Digitálisan fejletlenek a hazai kkv-k

Publikálás dátuma
2019.08.16. 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság felmérése szerint csak 5 ország áll rosszabbul hazánknál.
Az Európai Bizottság nemrég készült felmérése szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek (mögöttünk csak 5 ország áll rosszabbul) és alig több mint egy százalékuk tartozik a nagyon fejlettek, vagyis azok közé, akik például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket is használnak. Az Európai Unióban átlagosan a cégek 18,5 százaléka számít digitálisan fejlettnek, de Dániában a kis és közepes vállalkozások (kkv) több mint harmada tartozik ebbe a csoportba.  A hazai helyzetre jellemző, hogy a magyar kkv-k 70 százaléka számára messze a legkiemelkedőbb és legtöbbet használt szoftver az Excel és a számlázó program – derül ki a Cégmenedzser mintegy kétezer magyar kkv megkérdezésével végzett kutatásából. A vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka alkalmaz valamilyen CRM (értékesítési- ügyfélkapcsolati), vagy vállalatirányítási (ERP) rendszert, holott ezekkel a gyorsaság mellett humánerőforrást is megtakaríthatnának. A jellemzően évi 100 millió forint alatti bevételt elkérő cégek vezetőinek jó része „beletanult” a vezetésbe, és ötödük természetesnek tartja, hogy a könyvelésre támaszkodva látja át a mindennapi folyamatokat, a cég működését. Jagodics Tamás a Cégmenedzser ügyvezető-tulajdonosa szerint a könyvelőre bízni a cégek értékelését majdnem olyan, mintha „visszapillantóból vezetni autót”. Az alacsony digitalizáció hátrányait a legtöbben a bőrükön érzik – derül ki a válaszokból –, ugyanis a kkv-vezetők 76 százaléka szerint növekedni tudna a cége, hogyha minden dokumentáció, adat gyorsan rendelkezésre állna.  
Szerző

Annyi pénz lesz a költségvetésben, hogy jelentős adócsökkentésre vagy oktatási, egészségügyi reformra is lehetőség lenne

Publikálás dátuma
2019.08.16. 06:00

Fotó: ESB PROFESSIONAL
Hatalmas többlet látszik a következő évek költségvetéseiben, amiből a kormány adót csökkenthet, vagy – ha lenne szándéka – elindíthatja az oktatás, az egészségügy reformját.
A kormány középtávú pénzügyi tervei szerint a jövő évi 378 milliárd forint után, 2022-re évi 500, a 2023-re pedig már 780 milliárd forintos úgynevezett tervezési tartalék, azaz szabadon elkölthető még le nem kötött bevétel keletkezhet az éves költségvetésekben. Természetesen mindez csak akkor teljesülhet, ha elfogadjuk a kormány ama feltételezést, a magyar gazdasági növekedés megmarad a 3-4 százalékos tartományban. Ezeket az összegeket a kormány a költségvetés középtávú kitekintésben az országvédelmi/adócsökkentési alapban különítette el, ebből sejthető, hogy – ha a körülmények engedik –, akkor ezt az összeget részben adócsökkentésre fordítaná.  Az elmúlt években, ha adócsökkentésről volt szó, akkor elsősorban munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése volt a kormány elsődleges célja, mindezt a magyar cégek versenyképességének növelése érdekében. (Másodsorban a világcsúcsot jelentő 27 százalékos áfa célzott, egy-egy ágazatra kiterjedő mérséklésével operáltak.) A szocho a két társadalombiztosítási (tb) alap fő bevételi forrása – ebből fizetik a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátásokat. A két tb-alap a központi költségvetésből már jelenleg is mintegy 500 milliárd forintnyi támogatásban részesül más adóbevételekből, vagyis – érvelnek a szakértők – a szocho és tb-járulékbevételek már jelenleg sem fedezik a nyugdíj és egészségügyi kiadásokat, így ez már nem lehet akadálya a munkabérre rakódó teher további csökkentésnek. A kormány(fő) másik politikai ígérete adófronton az egy számjegyű, praktikusan kilenc százalékos szja bevezetése. Jelenleg 15 százalék ugyan az szja kulcsa, ám a tetemes (családi) adókedvezménynek köszönhetően a tényleges adóterhelés 7,55 százalék volt a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) számai szerint 2017-ben. Az alacsony egykulcsos szja nem példa nélküli Európában, jellemzően a fejletlenebb keleti országok (Románia, Bulgária, Szerbia) operálnak vele. Idehaza egyaránt vannak támogatói az egykulcsos szja csökkentésnek, illetve korábbi többsávos adó visszahozatalának is, mondván a jól keresők arányaiban is fizessenek többet. Az országvédelmi/adócsökkentési alapban felhalmozódó évi 500-800 milliárd forint viszont már akkora összeg, hogy azokból el lehetnek olyan valódi reformokat indítani, amelyek átmeneti többletkiadással járnak, ám tartósan növelik az ország versenyképességét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) évente publikált jelentése szerint érdemi versenyképesség növekedést az egészségügy, de leginkább az oktatás gyökeres átalakításával lehetne elérni. Nem kell nagyon messzire menni, Matolcsy György az MNB elnöke, a jegybank jelentéseinek esszenciájaként egy rövid véleménycikkben épp a napokban fejtette ki, hogy „még nem értjük, hogy a világ élvonalába (első 200 közé) tartozó egyetemek nélkül az új technológia nem képes tartósan mozgatni a felzárkózást. Amint azt sem értjük, hogy az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.” Vagyis a MNB-elnök újfent az oktatás és az egészségügy átalakítást javasolta a kormánynak. A 2020-as költségvetés szerint jövőre az állam az egészségre 1967, a teljes közoktatásra 1459 milliárd forintot költ – vagyis a két célra kicsivel többet, mint 3400 milliárd forintot, így ha 2020-tól a kormány szerint évente rendelkezésre álló 500-800 milliárd forintot az egyik vagy mindkét ágazat fejlesztésre fordítaná, ezeket a forrásokat ésszerűen felhasználva minőségi változást lehetne elérni legalább az egyik területen. Reformokhoz elsősorban kormányzati szándék, konkrét tervek és másodsorban pénz kell, ám jelenleg még az első sincs meg – nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint mivel sem a jelenlegi oktatás, sem egészségügyi rendszerbe nem érdemes több pénzt önteni, a legjobb döntés a további adócsökkentés lenne. A magyar béreket terhelő adók (szocho, tb-járulékuk, szja és más járulékok) a környező országokkal összehasonlítva még mindig magasak, így ezek csökkentése a legjobb megoldás pillanatnyilag. Technikailag szinte mindegy, hogy az adók közül mit csökkent a kormány – a teljes bérköltséget nézik a cégek – ám az elmúlt évek munkáltatói könnyítései után, lehet, hogy célszerűbb lenne a közvetlen munkavállalói terhek csökkentése, hogy fennmaradjon az arányosság. Palócz Éva szerint az eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy az adócsökkentés ellenére nem mérséklődnek az adóbevételek, hiszen egy szint után egyre kevésbé éri meg adót csalni – tette hozzá a kutató. A hüvelykujj szabály szerint 500 milliárd forint 3-4 százalékos további szocho csökkentést tenne lehetővé, míg a személyi jövedelemadó esetében ekkorra elméleti bevételkieséssel járna 3 százalékpontos adócsökkentés. A gyakorlati kiesés jelentősen kisebb lehet a fehéredési hatásnak köszönhetően, vagyis a fentieknél is nagyobb adócsökkentésre nyílna lehetősége a kormánynak, ha minden szabad forrását erre kívánja felhasználni.  

Az adócsökkentés forrásai (milliárd forint)

            Összes bevétel   Adócsökkentési tartalék 2019     18484                                 60 2020     20101                                 378 2021     20977                                 420 2022     21589                                 500 2023     22541                                 790 Forrás: PM, költségvetés   

Csökkenthető az adók száma

A kormány versenyképességi tervei szerint a következő másfél évben mintegy húsz kisadót megszüntetne, összevonna a kormány, így az adók számát 60-ról 40-re csökkentenék. Ezen egyszerűsítések nem járnának komoly bevételkieséssel, hisz a kisadók jellemzője, ha azok egyenként alig hoznak pár milliárd, esetleg 10-20 milliárd forintot. Ez a nagyságrend az államháztartás 20 ezer milliárdos főösszegén belül elenyésző, épp hogy meghaladja a kerekítési hibát, így ezen adóegyszerűsítési tervek érdemi bevételkiesés nélkül megoldhatóak.

Szerző
Frissítve: 2019.08.16. 06:14

325,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.15. 19:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben csütörtök este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 325,73 forintra emelkedett este negyed nyolckor a reggel nyolc órakor jegyzett 325,55 forintról. Az euró csütörtökön 325,13 forint és 326,47 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 299,98 forintról 300,42 forintra, a dolláré pedig 291,99 forintról 293,48 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1149 dollár után este 1,1098 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint euró dollár