Hasznos lehet a böjt, de nem mindenkinek

Publikálás dátuma
2019.08.08. 15:15

Fotó: Romain Fellens/dpa Picture-Alliance / AFP
Az időszakos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket, beindíthatja a fogyást, de nem mindenki számára használható módszer.
A manapság népszerű, úgynevezett időszakos böjtölésnek (intermittent fasting) az a lényege, hogy csak a nap bizonyos óráiban eszünk, a többiben „koplalunk”. Anyagcserénk egyedisége miatt elképzelhető, hogy a „napi ötször keveset” helyett akár két - persze a szükséges tápanyagokat tartalmazó - étkezés is elég egy nap. 
Van, akinek kifejezetten jót tehet, ha kihagyja a reggelit vagy akár a vacsorát.

Ehhez tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.
Az időszakos böjtölés egyik típusa, hogy a nap 24 órájából csak nyolcban eszünk tizenhatban pedig nem. A legegyszerűbb úgy csinálni, hogy akkor eszünk utoljára, amikor a Nap lemegy. Próbaként és az elején, különösen, ha nehezen megy, elég hetente csak két napon kihagyni egy-egy étkezést, majd, ha beválik, fokozatosan lehet növelni az „éhezős” napszakokat.

Mellette szól

A heti egy napos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket és beindíthatja a fogyáshoz szükséges sejtanyagcsere-folyamatot, az autofágiát, azaz azt, amikor a sejtek lebontják, illetve eltávolítják a bennünk élő, elöregedett és működésképtelenné fehérjéket. Böjt esetén, ha a szervezet táplálékból nem jut energiához, először a májban és az izmokban elraktározott glükózt használja fel, majd amikor ezek kimerültek, a zsírraktárakhoz nyúl. Ez nem is csak a testsúly csökkenésével, hanem a zsírsejtekben lévő méreganyagok eltávolításával is jár. Koplalás hatására megváltozik a hormonháztartás, emelkedik a növekedési hormon szintje, ami sportoláskor az izomtömeg növekedéshez is vezet. Javul az inzulinérzékenység, csökken az inzulinszint, ami szintén hozzájárul a zsírpárnák könnyebb felhasználhatóságához. 

Nem mindenkinek szabad!

Kóros soványság, evészavarok esetén tilos böjtölni, de pajzsmirigy problémák, inzulinrezisztencia, mellékvese problémák esetén sem javasolt. 

Ellene szól

Wolher Veronika dietetikus, egészségfejlesztő korábban lapunknak azt mondta, inkább a nassolásról, vagy az egyszerű szénhidrátokról való lemondás javasolt, mint a szigorú böjtölés, mert az étkezések rendszeres kihagyása hosszútávon egészségkárosító is lehet. Többek között inzulinszint-ingadozást eredményezhet, ami hosszútávon nem tesz jót a vércukorszintnek. Az értékei nem egyenletesek, hanem szélsőségesek lehetnek, ami farkaséhséget, de akár rosszullétet; szédülést, émelygést, dekoncentráltságot is eredményezhet. Ha a kimaradó étkezés után, kompenzálásként a kelleténél jóval többet eszünk, az hirtelen megemeli a vércukorszintet. Hosszas koplalás következtében a gyomorsav irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, felmaródásokat okozhat, a pangó epefolyadék pedig epekőképződésre is hajlamosít.
Ezek után mindenki eldöntheti, ki akarja-e próbálni, hogy a mit mellett arra is figyel, mikor eszik.
Szerző
Frissítve: 2019.08.09. 08:11

Intenzív panaszokat okozhat a fülledtség

Publikálás dátuma
2019.08.07. 10:10

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A 30 fok feletti hőmérséklet sokaknak melegfronti tüneteket, a fülledtség pedig légszomjat okozhat.
Csütörtökig ugyan nem érkezik időjárási front a Kárpát-medence térségébe, de a melegedésre érzékenyeknek nehéz napjaik vannak, szerdán helyenként 34 fokos hőség is lehet – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán. Különösen az északi országrészben erősen fülledt időre és zivatarokra is számítani kell. 
A hirtelen melegedés és a hőség sokak szervezetét megterhelheti, még az egészségeset is. Kínzó migrén, szokatlan és tartós fáradtságérzet, kiugró vérnyomásértékek és múló rosszullétek jelentkezhetnek. Több, egymástól független tünet is kialakulhat, akár intenzív panaszok is. A csapadékos területeken fülledtté vált levegőben az asztmások légszomjat és nehézlégzést tapasztalhatnak. A kánikula és a zivatarok által okozott változékonyság fokozza a szívpanaszokat.
Az északnyugat felől csütörtökön érkező gyenge hidegfront miatt a fokozottan érzékenyek már szerdán este görcsös panaszokat észlelhetnek és a szívproblémák is felerősödhetnek – olvasható a Meteo Klinika oldalán.
Szerző

Akár 20 évvel is kitolhatja a menopauzát egy új beavatkozás

Publikálás dátuma
2019.08.06. 17:34

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A kulcslyukműtéttel végzett eljárás segíthet a változókorral járó szív- és érrendszeri gondok vagy a csontritkulás megelőzésében.
Az eljárást kidolgozó, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó brit tudósok szerint a beavatkozás rengeteg nő számára kínálhat könnyebbséget olyan betegségek kezelésében, mint a változókorral járó szív- és érrendszeri gondok vagy a csontritkulás. Több millió nőnek pedig azáltal javulhat az életminősége, hogy később tapasztalják meg a menopauzával járó gyakoribb tüneteket, mint a rossz hangulat, a szorongás, az alvási nehézségek, a hőhullámok, az éjszakai izzadás és a csökkenő nemi vágy.
A beavatkozást, amelynek keretében kulcslyukműtéttel petefészekszöveteket távolítanak el a nők szervezetéből és fagyasztanak le, hogy aztán a menopauza kezdetével visszaültessék a szervezetbe, eddig kilenc páciensen próbálták ki. A szöveteket a csökkenő hormonszint növelése érdekében jellemzően bő vérellátású helyre ültetik vissza a testben, például a hónaljba. 
A mesterséges megtermékenyítés ismert kutatója, Simon Fishel a The Guardian című lap hétfői számának azt mondta, az eljárásnak rengeteg haszna lehet. "Ez az első projekt a világon, amely egészséges nők petefészekszöveteit őrzi meg krioprezervációval pusztán a változókor elhalasztására" - fogalmazott a vezető orvosok egyike, Yousri Afifi a The Times című lapnak.
A 7 és 11 ezer font közötti eljárást 40 év feletti nőknek kínálja a Simon Fishel és más specialisták által alapított, birminghami székhelyű ProFam cég.
Hasonló eljárást már alkalmaznak olyan lányok és nők termékenységének megőrzésére, akik rákkezelés előtt állnak. Nekik, ha a terápia után úgy döntenek, hogy gyereket szeretnének, a petevezetékbe ültetik vissza a lefagyasztott szöveteket.
Az, hogy a menopauza hány évvel tolható ki a beavatkozás révén, attól függ, hány éves a páciens a szövetvételkor. Egy 25 éves nőtől származó szövet akár 20 évvel is kitolhatja a változókor kezdetét a visszaültetés után, egy 40 éves nőtől származó viszont lehet, hogy csak öt évvel.
Richard Anderson, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint "nem újdonság, hogy a lefagyasztás és a későbbi visszaültetés helyreállíthatja a hormonszinteket, de az kevésbé világos, hogy ez biztonságos-e". A mesterséges megtermékenyítést viszont nagyban segítheti, Simon Fishel úgy véli: az eljárás révén elkerülhető a gyógyszerek alkalmazása a petefészkek stimulálására, és sokkal több petesejt lehet.
Szerző
Témák
menopauza