Előfizetés

Hasznos lehet a böjt, de nem mindenkinek

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.08.08. 15:15

Fotó: Romain Fellens/dpa Picture-Alliance / AFP
Az időszakos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket, beindíthatja a fogyást, de nem mindenki számára használható módszer.
A manapság népszerű, úgynevezett időszakos böjtölésnek (intermittent fasting) az a lényege, hogy csak a nap bizonyos óráiban eszünk, a többiben „koplalunk”. Anyagcserénk egyedisége miatt elképzelhető, hogy a „napi ötször keveset” helyett akár két - persze a szükséges tápanyagokat tartalmazó - étkezés is elég egy nap. 
Van, akinek kifejezetten jót tehet, ha kihagyja a reggelit vagy akár a vacsorát.

Ehhez tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.
Az időszakos böjtölés egyik típusa, hogy a nap 24 órájából csak nyolcban eszünk tizenhatban pedig nem. A legegyszerűbb úgy csinálni, hogy akkor eszünk utoljára, amikor a Nap lemegy. Próbaként és az elején, különösen, ha nehezen megy, elég hetente csak két napon kihagyni egy-egy étkezést, majd, ha beválik, fokozatosan lehet növelni az „éhezős” napszakokat.

Mellette szól

A heti egy napos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket és beindíthatja a fogyáshoz szükséges sejtanyagcsere-folyamatot, az autofágiát, azaz azt, amikor a sejtek lebontják, illetve eltávolítják a bennünk élő, elöregedett és működésképtelenné fehérjéket. Böjt esetén, ha a szervezet táplálékból nem jut energiához, először a májban és az izmokban elraktározott glükózt használja fel, majd amikor ezek kimerültek, a zsírraktárakhoz nyúl. Ez nem is csak a testsúly csökkenésével, hanem a zsírsejtekben lévő méreganyagok eltávolításával is jár. Koplalás hatására megváltozik a hormonháztartás, emelkedik a növekedési hormon szintje, ami sportoláskor az izomtömeg növekedéshez is vezet. Javul az inzulinérzékenység, csökken az inzulinszint, ami szintén hozzájárul a zsírpárnák könnyebb felhasználhatóságához. 

Nem mindenkinek szabad!

Kóros soványság, evészavarok esetén tilos böjtölni, de pajzsmirigy problémák, inzulinrezisztencia, mellékvese problémák esetén sem javasolt. 

Ellene szól

Wolher Veronika dietetikus, egészségfejlesztő korábban lapunknak azt mondta, inkább a nassolásról, vagy az egyszerű szénhidrátokról való lemondás javasolt, mint a szigorú böjtölés, mert az étkezések rendszeres kihagyása hosszútávon egészségkárosító is lehet. Többek között inzulinszint-ingadozást eredményezhet, ami hosszútávon nem tesz jót a vércukorszintnek. Az értékei nem egyenletesek, hanem szélsőségesek lehetnek, ami farkaséhséget, de akár rosszullétet; szédülést, émelygést, dekoncentráltságot is eredményezhet. Ha a kimaradó étkezés után, kompenzálásként a kelleténél jóval többet eszünk, az hirtelen megemeli a vércukorszintet. Hosszas koplalás következtében a gyomorsav irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, felmaródásokat okozhat, a pangó epefolyadék pedig epekőképződésre is hajlamosít.
Ezek után mindenki eldöntheti, ki akarja-e próbálni, hogy a mit mellett arra is figyel, mikor eszik.

39, eddig láthatatlan ősi galaxist fedeztek fel

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.08. 12:01

Fotó: NAO
Először találtak egyszerre ennyi, ráadásul hatalmas méretű és régi galaxist.
"Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra"

- fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője.

 "Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, és segít megérteni bizonyos részleteket, amelyek eddig hiányoztak" - tette hozzá.
A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének - írja a CNN.com.
Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság. "Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára és nem érzékelhető a Hubble által sem" - mondta Kohno Kotaro, a Tokiói Egyetem tudósa. Ezért az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére.
A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is. "Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról" - mondta Kohno. 

Túlélőművész állatkákat juttatott a Holdra egy lezuhant űrszonda

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.08. 11:06

Fotó: JACK GUEZ / AFP
Az áprilisban a Holdon lezuhant Beresít nevű szondán ezernyi, elpusztíthatatlan medveállatka utazott. Ahhoz, hogy a hibernált élőlények aktív állapotba kerüljenek, vízre, oxigénre és táplálékra lenne szükségük.
A medveállatkák (Tardigrada) valódi túlélőművészek - közölte az apró állatok űrbe juttatásáért felelős Arch Mission Foundation szervezet. A Beresít (magyarul: Genezis) áprilisban leszállás közben zuhant a Hold felszínére. Nova Spivack, a szervezet alapítója szerint nagy a valószínűsége, hogy a medveállatkák életben maradtak.
Az egy milliméternél is kisebb élőlények rendkívül ellenállóak. Szélsőséges mértékű sugárzásnak, hőségnek és hidegnek is ellenállnak és évtizedeket kibírnak táplálék nélkül. Túlélik a 150 Celsius-fokot és az abszolút nulla, vagyis a mínusz 273,15 Celsius-fokot is. Száraz állapotban jutottak el a Holdig, a tudósok ugyanis megvonták tőlük a vizet a misszió előtt, hogy nyugalmi állapotba kerüljenek. 
Ezek a különleges élőlények évtizedekkel dehidratálásuk után is képesek "visszatérni az életbe", ha vízzel érintkeznek. Amikor kiszáradnak, behúzzák fejüket és nyolc lábukat, apró labdává zsugorodnak és a halálhoz hasonlatos állapotba kerülnek. Szinte minden vizet kiválasztanak a szervezetükből, anyagcseréjük a normális állapot 0,01 százalékára lassul.
Az, hogy a medveállatkák fel is éledjenek a Holdon, az ott uralkodó körülmények miatt szinte lehetetlen, még ha a szonda robbanását túl is élték. Ahhoz, hogy újra aktív állapotba kerüljenek, növekedjenek és szaporodjanak, vízre, oxigénre és táplálékra van szükségük - mondta William Miller, az amerikai Baker Egyetem kutatója.
Elméletben az viszont lehetséges, hogy a medveállatkákat újra begyűjtsék, visszahozzák a Földre, felélesszék őket és megvizsgálják, milyen hatással volt rájuk a Holdon való lét.