"Nem a csodát kell várni, hanem lépni és kiszámlázni a költségeket”

Publikálás dátuma
2019.08.13. 07:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nem normális, hogy a helyi önkormányzat meg se próbálja korrigálni azt, amit a kormány elront – állítja Őrsi Gergely, az ellenzék II. kerületi polgármester-jelöltje.
Azt ígérte, hogy polgármesterként az lesz az egyik első dolga, hogy biztosítja a helyi független kulturális intézmények működését. Hogyan valósítaná ezt meg? Az II. kerületieket, a kultúraszerető embereket felháborítja, hogy a taotámogatások átvariálásával az Átrium működése és léte is veszélybe került. A kormány döntése 168 millió forintos kiesést okoz a színháznak, miközben ennyi pénzt pár óránként elszórnak hülyeségekre. Elindítottunk egy aláírásgyűjtést, hogy a helyi önkormányzat, amelynek elemi kötelessége lenne megvédeni a teltházas teátrumot a kerületben, a taotámogatás legalább ötödével segítse az Átriumot. Ez 33 millió forintot jelentene. Csaknem ötezer szignót gyűjtöttünk, de a fideszes vezetés lesöpörte a javaslatunkat, és semmibe vette az azt támogató embereket. Mi biztosan pótoljuk majd a kieső milliókat. Nem normális, hogy a helyi önkormányzat meg se próbálja korrigálni azt, amit a kormány elront.

Milyen területeken változtatna még?
A II. kerületben a város többi részét is érintő hibák és problémák időnként halmozottan jelentkeznek. Ilyen például a szemétszállítás. Az egymásra mutogatás korszakát kell megszüntetni. Ha a szelektív hulladékot nem viszi el az FKF, akkor oldja meg az önkormányzat és hajtsa be a pluszköltséget. Szerintem a környezettudatos kerületi polgárok magalázása, amikor a szelektíven gyűjtött szemetet kénytelenek a normál kukába dobni, mert szelektív gyűjtőt nem viszik el. Nem csak írni kell az FKF főigazgatójának és várni a csodát. Vagy ott a parlagfű. A pollensűrűség a II. kerületben az egyik legmagasabb. Az Ördögárok partján 173 centi magasra nőtt a gaz és azért nem takarítja el az önkormányzat, mert az a csatornázási művek területe. Ettől még az allergiával élőknek nem lesz könnyebb. Itt is lépni kell, majd kiszámlázni a költségeket.

Mit tenne a szegénység ellen?
Rengeteg devizahitel-károsult él a kerületben, a szociális bérlakások hiánya itt is nagy gondot jelent. Ha valaki önhibáján kívül nehéz helyzetbe kerül, de itt nőtt fel, itt járnak a gyerekei iskolába, alapvető lenne, hogy a kerület segítséget nyújtson az újrakezdéshez. Aki nem a II. kerületben él, valóban azt gondolja, hogy itt minden szép és jó. A helyiek mindennap megkapják, hogy ők a budai elit, és a felső tízezerhez tartoznak. Ehhez képest néhol ugyanolyan elhanyagoltak a közterületek, hulladékkal, patkányokkal, mint egy olyan kerületben, ahol ötödáron lehet lakást venni. A fideszes Láng Zsolt 2006 óta vezeti a kerületet. Mit venne át a munkájából?
A kerület megállt, szürke lett, az alapszolgáltatásokra koncentrál. Mikor állt meg?
2006-ban. Akkor miért választják meg azóta is Láng Zsoltot?
Nem Lángot, hanem a Fideszt választották meg sokáig, mára ez a többség tűnt el. A jelenleg ellenzékben politizáló pártok már 2018-ban is több voksot kaptak, mint a Fidesz, most pedig közös esélyt teremtettünk a változáshoz. A hivatalos bejelentésén minden ellenzéki párt ott volt, a Jobbik kivételével. Nem hiányoznak?
Büszke vagyok arra, hogy öt párt, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogat. Arra pedig még jobban, hogy nagyszerű civil jelöltek erősítik a csapatomat. A Jobbikkal egyébként budapesti szinten meg van a megállapodás. Nálunk koordináció lesz, van olyan körzet, ahol nem indítunk a jobbikos jelöltre senkit. Nem lesz rajta a logójuk a mi szórólapjainkon, de polgármester-jelöltet sem állítanak. A kerületben csaknem tíz százalékkal magasabb a 65 év felettiek aránya, mint országosan. Az időseknek van külön ígérete?
A nyugdíjasok mellett az újszülöttek száma is magasabb az országosnál. Az idősebb generációknak külön fájó pont, hogy a Vízivárosi orvosi rendelő megszűnt és a Rét utcába költözött. Ez a kerület egyik legmeredekebb utcája, borzasztó nehéz megközelíteni, főleg időseknek. A mai önkormányzat azt találta ki, hogy rendelőjáratot indít, mi ennél hatékonyabb megoldást ajánlunk, kell, hogy legyen a Vízivárosnak rendelője. Nem célcsoportokra optimalizált üzenetekben gondolkodom egyébként. A II. kerület megérdemli az új politikai megközelítést és az üres szócsaták, pártoskodó háborúk helyett odafigyelő kerületvezetést.
Szerző
Témák
interjú
Frissítve: 2019.08.13. 09:55

Cáfolják a kormányt a számok: még a V4-ek között is leszakadóban vannak a magyar bérek

Publikálás dátuma
2019.08.13. 06:45

Fotó: Népszava
A kabinet tagjai sokat és szívesen beszélnek a magyar fizetések emelkedéséről, de arról már ritkábban esik szó: a térség más országaiban továbbra is dinamikusabban nőnek a bérek.
A minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró. Akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban. A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban (655 euró) még a magyar tanároknál (709 euró) is rosszabb a pedagógusok bére. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével második helyre kerül Magyarország – de még ezzel a „részsikerekkel” sem árt óvatosnak lenni. A térségben és a Nyugat-Európában jellemző bérek között ugyanis ma is szakadéknyi a különbség. Egy magyar vasúti mérnök például relatív jól keres itthon, 2017-ben legalábbis még biztosan többet vitt haza mint lengyel vagy cseh kollégája, csupán a szlovák munkatársainak volt nagyobb bére. Ehhez képes egy Norvégiába költözött vasúti karbantartó mérnök ötször ennyit keres. Mindezek miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását. Egy a megoldási ötletek közül lengyel példa. Mint az Kordás László MASZSZ-elnök elmondta, Lengyelországban augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak. Kordás szerint Magyarországon is szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat mutató adatokat. A MASZSZ elnöke nem először szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a többkulcsos rendszert, amiben a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs. Kordás László szerint a többkulcsos adó jót tenne a gazdaságnak, mert a megnövekvő elkölthető jövedelmet a kispénzű emberek főként helyben elérhető fogyasztásra használnák, tehát jobb lenne a helyi péknek, fodrásznak is. A Policy Agenda létminimum számításaira utalva azt is hozzátette az érdekvédelmi vezető, hogy az adóváltozással csökkenne a létminimum alatt élők 28-30 százalékos tömege is. Az elmúlt tíz év magyar bérfelzárkóztatási gyakorlatát elemezve Galgóczi Béla, a Európai Szakszervezeti Intézet munkatársa egy nyár eleji konferencián egyértelművé tette, hogy ma már nem a gazdasági teljesítmény szab korlátot a dinamikusabb bérnövekedésnek, hanem csakis a kormányzati akarat. Az 1998-ban elindult dinamikus emelkedés után a 2008-as gazdasági válság hatására ugyanis a magyar kormányok a térség országainál nagyobb mértékben fogták vissza a fizetéseket és az akkor kialakult hátrányt azóta sem igyekszik ledolgozni a magyar gazdaságpolitika. Ezért van az, hogy – a hivatalos tiltakozás ellenére – a magyar bérek reálértéke még idén sem érte el a válság előtti szintet. Kordás László ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az ország gazdasági teljesítménye általános 5 százalékos béremelést tenne lehetővé, ha a kormány ezt engedné. Csakhogy a kabinet most még azt sem ismeri el, hogy a gazdaság bérnövekedés mértékénél jobban teljesít. Ezen a helyzeten javítana Kordás szerint az adócsökkentés, bár egyelőre ennek formájáról nincs teljes egyetértés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkájában résztvevő szakszervezeti tömörülések között sem. A Liga és a Munkástanácsok a munkavállalók járulékterheit csökkentené a másfél százalékos munkaerőpiaci hozzájárulás csökkentésével vagy eltörlésével, ám a MASZSZ ezt veszélyesnek tartja, mert ebből a keretből fizeti az állam a jelenleg nemzetközi összehasonlításban is riasztóan alacsony munkanélküli ellátásokat. A MASZSZ elnöke azon a véleményen van, hogy az Orbán-kormány a választási ciklus első éveiben nem érdekelt a nagyobb mértékű béremelésekben, ám a következő választáshoz közeledve majd korrigálni próbál. Kérdés persze, hogy közben mennyivel szaladnak el tőlünk a térség országai és hány magyar munkavállaló költözik el jobb kereset reményében. 

Az elsők is utolsók

A reálértéken megint tarthatatlanul alacsony szintre csökkent tanári fizetésekkel hónapok óta foglalkozik a közvélemény, a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampányt indított, hogy megmutassa, mi a valóság. Az OECD a legrosszabbul fizetett tanárokat két éve épp a V4 országokban találta, és a napokban kiderült, hogy a román tanárok 30 ezer forintnyi lejjel többet keresnek a magyaroknál.

Témák
fizetések bérek

Utoljára még aranytojást tojt Kósáék cége

Publikálás dátuma
2019.08.13. 06:00
Fiák István (balra) több alkalommal is eljárt Kósa Lajos ügyeiben.
Fotó: Veres Nándor / MTI
A Tocó-Pece Kft. ellen végelszámolás indult, ám a tulajdonosok az eljárás megindulása előtt két hónappal még kivettek a cégből 50 millió forintot.
Júliusban kezdeményezték a Tócó-Pece Kft. névre hallgató cég végelszámolását, ám a tulajdonosok – névleg a politikus családtagjai – májusban még 50 millió forint osztalékot vettek ki a cégből. Ráadásul a végelszámolási eljárás végén a tulajdonosok kezében maradhat a vállalkozás nagyjából 100 millió forint értékű vagyonelemeinek többsége is. (Korábban egyébként éveken keresztül nem volt árbevétele a cégnek, majd Kósáék érkezése után hirtelen termőre fordult a vállalkozás. Akkor ismeretlen forrásból 164 milliós árbevételhez jutott a cég.)  A céget egyébként még 2014-ben alapította a Kósa Lajossal szoros együttműködésben dolgozó Fiák István ügyvéd Pilisborosjenőn. Fiák István a fideszes politikus által vezetett a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökségi tagja, az évek során pedig egyfajta családi jogász szerepet is betöltött Kósáék életében. Fiák járt el például azoknak az ügyeknek egy részénél is, amikor a kormánypárti képviselő idős édesanyjához került egy sertéstelep, valamint felbukkant a Kósa Lajost több mint ezermilliárdos örökséggel hitegető csengeri nő történeténél is. Azt nem tudni, hogy az ügyvédnek milyen szándékai voltak – az amúgy két debreceni vízfolyásról elnevezett - cég alapításával. Az viszont biztos, hogy a jogász 2017 márciusában az addig üzleti tevékenységet nem végző, ám időközben 139 milliósra feltőkésített céget névértéken, mindössze 6 millió forintért adta el Kósa Lajos feleségének. Ebben az időszakban egyébként Kósa Lajos több olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amelynek a kialakításában Fiák is részt vett. Így fordulhatott elő, hogy a nyugdíjas munkaerőszövetkezetekről szóló jogszabálytervezet megalkotásában közreműködött a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) elnöki posztját is betöltő Fiák. Az ügyet az akkor még tárca nélküli miniszter Kósa azzal próbálta elütni, hogy közös javaslatuk a „közjót szolgálta” a Tócó-Pece Kft. pedig azért került át töredékáron a családjához, mert a vállalkozás „kötelezettségei megegyeztek a cég eszközállományával”. Azonban a politikus nem mondott igazat: a közzétett vagyonmérlegek szerint sem a vásárlás idején, sem később nem volt nyoma ilyen kötelezettségnek, így a cég eszközállománya messze meghaladta a kötelezettségeit, még úgy is, hogy 2018-ban a cégbe beolvadt a politikus feleségének egy meglehetősen eladósodott cége. Az ügyben Hadházy Ákos – akkor még LMP-s, azóta független - képviselő feljelentést is tett, ám a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tavaly februárban azt közölte, hogy nem korrupciógyanús a cégvásárlás. Egyedül a költségvetési csalás gyanúja miatt folytatódott a ügy, az akta azonban átkerült a KNYF-től a Debreceni Főügyészséghez, majd onnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az adónyomozók végül azt állapították meg, hogy a költségvetési csalás gyanúja sem bizonyítható, azaz álláspontjuk szerint nem lehetett arról szó, hogy fiktív áron kelt el a cég, és a különbözet után nem fizettek jövedelemadót. A NAV által felvett vagyonmérlegből azonban kiderült: a Tócó-Pece Kft.-nek csaknem 60 millió forint értékű ingatlanja, valamint ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak, ebből 40 millió feltehetően külföldi ingatlan. Ráadásul az ügylet a NAV szerint sem lehetett teljesen rendben, mert - mint azt az RTL észrevette – az eladás kapcsán számvitel rendjének megsértése miatt feljelentést tettek.
Témák
Kósa Lajos