Előfizetés

Erős csúsztatásokkal próbálják cáfolni Orbánék a magyar kormánnyal szembeni kritikákat az amerikai törvényhozás előtt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.07. 12:02

Fotó: AFP
Egy republikánus képviselő lobbizna a Magyarországot támogató határozat mellett
Több olyan angol nyelvű dokumentumhoz jutott hozzá a 444, amelyeket az amerikai törvényhozásban terjesztenek a magyar kormány emberei. Ezek az összefoglalók részben cáfolni próbálják a magyar kormánnyal szembeni kritikákat, részben pedig azt szeretnék bemutatni, hogy milyen hűséges szövetségesei vagyunk az Egyesült Államoknak. A támogató, határozatot Paul Gosar arizonai republikánus képviselő nyújtaná be a tervek szerint ősszel. A republikánus képviselő a róla fellelhető videók alapján biztosan megtalálja majd a hangot a magyar kormány embereivel: az alábbi felvételen például éppen Soros Györgyről fejti ki véleményét: 
A 444 információi szerint a tervezett határozat arra lehet válasz, hogy Orbán Viktor májusi washingtoni látogatása előtt republikánus és demokrata szenátorok azt kérték, hogy Donald Trump kérje számon Orbánon a magyar demokrácia leépítését, majd, mint azt a Népszava megírta, a találkozó után a magyar kormánnyal szemben kritikus határozati javaslat került az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elé. A korábbi, kritikus határozati javaslat például problémás döntésként mutat rá a több mint 400 kiadványt tömörítő fideszes médiaalapítvány létrehozására. Erre válaszul az szerepel a dokumentumban, hogy Magyarországon enyhébb a médiakoncentráció mint más európai országokban, a kormánypárti kiadványokat kiegyensúlyozzák az ellenzéki médiatermékek, ám a szokásos kormánykritikus médiumok mellett most 
a kormánnyal kritikus médiumként említik a kormányzati médiaalapítvány tulajdonában lévő Karc FM rádiót is.

Szintén tele vannak csúsztatásokkal a dokumentumok CEU-ről szóló részei, ahogy a civil szervezeteket érintő törvénymódosítások bemutatása is. A civil törvényről azt írják, hogy csak az átláthatóság kedvéért akarják, hogy "külföldről támogatott" jelzéssel lássák el magukat egyes civilek, és utalnak rá hogy ez az Egyesült Államok FARA nevű szabályozásához hasonló, bár annál enyhébb törvény. 
A FARA azonban olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek egy másik ország érdekében lobbiznak külföldi pénzből az Egyesült Államokban, a magyarországi civil szervezetek azonban semmilyen más ország érdekében nem járnak el, viszont kapnak külföldről is támogatást.

A CEU-ról azt írják, hogy az egyetem egyfelől továbbra is Magyarországon maradt, másrészt saját elhatározásukból, a „könnyebb utat” választva vitték el az amerikai diplomát adó képzésüket Bécsbe. A hazánkat hűséges amerikai szövetségesként ábrázoló rész egy 
szélsőségesen Putyinellenes, oroszfaló NATO-tagként mutatja be Magyarországot,

amely minden gazdasági és diplomáciai eszközével támogatja az Egyesült Államok Észak-Korea politikáját.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a kormány fellép az ügyeskedő szoftvervállalatok ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.07. 09:48

Fotó: Facebook
A kormánylap így interpretálta a Microsoft-botrányt.
„Árcsökkenés jöhet a szoftverpiacon”– címmel írt cikke a Magyar Nemzet, amelyben kifejtik, hogy értesüléseik szerint a kormány úgy „cselezné ki” az ügyeskedő szoftvervállalatokat, hogy már szeptemberben törvényjavaslatot nyújtanának be, mely lehetővé tenné, hogy az állam a disztribútori hálózat kihagyásával szerezze be a közigazgatásban használatos szoftvereket. A cikkben említett gyakorlat arra az esetre utal, amely során az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet egy vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a Microsoft magyar leányvállalata jelentős árengedménnyel adott szoftvereket kormányközeli disztribútorcégeknek, amiket aztán a közvetítők túlárazva értékesítették a magyar közigazgatásnak. A kormánylap írásából éppen csak az az aprócska részlet marad ki, hogy 
a jelentések szerint az ügylet során magyar kormányzati szereplőket fizettek le, valamint, hogy egy korábban nyilvánosságra hozott e-mail szerint Orbán Viktor maga bólintott rá az üzletre.

Ehelyett inkább a következőket írják: „2013 és 2015 között olyan informatikai cégek nyertek el jelentős állami tendereket, amelyek a Microsofttal a háttérben megegyezve jelentős diszkonttal vásárolhattak az amerikai szoftveróriástól, azonban a kedvezményekből az állami megrendelőkhöz jellemzően egy forint sem jutott el”.
A kormány továbbra is tagadja, hogy bármilyen korrupció történt volna, a magyar hatóságok pedig állítják ők még csak nem is értesültek az esetről – ami azért is különös, hiszen egyik érintett maga a magyar rendőrség.  A Magyar Nemzet azt írja, a javaslat szerint
a központilag fixált árrést a kiskereskedelmi forgalomban kapható szoftvertermékekre is kiterjesztenék,

ami a kap által megkérdezett iparági szakértők szerint jelentős árcsökkenést eredményezhetne a kiskereskedelmi forgalomban elérhető termékek piacán is.

Újra "a szabadság szimbóluma" a kóla

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.08.07. 08:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Politikai kérdésekben nem szeretnénk véleményt formálni – így reagált a Coca-Cola a Hit Gyülekezete kirohanására. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint éppen az lenne jogsértő, ha egy cégtől elvárnák, hogy csak heteroszexuálisokkal reklámozzanak egy terméket.
A Hit Gyülekezete úgy érezte, nem maradhat csöndben, amikor meleg és leszbikus párok jelennek meg közterületi plakátokon. A Németh Sándor vezette pünkösdi-karizmatikus egyház vehemensen, extrém állításokat felvonultató terjedelmes nyilatkozatban tiltakozott a Coca-Cola nagy hírverést kapott kampánya ellen. A gyülekezet abszurdnak és felháborítónak tartja, hogy egy nemzetközi multicég a kritikákra válaszul „az emberi jogokról tart didaktikus kioktatást”. Emlékeztetőül: a Coca-Cola azzal vette védelmébe reklámkampányát, hogy az általa képviselt elveket, így az emberek egyenlőségébe vetett hitét szeretné kifejezni. A cég úgy gondolja, hogy az ilyen értékeken alapuló világban mindenki felszabadultan és boldogan élhet, a szeretethez, szerelemhez való jog mindenkié. A Hit Gyülekezete ezt minősítette „didaktikus kioktatásnak”. A vallási szervezet kifogásolta, hogy a reklámkampány elindítása óta a kólaivás (vagy nem ivás) hétköznapi cselekedetből politikai-morális demonstrációvá vált. Aki Coca-Colát iszik nyilvánosan, azt a cég reklámkampányával – legalábbis a Hit Gyülekezete szerint – arra kényszerítette, hogy állást foglaljon a melegjogok mellett.

 A Coca-Cola „plakátjaival és melegpárti hitvallásával” azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy az alaptörvény jogellenes – fejtegette a Hit Gyülekezete. Márpedig a magyarok „harminc éve elutasították azt, hogy Moszkvából mondják meg nekik, mi a jó és mi a rossz. Miért akar most egy cég Atlantából kioktatni bennünket?” Németh Sándor egyháza állítja, hogy „a szexuális intimitásban ábrázolt homoszexuális párok és egy gyerekek által is fogyasztott tömegtermék összekapcsolása megtévesztő módon beavatkozik a gyermekek személyiségfejlődésébe”. A nyilatkozat kérdésbe csomagolt tényként kezeli, hogy a Coca-Cola a homoszexualitás támogatására akarja „csábítani a kiskorúakat”. A Hit Gyülekezete szerint a cég hadat üzent a fogyasztók többsége ellen, ezért – amíg nem változtat álláspontján – jogos és indokolt a civil tiltakozás, „mi ezt támogatjuk”. Reagálást kérve elküldtük kérdéseinket a Coca-Colának. „Általános, emberi jogi elveink, szemléletünk van. Többek közt az, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, függetlenül a nemzetiségtől, vallástól, nemtől, életkortól, etnikai származástól, beszélt nyelvtől, hobbiktól és véleményektől. Ezt több platformon is kifejezzük, de konkrét politikai felvetésekre, megnyilatkozásokra nem szeretnénk reagálni” – válaszolta a cég. A kérdésre, hogy meglepetésként érte-e a kampány elleni tiltakozás, a Coca-Cola közölte: „számítottunk az eltérő véleményekre, és természetesen tiszteletben tartjuk, ha másoknak eltér a véleménye ebben a kérdésben. Reméljük, a mi jogunkat a szabad véleményformáláshoz szintén tiszteletben tartják.” A Coca-Cola jogilag senkit nem kényszerített semmire – állapította meg Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, a szervezet politikai szabadságjogi projektjének vezetője. Magyarországon a törvények minden ember egyenlő méltóságát védik, márpedig léteznek olyan emberek is, akik szexuálisan a saját nemükhöz vonzódnak. Az LMBTQ közösséghez tartozók – jogi terminológiával élve – „védett csoportnak” számítanak. Dojcsák Dalma hangsúlyozta, a plakátok esetében fel se merülhet, hogy jogsértés történt. Pontosan az lenne jogsértő, ha egy céggel szemben elvárásként fogalmaznák meg, hogy kizárólag csak heteroszexuális emberekkel reklámozhatnak valamilyen terméket. Ez azt jelentené ugyanis – mondta a TASZ jogásza –, hogy az egyenlő bánásmód védelméről szóló törvény rendelkezéseit megszegve egy védett csoport tagjait hátrányos megkülönböztetésben részesítenek. A kormánypárti Pesti Srácok még a Hit Gyülekezetére is rálicitált. A portál egyik szerzőjének a Coca-Cola kampányáról az jutott eszébe, hogy „tolószékes embereket sem szeretnénk mozgólépcsőnyi meg buszmegállónyi hirdetéseken nézegetni”. Közben Boldog István fideszes parlamenti képviselő, aki a kóla bojkottjára szólított fel, bekerült a nemzetközi hírekbe: homofób akciójáról a világ több ismert sajtóorgánuma is beszámolt. A Political Capital a közösségi oldalán megjegyezte, hogy Boldog Istvánnak sikerült elérnie azt, amit korábban csak a hidegháborús Szovjetuniónak: a nyugati szabadság politikai szimbólumává tett egy egyszerű üdítőitalt. Részben saját elemzésére, részben a Népszava egyik átfogó cikkére hivatkozva a Political Capital arra is felhívta a figyelmet, hogy a CitizenGo, amely aláírásgyűjtést indított a Coca-Cola ellen, valójában a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is támogató ultraortodox oligarchák által életre hívott, a Kreml és az orosz ortodox egyház ideológiai exportcéljait szolgáló álcivil kezdeményezés, amely sok hasonló ügyben hallatta már a hangját. Az e kezdeményezés mögé álló szervezetek akarva-akaratlanul is a putyini Oroszország értékháborúját és annak ügynökeit támogatják.