Felgyorsíthatja az agy zsugorodását a fiatal felnőttkori magas vérnyomás

Publikálás dátuma
2019.08.22. 09:40

Fotó: GARO/Phanie / AFP
A harmincas éveik közepén járók magas vérnyomása és az agy későbbi károsodása összefügghet - számolt be a BBC egy friss tanulmány eredményeiről.
A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszútávú vizsgálatban vettek részt. Megmérték a vérnyomásukat 36, 43, 53, 60-64 és 69 évesen, MRI-felvételt készítettek az agyukról 69-71 évesen, valamint a University College London kognitív tesztjeit is elvégeztették velük. Egyikük sem volt demens. Azt állapították meg, hogy 
a 30-40-es életévek magas vérnyomása „felgyorsíthatja az agy károsodását”.

Nem ez az első tanulmány, amely az életközépi magas vérnyomás és a demencia kockázatának növekedése között összefüggést állapított meg, a friss kutatás készítői azt akarták tudni, mikor és hogyan zajlik a folyamat. Megállapították, hogy 
a 36-43 év közötti magas vérnyomás függött össze a későbbi agyzsugorodással.

Az agy egészségének védelmében tehát ebben az időszakban érdemes odafigyelni a vérnyomásra.
A korral mindenkinek zsugorodik az agya egy kicsit, ám bizonyos idegrendszeri betegségek esetén súlyosabban. Noha a kutatás résztvevői közül senki sem mutatta az elbutulás tüneteit, a tudósok szerint az agy zsugorodása általában még a tünetek előtt megtörténik, ezért az alanyoknál a jövőben is keresni fogják a demencia jeleit.
A 43-53 éves korban mért magas vérnyomás a 70-es éveiket megérő résztvevők közül többnél függött össze érrendszeri károsodással.
Szerző

Egészségesebb lehet, ha „másképp” napozunk

Publikálás dátuma
2019.08.21. 15:15
Illusztráció
Fotó: Henn Photography/Cultura Creative / AFP
Szerencsére még élvezhetjük a napsugarak áldásos hatásait, ezért nem árt átgondolni, mit is tudunk a napozásról.
Mindenhol azt halljuk, délben még véletlenül se menjünk napra, ha muszáj, alaposan kenjünk be magunkat magas fényvédő faktorú naptejjel, így aztán furcsán hangzik Szabó Gál Bence, a GAL vitaminok termékfejlesztési vezetőjének tanácsa: a létfontosságú D3-vitamin termeléséhez akkor célszerű napozni, amikor a legmagasabban van a nap. Arra azonban ő is felhívta a figyelmet, hogy ne égjünk le. 
A szakember Népszavának adott magyarázata szerint a leégések száma van összefüggésben a bőrrák kialakulásával, a napon töltött órák száma azonban ennek esélyével éppen fordítottan arányos. Elgondolkodtató tény, hogy a melanoma jellemzően olyan helyen jelenik meg, ahol nem is éri napfény az embert, sőt. Ez tulajdonképpen kizárja a napozást a melanoma okozói közül – tette hozzá Szabó Gál Bence.
A nap UV-B sugarának hatására egy, a bőrben lévő koleszterinszármazék kolekalciferollá, azaz D3-vitaminná alakul, amelynek rákellenessége csupán egy a sok pozitív hatása közül. Minél magasabb a bőrünk D3-vitamin szintje, annál kisebb az esély a bőrrákok kialakulására. Egy másikféle, az UV-A sugárzás hatására viszont a D3-vitamin lebomlik, azaz ez csökkenti a bőr D3-vitamin szintjét, ami növeli a rák (és egyéb betegségek) kialakulásának kockázatát. A leégés is csökkenti a bőr vitaminszintjét, egy ilyen után akár hónapokig is képtelenné válik a D3-vitamin előállítására – mondta a szakértő. 
Minél magasabban van a nap és erősebbek a sugarai, annál nagyobb az UV-B sugarak aránya. A gyenge napsugarak azonban már csak UV-A sugarakat tartalmaznak.  
Az üveg megszűri az UV-B-t, de az UV-A-t tovább engedi, így az ablakon keresztüli napozás csökkenti a bőr D3 szintjét. Ezért gyakori a bőrrák olyan emberek körében, akik napos országokban ablak mellett dolgoznak vagy az autó szélvédőjén keresztül sok nap éri őket – mondta. 
A naptejek főleg az UV-B sugarakat szűrik ki, ezért gátolhatják a D3-vitamin termelődését, sőt egy alacsony faktorú még csökkentheti is a szintjét, mert az UV-A sugarakat jobban átengedi, mint az UV-B-t. Ennek fényében érthető, hogy a magukat a naptól óvó fejlett országokban miért olyan gyakori a bőr- és egyéb rák, míg a fejletlen, napos országokban, ahol az emberek sokat vannak a napon, akár naptej nélkül, miért ritkább – magyarázta a szakértő.
A bőr felsőbb rétegeiben képződő D3-vitamin egy darabig a bőrön „ül”, majd 24-72 óra múlva beszívódik a véráramba. Kutatásokkal is igazolták, hogy a napozás utáni melegvizes, tusfürdővel végzett fürdés képes kioldani, ezért inkább egy gyors, hideg vagy langyos öblítés ajánlott a test nagy részére, csak a hajlatokra használjunk tisztálkodószert – ajánlotta Szabó Gál Bence. 
Egy vizsgálat meglepő eredménye szerint a naponta legalább nyolc órát, naptej nélkül, fedetlenül napon lévő hawaii szörfösök csupán harmadának volt megfelelő a D3-vitamin szintje. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ők vízben is sokat vannak, és a kutatásban az sem volt kontrollálva, használnak-e meleg vizet, szappant, tusfürdőt. A legmagasabb D3-vitamin szintje a napkrémet nem használó vízimentőknek van, ami érthető, hiszen ők vízben ritkán, napon viszont sokat vannak.

Akkor hogyan napozzunk?

Erős napon, rövid ideig, de úgy, hogy semmiképpen ne égjünk le – foglalta össze a szakértő. Ha túl sok időt kell napon tölteni, pólóval és szalmakalappal védjük magunkat. Olyan napkrémet válasszunk, amelyik teljesen kiszűri az UV-A sugarakat is. Ha valaki hamar, már két perc alatt leég, egyetlen percet napon töltve is maximalizálhatja a D3-vitamin termelését. Késő délután ugyanannyihoz sokkal tovább kellene napon lennie, és lehet, hogy előbb le is égne, mint amennyi idő alatt begyűjthetné a szükséges D3-vitamint – magyarázta a szakértő.

Sok D-vitamin kell, akár tablettában is

Napozás hiányában különösen fontos a D3-vitamin pótlása, ugyanis táplálékkal lehetetlen D3-vitaminhoz jutni. Érdemes olajban oldott, csepp formátumban elérhető D3-vitamint használni, és támogatja a hatást a K1-, K2-vitamin is, ahogyan a magnézium, illetve A-vitamin is, de utóbbit, ha eszünk elég zöldséget és májat, nem kell pótolni. A sok karotinoidot és klorofillt tartalmazó zöldségek, például a répa, illetve a zöld saláták és a teák, főleg a zöldben lévő EGCG, a vörösszőlő-magjának és héjának hatóanyagai, ahogy a C-vitamin, sőt maga a D3-vitamin is, csökkenti a bőr károsodását, nyújtja a leégés nélkül napon tölthető időtartamot. Ezek rendszeres fogyasztása „belső napkrémként” hat, a segítségükkel „kimaxolhatjuk” a napozást: a bőr károsodása, leégése nélkül emelhetjük a szervezet és a bőr D3-vitamin szintjét.

De mennyit?

A D3-vitamin pótlás mennyiségében azonban nincs konszenzus az orvosok között - jegyezte meg Szabó Gál Bence. 400-tól 10 ezer NE-ig is terjed az ajánlott adagolás. Az optimális bevitel mértéke függ az A-, a K1- és K2-vitamin, valamint a magnézium ellátottságtól is, ha ezek szintje megfelelő, akkor a kevesebb D3-vitamin is jobban is hasznosul. A szakember szerint általánosságban 4-10 ezer NE közötti D3-vitamint érdemes szedni, télen, valamint 60 év felett a többet. A túladagolásához hónapokon keresztül extrém dózisban kellene bevinni, de voltak olyan vizsgálatok is, amelyek azt mutatták, hogy a fél éven keresztül szedett 100 ezer NE sem borítja fel a vér kálcium háztartását, igaz, a D3-vitamin szintjét a hivatalosan elfogadott egészséges tartomány fölé viszi. A legjobb, ha félévente-évente megnézetjük a vér D3-vitamin szintjét, amelynek optimális tartománya ugyan 100-175 Nanomol/liter között van, de 400-ig sem számít magasnak az érték. Ha 100-nál kevesebb, mindenképpen növeljük a bevitelt – hangsúlyozta a szakértő.

Napsütötte bioritmus

A napfénynek a bioritmusunkra és a hangulatunkra is jó hatása van, és ehhez az is elég, ha vert fény formájában a szemünket éri, ezért az is jó hatású, ha a szabadban, akár árnyékos helyen vagyunk. A napozás fokozza a melanin termelését, az ezt termelő hormon magas szintje jelentősen hozzájárul az egészséghez. A feketebőrű embereknek több melanint tartalmaz a bőre, ami összefügg a jobb sportteljesítményükkel, de a libidóra is jó hatással van. A napfény hatásosabb az éberségre és a teljesítőképességre, mint ha egész nap kávéznánk. Ha nappal élénkebbek vagyunk, éjjel jobban, pihentetőbben alszunk, mert többet vagyunk a mélyalvási REM szakaszban. Ezért nappal sok fény, este pedig semmilyen kék hullámhosszú fény – tévé, számítógép, telefon, lámpa - nem ajánlott. 

A mesterséges nem fényerős

A teljes napfénynek nagyságrendileg 10 ezer-100 ezer, borult égbolt esetén 1000 lux az erőssége, egy irodaházban a fényerősség csupán 320-500 lux. A téli, borús időben lévő természetes fény is több, mint, amennyihez egy mesterséges fénnyel erősen bevilágított helyiségben juthatunk. 

Szerző
Frissítve: 2019.08.21. 16:37

Kellemetlen tüneteket is okozhat a strandolás

Publikálás dátuma
2019.08.20. 14:14

Fotó: Pexels
A napfény vagy a naptej egyes összetevői, vagy akár a medence vize miatt viszkető kiütések alakulhatnak ki.
Nem is feltétlenül kell egész napot a strandon tölteni, sőt már az enyhe tavaszi nap is előcsalogathatja a kiütéseket, ha a bőr érzékeny a napfényre. A megelőzéshez legfontosabb a napfény kerülése, ám ha nem szeretnénk állandóan a lakásban lenni, speciális napvédő krémek segíthetnek. Ezeket árnyékban is használni kell, mert a tünetek megjelenéséhez szükséges UV sugárzás ott is éri a bőrt – mondta Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica főorvosa.
Fotoallergia esetén napfény hatására bizonyos gyógyszerek szedése, naptej és egyéb kozmetikumok váltanak ki kellemetlen tüneteket. Gyakran antibiotikumok vagy vérnyomáscsökkentők szedése mellett jelentkeznek a panaszok. A napfény hatására a bőrön napégéshez hasonló bőrelváltozás, bőrpír, csalánkiütés, viszketés és duzzanat jelenik meg, amelyeket antihisztamin és gyulladáscsökkentő krémekkel lehet enyhíteni.
Nem ritka, hogy a medence fertőtlenítéséhez használt klór ekcémaszerű tüneteket okoz. Rendszerint a szer nagy koncentrációja vagy hosszabb ideig tartó érintkezés váltja ki a panaszokat. Az ekcémás, vagy atópiás - nagyon száraz bőrű - személyek eleve érzékenyebbek a klóros vízre, náluk még gyakrabban jelentkeznek ilyen panaszok strandolás után. A tünetek kezelésében gyulladáscsökkentő krémek és antihisztamin segíthet. A megelőzéshez fürdőzés előtt be kell kenni a bőrt hidratáló testápolóval - ajánlotta a szakorvos.
Szerző