Újraindul Bige egyik gyára

Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:51

Fotó: Mészáros János / MTI
Bár a fővárosi törvényszék jogerősen lehetővé tette Bige László szolnoki kénsavgyára újraindulását, a bezárást elrendelő katasztrófavédelem ellenáll. A kriolitgyárat felfűtik.
A Fővárosi Törvényszék mint másodfok helybenhagyta a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését, amiben az helyt ad a Bige Holding Kft. azonnali jogvédelem iránti kérelmének – közölte lapunkkal a törvényszék. Bár ez jogilag lehetővé tenné Bige László szolnoki kénsav- és kriolitgyárának újraindulását, a faramuci jogi helyzet miatt - amiként azt a Bige Holding is megerősítette lapunk számára - egyelőre csak utóbbi egység nyit meg. A cégnél ezen túlmenően csak annyit kívántak nyilatkozni, hogy mindent megtesznek a mielőbbi teljes körű újraindulás érdekében. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság májusban a nagyvállalkozó tulajdonában lévő Bige Holding szolnoki kénsavgyáránál tapasztaltakra hivatkozva - a mellette üzemelő kriolitgyárral együtt - megtiltotta az egység működését. A Bige Holding ennek eleget tett, de perelt. Már az eljárás elején kérték a bíróságtól, hogy köztes végzésként töröljék a határozat azonnali hatályát. Vagyis a per jogerős befejeztéig hadd működhessenek tovább. Bár a debreceni tanács ennek helyt adott, a katasztrófavédelem a végzést megtámadta. Mivel azonban a hatóság fellebbezését csak a rendelkezésére álló nyolc nap legvégén nyújtotta be, a másodfokú döntés az ítélkezési szünetre csúszott. A Bige Holding kérése nyomán így a törvényszék elnökének külön engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a mostani végzés megszülethessen. Az elsőfokú bíróság a jogvédelem biztosításánál értékelte, hogy nem állapították meg személyi sérülés, illetve környezetkárosodás valós esélyét és veszélyes anyag kikerülése sem fenyegetett – közölte a törvényszék. Az azonnali jogvédelem elmaradása ellenben súlyos hátrányt okozna a felperesnek és munkavállalóinak. Egy folyamatos működésre tervezett üzem leállítása esetén a termelés kiesése ugyanis jelentős anyagi hátránnyal jár – teszik hozzá. A másodfokú eljárás megállapította: magából a támadott határozatból indokolhatóan nem derült ki, hogy veszélyes anyag jutott volna ki, vagy hogy személyeket, illetve a környezetet valami fenyegetné. A katasztrófavédelem fellebbezése ennek kapcsán csak a határozatban nem szereplő körülményekre hivatkozott – indokolja döntését a törvényszék. Habár a mostani végzés alapján azonnal újraindulhatna a két üzem, értesülésünk szerint első körben csak a kriolitgyárat fűtik fel. Ennek az az oka, hogy zajlik egy másik, a mostani perhez szorosan kapcsolódó eljárás is. A katasztrófavédelem ugyanis egy másik májusi határozatában a kénégető szivárgására hivatkozva a kénsavgyárat fel is függesztette. Ennek kapcsán a debreceni bíróság viszont a katasztrófavédelem pártjára állt, végzésében megtartva az azonnali hatályt. Bár ezt a Bige Holding támadta meg, ha a fővárosi törvényszék szintén helyben hagyja az első fokú döntést, hatályban marad a felfüggesztés, így kérdéses marad a kénsavgyártás újraindíthatósága. Habár értesülésünk szerint a kifogásolt szivárgást már rég orvosolták, annak átvételéhez a katasztrófavédelem is szükséges. Ezt támasztja alá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lapunknak küldött válasza is. Eszerint, mivel a kénsavgyár veszélyes tevékenységének felfüggesztése ügyében a másodfokú bíróság még nem döntött, ott jelenleg a termelés nem kezdhető újra. Ezen túlmenően annyit közöltek, hogy a mostani végzésben foglaltak szerint járnak el. Ennek részleteit – számos kérdésünk ellenére – homályban hagyták.
Ez azért nem mellékes, mert a szolnoki Bige Holding – ami a kénsav- és kriolitüzem mellett egy műtrágyagyárnak is helyt ad – egy pénzügyi egység. Ennek folytán, úgy tudjuk, Bige László csak az együttes működésre lát lehetőséget. Olyannyira, hogy a hatósági határozatok kézhezvétele után, júniusban lapunknak már végleges bezárási szándékáról számolt be. Eszerint a társaság most még mindenkit – így a dolgozókat is – ki tudná fizetni. Ám később – különösen a gyár 250 munkavállalójára tekintettel – úgy döntött, megvárja a jogerős végzéseket. Ha tehát a kénsavgyár-felfüggesztés ügyében a fővárosi bíró szintén elfogadja az első foknak a mostani döntéssel ellentétes érveit, az az egész telep bezárását vonhatja maga után. Ismereteink szerint a nagyvállalkozó továbbra is a mielőbbi – jogszerű – újraindulást szorgalmazza, hisz minden elvesztegetett nap tetemes pénzügyi és piaci veszteség. Bige László korábbi nyilatkozataiban úgy látta, hogy egy oligarchikus kör hatósági segédlettel, ingyen kívánja kisemmizni a vagyonából, de ellenáll. Neveket ugyan nem említett, de sokan a korábbi üzlettársából ellenlábasává avanzsált Csányi Sándorra gyanakodnak. Az OTP-vezér azonban cáfolta, hogy foglalkozna a kérdéssel. Habár a szolnoki telepen is üzemel műtrágyagyár, a perekben Bige László legnagyobb vagyoneleme, a szintén műtrágyát előállító, pétfürdői Nitrogénművek nem érintett.
Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 15:42

326,93 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.06. 09:42
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel.
Az euró 326,93 forinton forgott reggel negyed nyolckor, 31 fillérrel emelkedett az árfolyama a hétfő esti 326,62 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 291,44 forintról 291,75 forintra, a svájci franké pedig 299,32 forintról 299,34 forintra erősödött. Az euró 1,1206 dolláron forgott kedd reggel, 0,04 százalékkal drágult az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,17 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0921 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9746 frankot kértek, 0,14 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,68 százalékkal drágult a dollár, kedd reggel 106,66 jent ért.
Szerző

Lakótelep, te drága

Publikálás dátuma
2019.08.06. 08:15

Fotó: Népszava
Elképesztő tempóban drágulnak a panellakások. Szinte mindenki ezt a még ma is a legolcsóbbnak számító ingatlantípust keresi.
Furcsa helyzeteket teremt a lakáspiacon a megállíthatatlan áremelkedés: ma már néhány vidéki nagyvárosban vagy a külső pesti kerületekben egy családi házénál többet kérnek egy panellakás négyzetméteréért. Négy évvel ezelőtt ez még fordítva volt. Az azóta eltelt időszakban azonban a két ingatlantípus négyzetméterára eltérő sebességgel – a lakótelepi lakásoké 72, míg a családi házaké 14 százalékkal – emelkedett, míg végül néhány településen meg is fordultak az arányok.  A panelek ára egyes vidéki városokban ugyanis még ennél is jobban elszabadult.  A KSH idei első negyedéves lakáspiaci elemzése szerint a debreceni és a szegedi lakótelepi lakások átlagos négyzetméter-ára például 2015 óta több mint kétszeresére, a miskolci, a pécsi és a székesfehérvári paneleké pedig majdnem a kétszeresére emelkedett. A kijjebb eső pesti és a külső pesti kerületek lakótelepein szintén több mint kétszeres volt az áremelkedés az elmúlt négy évben, a budai lakótelepeken duplázódtak az árak. Ezalatt a budai hegyvidék családi házainak drágulása „csupán” másfélszeres, a főváros többi területén pedig 60–80 százalék közötti volt. Így a fővárosban a pesti külső kerületek családi házainak fajlagos ára lett a legalacsonyabb a lakástípusok közül. A IV., XV., XVIII., XXI., XXIII. kerületekben átlagosan 384 ezer forintos négyzetméteráron lehet házat venni. Ugyanitt a paneleket viszont már 450 ezer forint feletti négyzetméteráron kínálják. A családi házakhoz összességében persze még így sem lehet olcsóbban hozzájutni, mint egy panelhez, hiszen a házak általában nagyobb alapterületűek, így a teljes vételár magasabb, mint a kisebb lakótelepi lakásoké. Egy néhány ezer forinttal magasabb négyzetméteráron kínált 50 négyzetméteres panel árát még mindig könnyebb előteremteni, mint egy 100 négyzetméteres családi házét – fogalmazott érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője. A lakótelepi lakások átlagos ára Budapesten jelenleg például 24,4 millió forint, miközben a családi házak 43,3 millió forintos átlagáron kelnek el. Vagyis egy családi házért a fővárosban összességében még a panelek egyre növekvő négyzetméter ára mellett is csaknem 80 százalékkal több pénzt kell letenni az asztalra. Igaz, a különbség egyre kisebb: 2015-ben a panelek átlagára még 12,2 millió, a családi házaké 28,6 millió forint volt Budapesten, vagyis az eltérés akkor még több mint kétszeres volt – jegyezte meg Balogh László. A jelenség mögött a szakértő szerint az áll, hogy a továbbra sem lanyhuló lakásáremelkedés miatt mindenki az olcsóbb lakástípusokat keresi. Ez pedig nem más, mint a panel. Ha viszont nő valamire a kereslet, akkor az a piac törvényei szerint az árakat is felhajtja. A másik ok, hogy a családi házakat nehezebb is eladni, hiszen azok a tulajdonos egyedi igényeinek megfelelően készültek. A belső terek vagy a fűtési rendszerek egyedi kialakítása azonban ma már nem feltétlenül felel meg a leendő vevők elvárásainak. Egy panelnél általában ilyen probléma nincs, hiszen szabvány alapján épültek, így mindenki tudja, pontosan mit várhat egy lakótelepi lakástól. A társasházi lakások állagmegóvására ráadásul több forrás is áll rendelkezésre, hiszen azt nem egyetlen tulajdonosnak kell előteremtenie, hanem egy közösség adja össze, amely előtt ráadásul számtalan pályázati lehetőség is nyitva áll – folytatta Balogh László. Szerinte amíg a családi házak állagmegőrzésére nem jut több forrás és energia, és nem javul állapotuk, illetve nem épül számottevő mennyiségű társasházi lakás – márpedig a jelenlegi adatok alapján a lakásépítési láz mára elérte csúcspontját, az adatok megtorpanást, helyenként visszaesést mutatnak -, addig a panelek ára továbbra is emelkedni fog. Persze van az a lélektani határ, amikor a vevő már azt mondja, 35-40 millió forintot már nem hajlandó egy panellakásért adni. Ha azonban nincs más lakástípus elérhető áron a piacon, akkor a kispénzű vevőknek mégis csak az egyre drágább panel marad.    

Már nem a lakásvásárlás lebeg célként a fiatalok előtt

Jelentős különbség van a mai fiatalok - az 1983 és 1999 között születetteket magába foglaló Y és Z generáció tagjai – és az idősebbek életcéljaiban – derül ki a Deloitte Millennial Survey 2019-es kutatásából, amelynek során 42 országban kérdezték a korosztály diplomás vagy felsőoktatásban tanuló több mint 16 ezer tagját. A korábbi hagyományos felnőttkori sikermércék, mint a gyerekvállalás vagy az ingatlanvásárlás ugyanis már egyáltalán nem szerepelnek a prioritások között. Ehelyett a mai fiatalok inkább utaznának és bejárnák a világot, vagy egy adott közösséget segítenének. 

Szerző