivál idei központi gondolatához, a „Szeretet forradalmához” a szivárványos címkével ellátott, több országban is forgalmazott palackjaikkal és a Budapest több pontján, így a metróállomásokon is kihelyezett plakátjaikkal. „A háromféle plakáton egy-egy Coca-Colát ivó pár szerepel, hetero- és homoszexuális párok egyaránt” – olvasható a közleményben, amelyben azt is megjegyzik, tiszteletben tartják, ha valakinek nem tetszenek ezek a reklámok. A plakátharc múlt pénteken robbant ki, amikor a Pesti Srácok a Széll Kálmán téri metrómegállóban is látható hirdetéseken felháborodva „Már Budapestet ostromolja a homoszexuális lobbi” címmel jelentetett meg írást. Azóta ezt újabb cikkek követték, volt, amelyik egyenesen a magyar társadalom elleni „gusztustalan és provokatív támadásnak” nevezte a plakátokat. A hírre reagálva Boldog István fideszes képviselő közösségi oldalán bejelentette: amíg nem tüntetik el az ominózus plakátokat, nem iszik többet kólát, és az üdítő bojkottjára szólít el. Közben az másság elfogadói is hallatták hangjukat: politikusok, közéleti személyiségek osztottak meg magukról kólás fotókat. Alföldi Róbert színész-rendező például azt írta: bár nem sok kólát iszik, „a szerelem az szerelem”. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint nincs valódi botrány a plakátok miatt, csak egy általuk régóta ismert kör próbál botrányt kelteni. Magyarország legnagyobb, leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket (LMBTQI) tömörítő szervezete nevében úgy fogalmazott: örülnek, ha egy cég olyan kampányt indít, amivel segíti, hogy nagyobb láthatóságot kapjanak. – Vannak ugyanakkor Magyarországon olyan civil szervezetek, amelyek kifejezetten ezek ellen az emberek ellen kampányolnak – tette hozzá az ügyvivő. A Citizengo és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek havi rendszerességgel tesznek közzé bojkottfelhívásokat, hol az IKEA-t támadják, mert a melegeket támogatja, hol egy angol bélyeget akarnak bevonatni, mert meleg ember szerepel rajta. A mostani kampányuk abban különbözik a korábbiaktól, hogy politikusok is megjelentek benne. Az, hogy a fideszes Boldog István is magáévá tette ezeket a kirekesztő nézeteket, azért visszatetsző, mert egy politikus feladata éppen az lenne, hogy kiálljon az Alaptörvényben is szereplő egyenlő jogok mellett és azt hirdesse, hogy a kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés megengedhetetlen – érvelt Dombos Tamás. Mindezek ellenére a szociológus szerint egyre nő Magyarországon azok száma, akik akár családtagként, barátként is elfogadják a melegeket, a teljes jogegyenlőséget hirdetik, beleértve a házasság, gyermekvállalás jogát is, míg a társadalom egy másik része még mindig elutasító. Ez a kör nem nő, de markánsabban fogalmaznak és egyre hangosabbak, egy részük a korábbi szélsőjobb pártokhoz köthető, de a kormánypártokban és az ellenzékben is jelen vannak – vázolta a helyzetet a Háttér Társaság ügyvivője. Szerinte ugyanakkor a pártpreferenciáknál meghatározóbb az életkor, és a nem, a fiatalok és nők elfogadóbbak a másság iránt. Veszélyesnek tartja ugyanakkor, ha erre a kérdésre politikai üzenetek rakódnak, mert ha a migrációval kapcsolatban sikerült átalakítani a közvélemény hozzáállását, a szexuális a mássággal is szembe tudják fordítani a tömegeket. Ehhez csak az kell, hogy a kormány azt érezze, már nem hat eléggé a migránsozás, keresni kell egy új ellenséget. A civil szervezeteket eddig is támadták, de a szavak mellett ez eddig csak az állami pénzek megvonását jelentette. Ők például 2012-ben kaptak utoljára kormánytámogatást, azóta pályázatokból és adományokból szervezik a HIV és AIDS felvilágosító kampányaikat, jogsegélyszolgálatukat.

Egyre többen elfogadók

A média felelősségére mutatott rá az eddigi legnagyobb LMBT-felmérésben a számtalan televíziós csatornát működtető Viacom. A 65 országban 100 ezer ember megkérdezésével rendezett kutatás eredményeit ismertetve a mediapiac.com július elején rámutatott, hogy az elmúlt egy évben is nőtt a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű emberek társadalmi elfogadottsága, illetve az azonos neműek házasságának a támogatottsága, ugyanakkor a diszkrimináció még mindig általános. A magyarok kivételesen pozitív értelemben lógnak ki a sorból: 64 százalék szerint a szexuális kisebbséghez tartozókat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a heteroszexuálisokat, az emberek háromnegyede elfogadná, ha a szomszédja is valamelyik csoportba tartozna. - G.E. 

Az EU 28 tagállama közül 15 engedélyezi, hogy azonos neműek is megházasodjanak
Fotó: Marie Magnin / AFP

Házasságtól a halálbüntetésig

Legalább 68 olyan ország van a világon, ahol a nemzeti törvények tiltják az azonos nemű felnőttek közötti, beleegyezésen alapuló kapcsolatot – írja összesítésében a Human Right Watch (HRW) emberi jogi szervezet. Továbbá legalább kilenc államban még a másik nem „szerepébe bújni” – tehát például egy férfinak nőnek öltözni, szélsőségesebb esetben hosszú hajat növeszteni, vagy nőnek nadrágot felvenni – is törvénybe ütközik. A büntetés mértéke ugyanakkor jelentősen eltér az egyes helyek között. A HRW interaktív térképe szerint Észak-Afrika „nyugatiasabb” iszlám államaiban, így például Marokkóban, Algériában, Tunéziában, Egyiptomban „csak” 0-10 évig terjedő szabadságvesztés jár a homoszexualitásért. Közben többek között Pakisztánban, Ugandában, Kenyában akár életfogytig tartó börtönre is ítélhetik a melegeket, míg néhány konzervatív iszlám államban, például Iránban, Szaúd-Arábiában, Katarban, Szudánban vagy Nigériában akár „testi fenyítéssel”, végső esetben halálbüntetéssel is sújthatják őket. A jogszabályi megfogalmazásban egyébként gyakran nem magát a homoszexualitást, hanem a „szodómiát” vagy „erkölcstelenséget” tiltják, ami gyakorlatban lényegében az azonos neműek közötti szexet jelenti. Ez persze koránt sem jelenti azt, hogy ezeken a helyeken ne lennének melegek, ám életüket jellemzően folyamatos titkolózás közepette kénytelenek élni. A homoszexualitás számos iszlám országban mindmáig tabu téma, és erős társadalmi ellenszenv kíséri. Az Arab Barometer arab országokat vizsgáló idei felmérése szerint Algériában és Marokkóban is csak a megkérdezettek negyede tartotta elfogadhatónak az azonos neműek kapcsolatát, de még a viszonylag „liberális” Libanonban is 6 százalék volt elfogadó. Ami ez Európai Uniót illeti, természetesen egyik tagállam sem bünteti a homoszexualitást, itt inkább a melegházasság elfogadásáról zajlik a vita. Mára nem csupán a mélyen szekularizált nyugati társadalmakban, hanem több kelet-közép-európai, vagy hagyományosan vallásos államban is adott vagy a házasság, vagy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége az azonos nemű párok számára. A folyamat az utóbbi években, 2014 óta gyorsult fel látványosan. Jelenleg a 28 tag közül 15 engedélyezi, hogy azonos neműek is megházasodjanak, ezek: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia, Szlovénia, és idén január elsejétől Ausztria. Kisebbségben vannak azok az országok - Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia – ahol viszont alkotmány zárja ki a melegházasságot. Nemrégiben Romániában rendeztek referendumot, amin arról kellett dönteni, hogy az alkotmányban szereplő „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapszik meghatározásban a házastársak helyett a „férfi és a nő” szerepeljen. A népszavazás végül nem érte el az érvényességi küszöböt, de 91,61 százalék szavazott igennel, és a felmérések is évek óta az első négy legvisszautasítottabb közösség közé sorolja a melegeket. - László Dávid 

Melegek és a filmipar

Örök kérdés: Hollywood tulajdonképpen mennyire liberális? A rendszer egyik legkritikusabb figurája, a nyíltan meleg Sir Ian Mckellen többször súlyosan kritizálta az álomgyári szórakoztatóipart. Amikor például megkérdezték tőle, mi a véleménye arról, hogy a Legendás állatok és megfigyelésük idén érkező folytatásában a fiatal Dumbledore nem lesz meleg, holott J.K. Rowling könyveiben bevallottan az, frappánsan úgy válaszolt: Hollywoodban csak nemrég fedezték fel, hogy léteznek színes bőrű emberek is. Hangsúlyozva: Hollywood mindig egy kegyetlen volt a nőkkel, meleg férfiak nem nem léteznek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a művészek már idejekorán elfogadták, ha a magánéletben valaki más mint az átlag, hiszen Willam Haines már a némafilmes hőskorban is lehetett női szexszimbólum a vásznon és meleg civilben. Úgy tűnt, hogy a modern magyar film esetében „minden lehetséges”, amikor a Vajna-rendszer egyik első filmjeként a Berlinálén debütált Császi Ádám Viharsarok című drámája 2014-ben. A másság a magyar vidéken tematikájú szerelmi tragédia annyira húsba-vágó volt, hogy végül számos vidéki mozi, egyfajta csöndes bojkottként nem is nagyon vette fel a műsorára. - Cs. G.

Témák
melegek Coca-Cola

Lobbisták végzik a diplomaták dolgát

Publikálás dátuma
2019.08.06. 06:30
Szabó László washingtoni nagykövet és Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elégedetlenek a kormányban a washingtoni magyar nagykövetség munkájával: nem elég jó a kapcsolat a Fehér házzal.
Erős lobbista-támogatással próbálja javítani washingtoni pozícióit a kormány. Mint arról beszámoltunk, csak májusban körülbelül százmillió forint értékben szerződött a kabinet amerikai kijáró emberekkel. Jelzésértékű, hogy milyen feladatokkal bízták meg az érintetteket. A Munk Policy&Law lobbicég például korábban egy oldalon keresztül sorolta, hogy az amerikai külügy Magyarországgal foglalkozó tisztviselői közül kikkel, miként próbálták felvenni a kapcsolatot – holott ez általában a követség dolga. Egy nagykövet hatékony „működéséhez” elengedhetetlen, hogy szoros és bizalmi kapcsolatokat építsen ki a fogadó ország illetékes kormányzati tisztviselőivel, lehetőleg minél magasabb szinten. A Népszavához több forrásból eljutott információk szerint – és ezt látszik alátámasztani a lobbisták szerepének felértékelődése is – a washingtoni magyar nagykövetség vezetőinek nem sikerült jó kapcsolatokat kiépíteniük az amerikai kormányzati adminisztrációval. Emiatt pedig Budapestről egyre több kritika éri tevékenységüket. Például úgy tudni, hogy Szabó László nagykövetnek nem sok része volt Orbán Viktor Fehér házi látogatásának megszervezésében, azt alapvetően Habony Árpád és David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet lobbizta ki. A nagykövetség forrásaink szerint nem vett részt aktívan az út megszervezésében sem. A Külügyminisztériumban az is kiverte a biztosítékot, hogy a Szabó Lászlótól származó bizalmas jelentés kiszivárgott a Direkt36-hoz. A dokumentumban arról volt szó, hogy Magyar Levente külügyminiszter-helyettest „frusztrált és kritikus tárgyalópartnerek” fogadták, pedig a magyar delegáció éppen az ellenkezőjére számított. Úgy tudjuk, a jelentést nem a szabályoknak megfelelően küldték el, emiatt Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen is felelősségre vonta Szabó Lászlót. Forrásaink szerint a nagykövet-csere lehetősége is felmerült, és többen azt mondták, Szabó Lászlót Magyar Levente miniszterhelyettes válthatja. Ő már régóta foglalkozik amerikai ügyekkel a minisztériumban, felkészültségét Washingtonban és a budapesti amerikai követségen is elismerik, ráadásul forrásaink szerint, már évek óta szeretne külszolgálatot vállalni.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát is, ahol „alaptalan felvetésnek” minősítették a közeli nagykövetváltást.
Témák
Washington

Döcögős út: egyre messzebb a falusi csok a kistelepüléseken

Publikálás dátuma
2019.08.06. 06:00

Fotó: Népszava
Az állami támogatás felét felújításra kell fordítani, de van, ahol azért nem kapnak hitelt a fiatal párok, mert felújításra szorul a kiszemelt ház.
– Ez az egész egy rohadt nagy átverés! – mondta indulatosan Andrea. A Kaposvár melletti faluban élő, kétgyerekes asszony a július elejével életbe lépett falusi csokkal kapcsolatban fakadt ki. A kormánypropaganda szerint a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása érdekében 2486, ötezer fősnél kisebb településen állami támogatással vásárolhatnak ingatlant a családok: egy gyermek esetén maximum 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig 10 millió forinttal számolhatnak. Igaz, vásárlásra csak az összeg felét költhetik el, a másik részt felújításra fordíthatják.
– Már korábban is próbálkoztunk a sima csokkal, csakhogy nem feleltünk meg a feltételeknek – magyarázta Andrea. – Ezért is örültünk, hogy jön a falusi csok, hiszen 2,6 millióra számíthattunk. Legalábbis az eredeti verzió szerint, aztán kiderült, házvételre csak a felét költhetjük. Nekünk viszont 1,3 millió forint rengeteg pénz. A kinézett ház 5,9 millióba kerülne, 3,4 millió a spórolt pénzünk, tehát a 2,6 millióval meg tudtuk volna venni. Miután a 2,6 millió felét felújításra kell költeni, így valójában csak 4,7 milliónk van, a többit hitelből kellene megoldanunk. Ez elvileg nem jelenthetne akadályt, hiszen a falusi csok állami támogatása mellé kedvezményes hitelt is fel lehet venni: a kétgyerekesek maximum 10 milliót, a három vagy több gyerekesek 15 milliót kaphatnak vásárlásra, míg ingatlan-korszerűsítésre ennek a felét.
– Miután kiderült, nem lesz elég a saját pénzünk és az állami támogatás, azonnal a hitelben gondolkodtunk – folytatta Andrea. – Csakhogy, nincs jobb szó rá, a bank elzavart bennünket a francba: a fizetésünk túl alacsony, a ház pedig, amit meg akarunk venni, nem jó fedezetnek, ugyanis nincs bevezetve a gáz, csak a csonk van meg a telekhatárnál. Hiába mondtuk, hogy a falusi csok másik, felújításra fordítható részéből éppenséggel a gázt akarjuk bevezetni, nem kaptuk meg a hitelt, mivel komforthiányos az épület. Csak szabad felhasználásút adtak volna, aminek a törlesztője elképesztő: az 1,3 milliót helyett hét év alatt 3,4 milliót kellett volna visszafizetnünk. Vagyis ugrott a házvásárlás, pedig tényleg nagyon bíztunk benne. Balázs hasonlóképpen járt: a 35 éves, háromgyermekes férfi és felesége ráadásul vidéki viszonylatban jól keresőnek számít, hiszen mindketten bruttó négyszázezer forintért dolgoznak. Vagyis hitelképességük megfelelő, ennek ellenére a bank elutasította kedvezményes hitelkérelmüket. - Egy a Balatontól tíz kilométerre fekvő faluban szeretnénk megvenni egy klasszikus, vályogtéglás parasztházat – állította a férfi. – Régóta lakatlan, sokat kellene rákölteni, de nekünk nagyon tetszik. A víz és a villany be van vezetve, a gáz és a csatorna viszont csak a telekhatárig lett elhozva, az előző tulajdonost nem érdekelte, talán nem is volt rá pénze. Már ez sem tetszett a banknak, de amikor kiderült, hogy fürdőszoba sincsen, egyből elutasítottak. Pedig számítottunk a tízmillióra, a vásárlást még megoldanánk valahogy, viszont a felújításhoz nagyon kellene a kormánypropagandában hangoztatott ötmillió. Csak csendben kérdezem: nem az volt az eredeti cél, hogy a kistelepülésekre menjenek az emberek? Csakhogy éppenséggel pont ezeknél a falvaknál lehetetlen támogatott hitelt kapni. Sándornak sikerült, igaz, saját bevallása szerint komoly protekcióval jutott hozzá a szükséges 3,5 milliós, támogatott hitelhez.
– Egy Kaposvártól 15 kilométerre fekvő faluban néztünk ki egy házat 7,8 millióért – mesélte a 34 éves férfi, aki a somogyi megyeszékhelyről költözik ki hamarosan egy négyszobás családi házba. - Hárommillió forintunk volt, ehhez jött még a falusi csok vásárlásra fordítható 1,3 milliója, a többihez hitelre volt szükség. Két bank ad támogatott hitelt, az OTP és a Takarékbank, eleinte mindegyik kifogásokat keresett, miután a ház értékéhez képest túl nagy lett volna a hitel. Az volt a szerencsém, hogy az egyik pénzintézetben dolgozik az unokatestvérem, aki segített lepapírozni mindent, így elvileg augusztus végére megkapjuk a hitelt, s meg tudjuk venni a házat. Így végül nekünk tényleg bejött a családtámogatás, még ha nem is abban az értelemben, ahogyan a kormány hirdeti.

Mellébeszélnek, és nem változtatnak

 "A falusi csok feltételei a jogszabályokban rendezve vannak, a hosszú távú eredményessége felől nincsen kétség, mindezt alátámasztja az érdeklődők, kérdezők, kérelem benyújtók aktivitása és visszajelzése" – közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája, miután arról érdeklődtünk, terveznek-e változtatni az igénylésen a panaszok, tapasztalatok nyomán. Noha a közleményben nagy számú érdeklődőre utalnak, arra a kérdésünkre nem adtak konkrét választ, hogy eddig hányan igényelték a falusi csokot, illetve az államilag támogatott hitelt, s közülük hányan kapták meg. Ennek kapcsán Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos egy korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakat idézték: eddig százával érkeztek az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, s ezek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt. Jelzésértékű az is, hogy Novák Katalin család- és ifjúságért felelős államtitkár egyedül a falusi csokkal kapcsolatban nem mondott számokat, amikor a közelmúltban a Magyar Hírlapnak arról beszélt, „nagyot szólt” a családvédelmi akcióterv. A falusi csokról a bankok sem közölnek adatokat, viszont az kiderült, az ingatlanok többségét finanszírozhatatlannak tartják.

Szerző