Előfizetés

Jóízűen reggelizett, aztán agyonlőtt 22 embert az El Paso-i tömeggyilkos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.10. 10:43
Patrick Crusius a mészárlás előtti pillanatokban
Fotó: COURTESY OF KTSM 9 / AFP or licensors
Vallomást tett a rasszista vérontás elkövetője: Patrick Crusius fél napig vezetett, hogy mexikóiakat öljön - áldozatai balszerencséjére pedig egy áruház mellett éhezett meg.
Kifejezetten mexikóiakat akart megölni - vallotta a rendőrségen a 21 éves Patrick Crusius, aki a múlt szombaton a texasi El Paso város egyik áruházánál 22 embert agyonlőtt és több tucatnyit megsebesített. A tömeggyilkos letartóztatása utáni első vallomásából pénteken jelentek meg részletek az amerikai sajtóban.

Büszkén vállalta tettét

Az MTI által is idézett nyomozati anyagban Adrian Garcia nyomozó rögzítette azt is, hogy amikor a  rendőrség percekkel a lövöldözés után a helyszínre érkezett, Crusius kiszállt az autójából és hangosan odaszólt: "én vagyok a lövöldöző". Letartóztatása után a rendőrségen két nyomozó hallgatta ki. Az elkövető nem kívánt élni a hallgatás törvény által biztosított jogával. Rögtön vallomást tett és elmondta:
körülbelül 10-11 órán keresztül vezetett lakhelyéről - a texasi Dallas mellett lévő Allen városából - El Pasóba, ahol először eltévedt. Mivel éhes volt, megállt annál a bevásárlóközpontnál, ahol a Walmart áruház is van. Megreggelizett, majd lövöldözni kezdett. Elmondta azt is, hogy AK-47-es típusú géppisztollyal lőtt.

A rendőrség a lövöldözés után néhány órával kiderítette, hogy Patrick Crusius korábban az interneten többször intézett kirohanást a bevándorlók ellen, és "Texas spanyolajkúak általi megszállásáról" írt.  Patrick Crusius ellen már hétfőn vádat emeltek, az ügyész halálbüntetést kért rá. Az amerikai belbiztonsági minisztérium közölte, hogy a tömeggyilkosságot belföldi terrorizmusként kezelik. 

Anyja szerint nem volt elég érett a fegyverviseléshez

  A nyomozás során kiderült az is, hogy az elkövető édesanyja a merénylet előtti hetekben telefonált az alleni rendőrségnek, mivel a fia fegyvert vásárolt és megítélése szerint részben nem volt elég érett a fegyverviseléshez és egyáltalán nem volt tapasztalata a fegyverforgatásban. Az anya bejelentését a rendőrségen nem vették komolyan, részben azért, mert nem fogalmazott meg konkrét aggodalmakat, részben pedig mert nem mondta be a nevét. Chris Ayres, a család ügyvédje a rendőrségen elmondta: Crusius a nagyszülei lakásából indult El Pasóba. Szülei 2011-ben történt válása óta ugyanis többnyire ott lakott. "Nem volt rossz hangulatban, nem volt zavart, nem volt magába elzárkózó" - fogalmazott az ügyvéd a rendőrségen. 
Mint arról a Népszava is írt, több tömeglövöldözés volt eddig 2019-ben az Egyesült Államokban- ahol a fegyverviselés alkotmányos jog -.  mint ahány naptári nap. Egészen pontosan kétszázötvenöt támadás jutott az év eddigi kétszázhuszonegy napjára – a legutóbbi kettő között alig 13 óra telt el. 

A zarándoklat matematikája

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.08.10. 10:30

Fotó: ABDEL GHANI BASHIR / AFP
Már több muszlim él a világon, mint ahányan eljuthatnak Mekkába és Medinába. A magyar hívőknek csak a költségek miatt kell izgulniuk.
Kezdetét vette tegnap a haddzs, avagy a nagy mekkai zarándoklat, amelyet – amennyiben lehetőségei engedik – életében minden muszlimnak legalább egyszer el kell végeznie. Mohammed próféta idejéhez képest azonban az elmúlt 1400 évben nagyot változott a világ. Az iszlám két legszentebb helye – Mekka és Medina – felkereséséhez ma már nem kell kockázatos és hosszú utakra vállalkozni a sivatagon át. És közben az iszlám világvallás lett: négy évvel ezelőtt is 1,8 milliárdra becsülték a muszlimok létszámát, ám mivel az iszlám vallás dinamikusan szerzi híveit, valószínűleg már inkább a kétmilliárdhoz közelítenek. Ezek következményeként alaposan megnőtt a forgalom. A szaúdi statisztikák szerint az elmúlt fél évszázadban több mint 95,8 millióan zarándokoltak el a szent helyekre, ami az umrát, tehát a „kis mekkai zarándoklatot” is magában foglalja. Szaúd-Arábia idén májusi adatok szerint már több mint 7,5 millió embernek adott vízumot, és akkor még el sem kezdődött a haddzs. Csak a nagy zarándoklatra is több mint 1,7 millió hívőt regisztráltak, de összlétszámuk bizonyára idén ismét meghaladja majd a kétmilliót. Szaúd-Arábia nem is olyan távlati céljai a Vízió 2030 program keretében belül, hogy egy év alatt 30 millió zarándokot fogadhassanak. Mivel a világon jóval több a muszlim, mint a szent helyek befogadóképessége, az igazságosság jegyében a haddzson résztvevő zarándokokat általában a népesség arányában kisorsolják. A legtöbben így a több mint 200 milliós Indonéziából, vagy az ugyancsak 200 millió muszlim felé közelítő Indiából és Pakisztánból érkeznek. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint Magyarországon alig 5579 muszlim él, így nekik viszonylag könnyű dolguk van, a létszámkorlát számukra nem jelent akadályt. „Minden évben Magyarországról is vannak néhány tucatnyian, akik részt vesznek a haddzson, idén sincs ez másképpen. Van, ki egyéni szervezésben, más csoportosan utazik” – mondta el lapunknak Bolek Zoltán, aki maga is már kétszer járta végig a nagy, és hatszor a kis zarándoklatot. A Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint a vízumhoz nincs is szüksége másra a zarándokoknak, mint hogy beadatják a megfelelő oltásokat, és vesznek egy ihrámot, azaz két varratlan vászonleplet, amelyet már itthon is lehet kapni. Mint mondja, a szűk keresztmetszet inkább a pénz. „Aki anyagilag megengedheti, az megy, nekünk néhány éve már nincs erre szponzorunk. A zarándoklat ugyanis nem olcsó, "alsó hangon" egymillió forintba kerül. A legdrágább tétel a repülőjegy és persze a szálloda. A hotelek ilyenkor olyannyira tele vannak, hogy még a földre is matracokat terítenek le, egy alapból kétágyas szobában hárman-négyen alszanak” – mutatott rá a borsos költségekre. A legalapvetőbb feltétel persze, hogy az ember muszlim legyen. „Mekkába csak muszlimok léphetnek be, a város előtt kettéágazik az út. A zarándokokat a katonák szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Magyarországon a haddzs vízumot a szaúdi nagykövetség adja ki, de hogy valaki tényleg muszlim-e, arról mi adunk igazolást” – magyarázta. Bolek Zoltán úgy vélte, a zarándokoknak nincs mitől tartania, Szaúd-Arábia fel van készülve, hogy a világ minden tájáról érkeznek emberek. „Magyarként is elboldogul az ember, pedig magam is csak keveset beszélek arabul. Minden legalább négy nyelven ki van írva. De Mekka folyamatosan változik, minden évben modernizálnak. Nemrégiben átadták például a Dzsidda és Mekka közötti gyorsvasutat” – tette hozzá. „Minden zarándoklatom felejthetetlen, de az első leginkább. Ekkor Medinában kezdtünk, tíz napig minden nap imádkoztunk a Próféta mecsetjében (béke legyen vele), majd onnan mentünk át Mekkába. Számomra a Kába megpillantása leírhatatlan boldogság, óriási spirituális élmény volt” – emlékezett vissza az életre szóló élményre. Hivatalosan a szent helyek politikamentesek, minden muszlim előtt nyitva állnak. Hiába vezetett be például Szaúd-Arábia más arab államokkal együtt Katar ellen embargót, a határt ilyenkor megnyitják előttük, ahogy a rivális hatalom Irán, vagy a háborús Jemen és Szíria zarándokai is szívesen látott vendégek. A gyakorlatban azonban a zarándoklatot olykor mégis politikai célokra használják, különösen olyan szerencsétlen tragédiák után, mint a 2015-ös, mikor a tömegtumultusban több százan, más források szerint több ezren veszítették életüket. „Az egyik zarándoklatomon magam is tanúja voltam, hogy irániak Amerika ellen tüntettek. Nekem ez nagyon nem tetszett, hogy a muszlimok legszentebb helyére beviszik a politikát. Nem oda való, hogy jelszavakat skandáljanak és felvonuljanak. Olyan ez, mintha az ember elmenne Rómába és elkezdene a pedofil papok ellen tüntetni. A politikának is megvan a maga színtere, meg a vallásnak is” – vélekedett Bolek Zoltán. 

Megnyugvás a terror után

Szalmán király, Szaúd-Arábia uralkodója, aki a Két Szent Mecset Őre címet is viseli, minden évben több ezer zarándokot lát vendégül, gyakran olyan kisebbségben élő muszlimokat, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak az utat. Idén 73 országból több mint 6300 hívő a király vendége, köztük 200-an a márciusi új-zélandi lövöldözés áldozatainak hozzátartozói.

Izraeli katonák négy állig felfegyverzett palesztint lőttek le a gázai határkerítésnél

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.08.10. 09:35

Fotó: JAAFAR ASHTIYEH / AFP
AK-47-es gépkarabélyok, vállról indítható rakéták és kézigránátok is voltak náluk.
Izraeli katonák lelőttek négy állig felfegyverzett palesztint a gázai övezeti határkerítésnél szombaton - közölte az izraeli hadsereg Twitteren. A bejegyzés szerint a négy embernél AK-47-es gépkarabélyok, vállról indítható rakéták és kézigránátok is voltak. A katonák azután nyitottak tüzet, hogy egyikük átmászott a határkerítésen, és lőni kezdett rájuk, illetve egy kézigránátot is feléjük hajított. A Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet egyelőre nem reagált az izraeli bejelentésre.      
Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen összecsapás az éjszaka folyamán: a The Jerusalem Post szerint lövések dördültek a gázai övezet határvonalán, nem messze az izraeli Kissufim településtől, az izraeli légierő pedig egy Hamász-támaszpontot bombázott a palesztin területen található Deir al Balah városában.
A feszültség azóta fokozódik újra, hogy héten halálra késelték egy izraeli vallásos katonai iskola 19 éves diákját Ciszjordániában. A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság szombaton azt közölte, hogy a gyilkossággal kapcsolatban eddig már négy embert őrizetbe vettek. A Gázai övezetet Izraeltől elválasztó határkerítésnél gyakoriak az erőszakos incidensek. A határ menti erőszakos tömegtüntetések 2018 márciusában kezdődtek el tiltakozásul Izraelnek és Egyiptomnak a Gázai övezet elleni gazdasági blokádjára. Az Európai Unió, Izrael és az Egyesült Államok terrorista szervezetnek nyilvánította a Hamászt, amely 2007-ben erőszakkal vette át az uralmat a Gázai övezet felett.