Az NB I-es mezőny harmada külföldi

A 332 élvonalbeli futballista közül 120 nem magyar, igaz, nem mindenki számít légiósnak, több lehetőség is kínálkozik a játékosok „futballmagyarosítására”.

A tizenkét első osztályban szereplő magyar klub közül tizenegy foglalkoztat külföldi játékosokat, a kivételt a Paks jelenti, amely saját nevelésű fiatalokból, illetve máshonnan elküldött labdarúgókból álló együttessel bizonyítja már évek óta, hogy magyarokból is lehet stabilan az élvonalban szereplő csapatot építeni.

A másik végletet a bajnoki címvédő FTC jelenti, ahol a huszonhetes keretben tizenhat külföldi játékos található. Az idei legcsúfosabb európai kupabúcsút bemutató (a svájci másodosztályban szereplő, a keret felét amatőr játékosokkal feltöltő liechtensteini Vaduz volt a végállomás) Fehérvár tizenhárom külföldit foglalkoztat.

Tíznél több a légiós Kisvárdán (16), a Honvédnál és a Puskás Akadémiánál (14-14), Újpesten (12) és Diósgyőrben (11).

Az idei szezonra érvényes versenykiírás szerint szeptember 1. után klubonként legfeljebb tíz légós maradhat egy csapat keretében. Aki nem tartja be azt a szabályt, minden légiós játékengedélyét elveszíti és új kérelmet kell beadnia, amit tíz játékos részére lehet igényelni. (Érvényes játékengedély nélkül nem lehet pályára lépni bajnoki mérkőzésen.)

Az elsőre szigorúnak tűnő szabály miatt a Ferencvárosnak, a Honvédnak, a Puskás Akadémiának is komolyan kellene aggódni, ám egyik klubnál sem szökik emiatt magasra a vezetők vérnyomása. Ennek oka, hogy rengeteg kibújási lehetőség van a légiósszabály alól, ami ráadásul ezúttal nem is magyar sajátosság, az itthoni rendelkezések többsége igazodik a nemzetközi előírásokhoz.

Nem számít például külföldinek, aki tizennyolc éves kora előtt három évet már Magyarországon játszott, de futballmagyar a státusza annak a játékosnak is, aki magyar nőt vesz feleségül, a felmenői között igazolhatóan vannak magyarok vagy már legalább öt éve a magyar bajnokságban szerepel. A 2000-ben aláírt Cotonoui Megállapodás - egy kereskedelmi egyezmény, amit Benin legnagyobb városában írták alá, célja a szegénység csökkentése - értelmében pedig bizonyos afrikai, karibi és csendes-óceáni államokból érkező játékosok EU-s munkavállalói jogokkal rendelkeznek. Ez az egyezmény 2020 februárjában hatályát veszíti, így a jövőben ebből a térségből várhatóan kevesebb játékos érkezik majd.

A magyar futballnak hosszú távon mindenképpen az lenne az érdeke, hogy a csapatokban minél több saját nevelésű hazai fiatal szerepeljen, többek között ezt kellene elősegítenie az államilag ellenőrizetlenül osztogatott állami tao-támogatásoknak is. A gyakorlat azonban egészen más: a tao felhasználásának ellenőrzése három éves elmaradásban van, a legtöbb állami pénzt ebből a támogatási formából (eddig több mint tizenhárom milliárd forintot) Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc csapata, a Puskás Akadémia kapta. A klub azonban az összeget arra fordította, hogy külföldiekkel töltse fel keretét, akikkel a kiesés elkerüléséért küzd, ezt azonban soha, senki sem kérte számon a felcsútiakon.

A fehérváriaknál az előző szezonban bejött, hogy külföldiekkel töltötték fel a keretüket, hiszen elérték az Európa-liga csoportkörét. Ugyanez a célja ebben a szezonban hasonló koncepcióval az FTC-nek is. A nemzetközi színtéren az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nem korlátozza az egyszerre pályára küldhető külföldi játékosok számát és azt sem szabja meg, hogy hány légiós lehet egyszerre egy csapatnak a keretében.