tárca;

2019-08-17 08:45:47

A semmitmondás hete

Azt állította a Magyar Nemzetben Haraszti Gyula (Linder és Gyurcsány című írásában), hogy a Gyurcsány-kormányok idején „szinte mindent kiárusítottak, ami mozdítható, az országnak, írd és mondd összesen 17 (!) tartalékos katonája volt (…) megfeledkeztek arról, hogy a szövetségesek által biztosított kollektív védelemhez nem elég várni a segítségre, fejleszteni kell a nemzeti képességeket is.”

Ezzel szemben a tény az, hogy az Országgyűlés még a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban határozatot fogadott el a tartalékos rendszer átalakításáról, 2009 tavaszán pedig – a nagy válság kellős közepén – 4 ezer főben határozták meg a tartalékos létszámkeretet. Betölteni persze nem tudták, de még 2010-ben is a GDP 1,14 százalékát fordították honvédelmi kiadásokra, amely aztán az Orbán-kormányok alatt 2018-ig folyamatosan 1 százalék alatt maradt. Kik vártak itt segítségre, és kik nem fejlesztettek? Nem lehet, hogy az új Linder (a Károlyi-kormány hadügyminisztere, aki nem akart több katonát látni) valójában Orbán?

Azt állította a Magyar Hírlapban Putsay Gábor (a jó GDP-növekedési adatot magyarázva), hogy „az exportpiacainkat úgy sikerült diverzifikálni, hogy elsőként a régióban nyitottunk a keleti, leginkább az orosz és a kínai piac felé, és persze ellenzéki oldalról számos kritika éri és érte emiatt a kormányt, de mára beérett a gyümölcs.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a gyors gazdasági növekedést a keleti nyitás egyáltalán nem magyarázza, mert Oroszországba a 2010-es 704 milliárd forint helyett tavaly csak 491 milliárdnyit exportáltunk, Kínába pedig ez idő alatt ugyan kétszeresére nőtt a magyar kivitel, de tavaly és idén már csökkent, ráadásul nagyságára jellemző, hogy a Szlovákiába irányuló exportunk több mint kétszerese a kínainak. Ha tehát ez a gyümölcs beérett, akkor eléggé savanyú fajta.

Azt állította Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (rendszeres fellépésén az M1 kormánytévében), hogy a liberális országok korábban csak azokat az államokat támadták, amelyek védekeztek az illegális migráció ellen, most azonban már a határőrizeti szervezetet, a Frontexet is, amelynek legfrissebb jelentése szerint nőtt az illegális bevándorlás Európába.

Ezzel szemben a tény az, hogy semelyik ország nem támadja a Frontexet, csupán egyes sajtójelentések bírálták, amiért állítólag a Frontex emberei is néhányszor erőszakosan léptek fel a menekültekkel szemben. Az meg, hogy nőtt az illegális bevándorlás, szintén hazugság: a Frontex jelentésében ugyanis az szerepel, hogy bár az Európába érkezettek száma júniushoz képest júliusban 4 százalékkal nőtt, viszont az előző évhez képest 30 százalékkal csökkent. Mint a jereváni rádiós viccben: Mercedeseket nem osztogattak a városban, hanem fosztogattak.

Azt állította Bogár László, Orbán volt államtitkára (a Magyar Hírlapban, az amerikai belpolitikáról értekezve és Trumpot dicsérve), hogy a demokrata jelöltek között egyetlen egy van, Tulsi Gabbard, aki Trumphoz hasonló keretekben értelmezi a világot, „és máris a legnépszerűbb jelölt valamennyi közvélemény-kutató szerint”.

Ezzel szemben a tény az, hogy egyetlen közvélemény-kutató szerint sem a legnépszerűbb, ellenben 1 százalékos támogatottsággal a 12-13-ik a demokrata sorban. Lehet, hogy Bogár a jövőbe lát, de a jelenbe biztos nem.