Erdogan kurd polgármestereket váltott le, százával kerülnek őrizetbe az önkormányzati dolgozók

Publikálás dátuma
2019.08.19. 14:21
Demonstráció a HDP isztambuli székháza előtt, augusztus 19.
Fotó: OZAN KOSE / AFP
Több mint 400 ember került rács mögé hétfőn.
A török belügyminisztérium hétfőn újabb három választott kurd polgármestert távolított el hivatalából. Diyarbakir, Van és Mardin polgármestere a tárca szerint terrorszervezetekkel állt kapcsolatban. A tartományi kormányzó kapott meghatalmazást a polgármesterek helyettesítésére.
A kurdok ellen kül- és belföldön egyaránt ádáz harcot folytató Recep Tayyip Erdogan kormánya úgy érvelt: a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely évtizedek óta fegyveres lázadást folytat Délkelet-Törökországban, valamint annak leágazásai egyes polgármestereken keresztül törvénytelen célokra használják fel az önkormányzatok forrásait. Hozzátették: az érintett polgármestereket a Népek Demokratikus Pártja (HDP) annak ellenére indította jelöltként a március 31-ei helyhatósági választáson, hogy nyomozás folyik ellenük.
Diyarbakir távozó polgármesterét, Selcuk Mizraklit a reggeli órákban a hatóságok szállították el otthonából, bár elfogatóparancs nincs ellene. Mizrakli a BBC Türkcének, a brit közszolgálati adó török nyelvű kiadásának nyilatkozva azt mondta, a lépés mögött az a szándék áll, hogy egy olyan, eltérő irányba alakítsa a politikai légkört, amely megrengeti a képviseleti mechanizmusokba vetett bizalmat.
A legfőbb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Mehmet Bekaroglu szerint az erdogani mentalitás nem megoldja a terrorizmus jelentette gondot, csupán felhasználja azt. A CHP frakcióvezető-helyettese, Özgür Özel pedig úgy fogalmazott: a nép többsége által preferált polgármesterek eltávolítása a hatalom saját létjogosultságát bocsájtja vitára.
A szakadár PKK börtönben ülő egykori vezetője, Abdullah Öcalan különben a közelmúltban kijelentette: kész a török állammal fennálló konfliktus megoldására. Ugyan a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik, de ehhez a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz.

418 embert vettek őrizetbe

Őrizetbe vették hétfőn a PKK 418 feltételezett tagját - közölte később a török belügyminisztérium. A bejegyzés szerint a rendőrségi fellépés Törökország 81 tartományából 29-re terjed ki. A razzia továbbra is a délkeleti, főként kurdok lakta térségben zajlik, ahol a polgármestereket is eltávolították. A BirGün című ellenzéki napilap internetes oldalán azt írta, hogy
350 őrizetbe vett önkormányzati alkalmazott.

Az erdogani tisztogatásoknak hála egyébként a baloldali HDP teljes vezetése, 8 képviselője, 80 polgármestere ült börtönben a tavaly áprilisi elnökválasztás idején. A parlamenti képviselők mentelmi jogát 2016-ban törölték el, miután a török állam egy több éves fegyvernyugvást követően offenzívát indított a kurd szakadárok ellen. A 2016-os ősz folyamán aztán fokozott hatósági fellépés kezdődött terrorizmusra hivatkozva a HDP vezetői, politikusai, köztük polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen: a HDP-t Erdogan ugyanis a PKK politikai szárnyának bélyegezte. A legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.

Mára a fegyveres összecsapások, ha sokkal kevésbé intenzívek is, rendszeresek. Erdogan ráadásul Szíriában és Irakban is rendre beveti a török hadsereget a kurdok ellen. És bár a PKK-ra hivatkozik, valójában az Iszlám Állam ellen harcoló, és az Egyesült Államokkal Szövetséges kurd milícia, az YPG tagjai vannak a célkeresztben.
A PKK különben még 1984-ben hirdetett fegyveres felkelést az ankarai központi hatalom ellen a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége.
Frissítve: 2019.08.19. 14:34

Brexit: a Munkáspárt már az előrehozott választásért kampányol

Publikálás dátuma
2019.08.19. 13:48
Jeremy Corbyn
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Corbyn a jövő héten találkozót tart más vezető politikusokkal, hogy megvitassák a megállapodás nélküli kilépés megakadályozásának lehetőségeit.
A konzervatív kormány cserben hagyta az Egyesült Királyságot a brit parlamenti ellenzék legnagyobb erejét alkotó Munkáspárt vezetője szerint. Jeremy Corbyn nyomatékosította, hogy előrehozott választásokra van szükség, mert az ország válságba került a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélye miatt. A munkáspárti vezető egy beszédét ismertetve a BBC azt közölte, Corbyn fogadkozni fog, hogy
mindent megtesz, amit csak kell a rendezetlen Brexit megakadályozásáért.

A Munkáspárt vezetője arról is beszélt, hogy ha valóban megtartják a "sorsdöntő" választást, pártja egy újabb népszavazás mellett fog síkraszállni, hogy "a szavazóké legyen a döntő szó, hitelt érdemlő választási lehetőségekkel mindkét oldal számára, beleértve az Európai Unióban maradást is". Corbyn eréjes kijelentéseinek előzménye, hogy
vasárnap nyilvánosságra került egy kormányzati jelentés, ami rendkívül borúsan festi le a Brexit utáni állapotokat.

A Citromsármány kódnevű jelentésből kiderült, hogy a kormányzat szerint az áruszállításban, az üzemanyag- és a gyógyszerellátásban, valamint az utasforgalomban jelentős fennakadások, ennek nyomán pedig országszerte tüntetések várhatók. Kevesebb lehet a friss élelmiszer, jelentősen emelkedhetnek az árak. Rendezetlen Brexit esetén továbbá a kormány a fizikai ellenőrzés visszaállítására számít az EU-hoz tartózó Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartózó Észak-Írország határán, noha a határ átjárhatósága sarkalatos eleme az Észak-Írországban több évtizeden át tartó felekezeti erőszakot lezáró, 1998-as nagypénteki megállapodásnak.
Boris Johnson kormányának a Brexit előkészítéséért felelős államtitkára, Michael Gove igyekezett kisebbíteni a jelentésben foglaltak súlyosságát. A kormány részéről elismerték ugyan, hogy a beszámolót a Gove vezette bizottság első ülésén tárgyalták, de hangsúlyozták, hogy még az előző, Theresa May vezette kormány állította össze, és Boris Johnson miniszterelnöki kinevezése óta fokozták az előkészületek ütemét a rendezetlen kilépés esetére.
Közben a Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje a BBC hírtelevíziójában hétfőn azt mondta, Jeremy Corbyn a jövő héten találkozót tart "más vezető politikusokkal", hogy megvitassák a megállapodás nélküli Brexit megakadályozásának lehetőségeit. John McDonnell egyúttal sürgette a brit parlament jelenleg törvényhozási szüneten lévő alsóházának összehívását "az elkövetkező napokban", hogy - a rendezetlen kilépést többségében amúgy elvető - képviselőknek lehetőségük legyen megvitatni a helyzetet. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a kormány kezdeményezze ezt John Bercow házelnöknél.
Jelen állás szerint a brit európai uniós tagság automatikusan megszűnik október utolsó napján, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor.

A Munkáspárt és más ellenzéki pártok szerint viszont a kormánynak nincs felhatalmazása a megállapodás nélküli Brexitre, és egyes konzervatív képviselők is azon a véleményen vannak, hogy ezt mindenáron el kell kerülni. Jeremy Corbyn a múlt héten ennek érdekében már kilátásba helyezte a bizalmatlansági indítvány benyújtását, amennyiben meglesz az elfogadásához szükséges támogatás.

Igazi nagyágyúk is pályáznak az SPD élére

Publikálás dátuma
2019.08.19. 10:30
Scholz lenne a megoldás?
Fotó: Christoph Soeder / AFP / dpa Picture-Alliance
A nagy kérdés azonban az, hogy a nagykoalíciót, illetve az SPD vezetését kitartóan bíráló Kevin Kühnert indul-e.
Mindössze két hetük maradt a német szociáldemokraták politikusainak arra, hogy bejelentsék: indulni kívánnak a párt elnöki tisztségéért. Ahogy közeleg az időpont, úgy gyarapszik a jelöltek száma. Rendkívül fontos lenne az SPD számára, hogy karakteres személyiségek jelentkezzenek, mert a politikai erő történelmének legnagyobb válságába került. Már csak 12-13 százalékon mérik, ami valósággal riasztó adat. Bárkit válasszanak is majd december végén elnöknek, valóságos varázslónak kell lennie ahhoz, hogy sikerüljön átlendítenie a pártot a holtponton.
Június elején távozott az SPD éléről Andrea Nahles az SPD szempontjából gyatrán sikerült európai parlamenti választás után. Ideiglenesen triumvirátus vette át a szociáldemokraták irányítását. Az új szisztéma szerint az SPD-nél bevezetik a társelnöki rendszert, egy nő és egy férfi irányítja majd a pártot. Pénteken az SPD balszárnyához sorolható Ralf Stegner jelentette be indulását, aki kezdettől fogva kétkedéssel tekintett a nagykoalícióra, az uniópártokkal való kormányzati együttműködésre. Női társelnök jelöltje a 76 esztendős Gesine Schwan. A koalíciós partner CDU főtitkára, a nem túl diplomatikus kijelentéseiről ismert Paul Ziemiak megjegyezte: „Stegner mégis talált egy nőt. Ha Kevint is örökbe fogadnák, akkor a Rém rendes család újabb szériáját láthatjuk” – írta a Twitteren. Kevin Kühnertre, a szociáldemokraták ifjúsági szárnyának forrófejű vezetőjére gondolt. Stegner és Schwan a legismertebbek az eddigi társjelöltek közül. Ám ellopta tőlük a show-t Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter, aki nem kis némiképp váratlanul jelentette be, hogy az SPD elnöke kíván lenni. Nahles lemondása után ugyanis még azt magyarázta, miért nem jelölteti magát, utalt arra, hogy a pénzügyi tárca irányítása mellett nem lenne ideje az SPD ügyeire. Minden bizonnyal azért gondolta meg magát, mert látta: meg kell állítani az SPD népszerűségének zuhanását. Azt még nem lehet tudni, ki lesz majd a társa. Összességében eddig elmondható, hogy kevés az igazán ismert, erősnek mondható női jelölt. Hogy Scholz menti-e meg az SPD-t, ezzel kapcsolatban akadnak kétkedő hangok is. Egyszer már irányította a szociáldemokratákat, két hónapig, mindaddig, amíg Nahles át nem vette a pártelnöki tisztséget. Scholz egyértelműen Nahles embere volt, így a pártelnök távozása után az ő helyzete is meggyengült az SPD-n belül. Ettől függetlenül jó szervezőnek, pragmatikus politikusnak tartják. Nem jó szónok, kicsit gépiesnek vélik, a Die Zeit egy ízben „Scholzomat”-nak nevezte. Van önbizalma, ami az SPD-nél mostanság igencsak hiánycikknek számít. Kérdés, mennyire bízik benne a párt tagsága. Az egyes kongresszusokon rendre ő kapja a legkevesebb szavazatot, ami nem éppen jó előjel. Komoly konkurenciája lehet Boris Pistorius alsó-szászországi miniszter és Petra Köpping szászországi tárcavezető személyében. Sokan azt remélték, hogy Pistorius tartományából maga a népszerű miniszterelnök, Stephan Weil kandidál majd, ő azonban egyelőre nem jelezte érdeklődését a pártelnöki tisztség iránt, bár a következő tíz nap még hozhat váratlan fordulatot. Pistorius és Köpping, akik hivatalosan vasárnap jelentették be indulásukat, a biztonságot helyezték programjuk középpontjába. Előbbit tehetséges politikusnak tartják, neki is komoly szerepe volt az SPD 2017-es alsó-szászországi választási győzelmében. A nagy kérdés azonban az, a nagykoalíciót, illetve az SPD vezetését kitartóan bíráló Kevin Kühnert indul-e. Egy biztos, ő lenne az SPD balszárnyának sztárja, ugyanakkor a párton belüli elutasítottsága is elég nagy.
Témák
SPD Németország
Frissítve: 2019.08.19. 15:35