Hammerstein Judit az Országos Széchényi Könyvtár új főigazgatója

Publikálás dátuma
2019.08.22. 15:48

Fotó: Népszava
Egy nem nyilvános összdolgozói értekezleten már be is jelentették. Úgy tűnik, csak a költözés lebonyolítása lesz a feladata.
Hammerstein Judit az Országos Széchényi Könyvtár új főigazgatója – tudta meg a Népszava. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára ma összdolgozói értekezleten mutatta be az új vezetőt – mondta lapunknak a könyvtár egy neve elhallgatását kérő munkatársa. (A hírt azóta az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtó- és kommunikációs főosztálya is megerősítette.) Az államtitkár átmeneti időszakról beszélt a fórumon, amelyen a könyvtár költözését mint tényt említette, de szavaiból nem derült ki, hogy hová helyezik át az ország első számú könyvtárát. (Korábban felröppent, hogy az OSZK az erre a célra teljesen alkalmatlan egykori Kilián laktanya épületébe költözik, bár ezt később tagadták.)  Hammerstein Judit mandátuma másfél évre szól, ebből a dolgozók arra következtetnek, hogy feladata a költöztetés lebonyolítására korlátozódik. A közalkalmazotti tanács kérdésére, amelyben arról érdeklődtek, igazak-e a sajtóhírek, melyek szerint a könyvtár vezetését és átszervezését Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója venné át kormánybiztosként, azt válaszolták, hogy sajtóértesüléseket nem feladatuk kommentálni. Ezt az ott lévők igennek könyvelték el. Hammertesin Judit rövid formális bemutatkozásában a vezetőváltásoknál megszokott átvilágításról beszélt, és megemlítette, hogy igyekszik jól kitalálni az OSZK új szerepét, helyét, és szeretné visszacsábítani az elmúlt időszakban távozott dolgozókat – részletezte informátorunk. 

Kicsoda Hammerstein Judit?

1998-2002 között Orbán Viktor, 2002-2006 között a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának sajtófőnöke volt. 2011-2014 között a kultúráért felelős tárca helyettes államtitkára, majd 2014 és 2018 között a Balassi Intézet főigazgatója volt, azóta a Külgazdasági és Külügyminisztérium vendégoktatói hálózat fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. A Balassi Intézet vezetését gyakorlatilag az akkor frissen kitört kultúrharc miatt bukta el. A "nem megfelelően működő" intézményeket és vezetőiket a Magyar Időkben közölt cikksorozatban megtámadó Szakács Árpád szerint az intézet - amelynek feladata a magyar kultúra külföldi bemutatása - gyakorlatilag balliberális kifizetőhelyként, SZDSZ-es panoptikumként működik. 

Szerző
Frissítve: 2019.08.22. 19:08

A barátok zenéje

Publikálás dátuma
2019.08.22. 12:30

Fotó: Suha Péter
A nyári zenei szezon nem ér véget a hónap végén. Miranda Liu augusztus utolsó napjaira és szeptember elejére hívta meg muzsikus társait kamarazenei fesztiváljára.
Perényi Eszternek jelentős szerepe volt abban, hogy Miranda Liu amerikai születésű hegedűművész, aki a salzburgi Mozarteumban kezdte európai tanulmányait és évekig tanult ott, végül Magyarországra került. Perényi, mondhatni, az egész világon elismert hegedűpedagógus, aki kisgyereket, de diplomázni készülőket is oktat. Miranda Liu Erasmus-ösztöndíj segítségével került hozzá, a budapesti Zeneakadémián képezte tovább magát nála és ott is végzett. „Perényi Eszter igazán jó tanár, aki nem csak a hangszeres játékot tanítja, hanem példakép is, egész személyiségével hat tanítványaira. Arra is van gondja, hogy a technikai kérdéseken túl az életben segítségére legyen tanítványainak. Erős egyéniség” – nyilatkozta lapunknak Miranda. Azonban az, hogy az amerikai művésznő itt maradt Magyarországon, annak a következménye, hogy olyan szerepet sikerült megkapnia három évvel ezelőtt – és abban azóta is helyt állnia -, amelyet végül is saját képességeinek köszönhet: amikor a Concerto Budapest koncertmestere koncertmestere lett, mindössze 19 éves volt. A zenekari tevékenység mellett – amit Miranda Liu nagyon szeret, természetesen jut idő, arra, hogy szólistaként vagy kamaraművészként is megjelenjen. Tavaly például Hubay 3. hegedűversenyét játszotta a Concerto Budapesttel, most nyáron pedig Karlowicz hegedűversenyét játszotta a Krakkói Filharmonikus Zenekar szólistájaként a Lengyel Zenei Fesztiválon. Kamarazenekari fesztivált, mesterkurzust azonban kevesen szerveznek. Mi volt a célja ezzel? - érdeklődtünk. „A budapesti hangversenyélet a szezonban gazdag, de nyáron jóval kevesebb a komolyzenei esemény. Azt szerettük volna, ha azok juthatnak zenei élményekhez, akik már visszatértek a nyaralásból. A kamarazene a barátok zenéje, a legszemélyesebb műfaj, a célom az volt, hogy a legsikeresebb itthon élő művészekhez nemzetközileg is elismert partnerek csatlakozzanak” – magyarázta Miranda. Négy színes esti koncert lesz a fesztiválon, amelyeken a duótól a szeptettig, sokféle műfajban mutatkoznak meg a különféle hangszereken játszó művészek. Két délután pedig Érdi Tamást és Georgy Tchaidzét szólózongora műsorban lehet hallani. A fesztivál koncertjeit mind elérhető árakon lehet látogatni, hiszen a fesztivál egyik missziója a komolyzenei elérhetővé tétele minél szélesebb réteg számára. Bartosz Koziak csellista, Georgy Tchaidze, Bábel Klára hárfás, Győri Noémi fuvolista, Klenyán Csaba klarinétos, Szabó Judit kamarazene tanár, és a fesztiválalapító, Miranda Liu mesterkurzusokat is fognak tartani a jelentkezőknek, akik növendékkoncerteken és versenyen is bemutathatják tudásukat. A verseny díja az lesz, hogy azok, akik a legjobban játsszák a kötelező darabot a zárókoncerten a most debütáló Central European Strings kamarazenekarral - amelynek magját a szervező művész vonósnégyese, a Central European String Quartet művészei alkotják - szólistaként felléphetnek. „Nagyon várom azokat a koncerteket, amelyeken Ravel, Brahms műveiben csatlakoznak vonósnégyesünkhöz az említett művészek. Helyszíneknek az intimebbek közül válogattunk, a Festetics Palota, a Benczúr Ház, és a Régi Zeneakadémia kamaratermében lesznek hangversenyek, ez azért fontos, mert a zeneszerzők ezeket a darabokat ilyen helyekre szánták” – mondja Miranda. A kamarazene az intenzív próbák révén olyan összeszokottságra neveli a zenészeket, aminek a zenekari játék során is hasznát veszik. Infó: Első Új Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál Budapest, 2019. augusztus 30-szeptember 3. Művészeti vezető: Miranda Liu 

Fellépők

Hallható lesz többek között a Central European String Quartet, Érdi Tamás, Klenyán Csaba, Győri Noémi, Bábel Klára, Bartosz Koziak, Georgy Tchaidze, a Central European Strings kamarazenekar valamint bemutatkoznak a résztvevők közül a fiatal művészgeneráció legsikeresebb kamarazenészei is. Helyszínek a Benczúr Palota Díszterme, a Festetics Palota Tükörterme, a Régi Zeneakadémia Kamaraterme. 

Szerző
Frissítve: 2019.08.22. 15:18

Egy diktatúra végnapjai

Publikálás dátuma
2019.08.22. 10:30

A hatalom múlandó. A diktatúráé is. Pedig mindazok, akik számára természetessé válik az elnyomás, úgy látják, a reménytelenségnek nincs alternatívája.
Ez azonban nincs így – sugallja a horvát gyökerekkel rendelkező chilei író, Antonio Skármeta Szivárványos napok – Egy diktatúra megdöntésének lélekemelő története című munkája. Chilében több mint háromezren tűntek el nyomtalanul az 1973-ban az Egyesült Államok hathatós támogatásával hatalomra került Augusto Pinochet elnöksége alatt. Legalább 30 ezer embert megkínoztak. A makrogazdasági adatok ugyan valósággal lenyűgözőek voltak ekkoriban, a lakosságnak csak egy szűk rétege arathatta le a liberális gazdaságpolitika gyümölcseit. Sok ezren kerültek a rezsim feketelistájára. Ők egészen a demokráciáig nem kaphattak munkát. Így a 2014-ben a legrangosabb chilei irodalmi díjjal jutalmazott Skármeta regényének főhőse, Adrián Bettini sem. Pedig nem nevezhetjük született hősnek, vagy forradalmárnak, mindössze annyi volt a rovásán, hogy embertársai segítségére sietett a demokrácia melletti tüntetéseken. A humanizmus azonban a diktatúrák egyik legnagyobb ellensége. Bettinit hazája legjobb reklámszakemberének tartották. Amikor az enyhülés éveiben, a nyolcvanas évek vége felé, Pinochet már nem volt annyira fontos az amerikai adminisztráció számára, Chile nagyon lassan elindult a demokrácia felé vezető úton. 1980-ban alkotmánymódosítás révén, nyilvánvaló csalással érték el, hogy Pinochet újabb nyolc évig maradjon a hatalomban, 1988-ban azonban már erjedésnek indult a diktatúra, s az ellenzék az állami tévében 15 percet kapott arra, hogy megmagyarázza, miért mond nemet a „népszavazásra”, amellyel újabb nyolc évre legitimálnák az elnyomást nemcsak a bel-, a külföld szemében is. Bettinit először a hatalom próbálja megszerezni magának, ám az ígért mesés honorárium ellenére is nemet mond arra, hogy ő legyen a diktatúra kampánymenedzsere. Erkölcsi okokból. (Családját jó ideje felesége tartja el.) Az 16 pártból álló ellenzék is megkeresi, el is vállalja a feladatot, méghozzá ingyen, ám kampányfilmjével elégedetlenek voltak Pinochet ellenfelei. Hiányolták belőle a radikalizmust, a „szivárvány”-koalíció pártjai szerint a filmben vérnek kellett volna folynia. Az ízig-vérig humanista reklámfilm, minden jóslatra rácáfolva, óriási siker lett. „Az a tizenöt perc csillagrobbanás volt, melynek látványa nem homályosult el az adás végeztével: mindenfelé újabb fénycsóvákat, energiahullámokat hozott létre. Enyhült az emberek komorsága, keserű arckifejezésük mosollyá oldódott” – olvasható a regényben. Nyilvánvaló azonban, hogy nem ez a negyedóra buktatta meg Pinochet rezsimjét. Az emberek felismerték a történelmi pillanatot. Azt, hogy végre esélyük van leszámolni a diktatúrával. A rendszerváltozás előtt és alatt minket is ugyanezen érzések kerítettek hatalmukba. A remény, a lelkesedés, egy jobb világba vetett bizalom a sötétség évtizedei után. „Az a tollvonásnyi demokrácia, melyet Pinochet megkockáztatott, átszakította a gátat” – írta Skármeta. A gátszakadás azonban számos veszéllyel is jár. A távoli, tőlünk úgy 13 ezer kilométerre lévő Chilében mindenesetre az emberek túlnyomó többsége még ma, 2019-ben is bízik a demokrácia lelkeket gyógyító erejében… Infó: Antonio Skarmeta: Szivárványos napok – Egy diktatúra megdöntésének lélekemelő története Európa Könyvkiadó, 2017.
Témák
Pinochet