Szlovákia példát mutat az egészségügy átszervezéséből – Beszélgetés Újlaki Ákos projektvezetővel

Publikálás dátuma
2019.08.24. 08:15

Fotó: Koncz Márton / Népszava
A szlovák kormány megbízására a Boston Consulting Group dolgozta ki az ottani egészségügyi reform tervét. Ennek nyomán akár 20 százalékkal is nőhet a rendszer hatékonysága és 30 százalékkal is javulhat a minőség – mondta Újlaki Ákos projektvezető.
Mi az ötlet, amit elfogadtak a szlovákok?
A projektben arra kerestünk választ, hogy az adott költségvetési kereteken belül hogyan lehet a lehető leghatékonyabban és egyben a legjobb minőségben működtetni az ellátórendszert. A Boston Consulting Group (BCG) által készített modell alapján a szaktárca 2021-ig elkészíti azt a kritériumrendszert, amely meghatározza milyen paraméterek mellett működhet egy adott szakmában kórházi ellátás. Például, hogy hány műtétet kell ahhoz évente elvégezni, hogy ott közfinanszírozott ellátás működhessen. Az egyes osztályok gyógyítás-eredményességét két évenként újraértékelik, ahol nem sikerül hozni az elvárt adatokat, megszűnik a közfinanszírozási szerződés. A folyamattal 2030-ig teljesen átalakul a szlovák kórházi struktúra. A modellhez sokféle paramétert vizsgáltunk: mennyibe kerül most egy kórház működtetése, az egyes intézményekben milyen megbetegedéseket, és mennyire hatékonyan látnak el. Valamint a demográfiai, morbiditási és egyéb egészségstatisztikai adatok alapján elemeztük azt is, hogy milyen feladatai lehetnek a szlovák egészségügynek 10-15 éven belül. Az adatok alapján készült az említett modell, amit nem csak a kormány fogadott el, de az ellenzék is támogathatónak tartja. Hogyan sikerült megnyerniük a programhoz a szlovák kormányt?
Szlovákiában az volt a szerencse, hogy aznap, amikor a miniszterelnök és a miniszter asszony kiálltak, és azt mondták, hogy így néz ki a koncepció, a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikai képviselői azt mondták: ennek van értelme. Nem azt mondták, hogy száz százalékban támogatják, de 80 százalékban igen. Ha még kormányváltásra is kerülne a sor, akkor is folytatható a program. Miután a legfelsőbb szinten az egyezség megszületett, a helyi politikának lehet óriási szerepe abban, hogy a lakosságnak elmagyarázza a változást. El kell mondani majd az embereknek, hogy valóban okozhat kényelmetlenséget, ha 30 kilométerrel távolabbra kell utazni az ellátásért, viszont ott nagyobb lesz az esélye a szövődménymentes gyógyulásnak. Ehhez arról is nyíltan kell beszélni, hogy az egyes orvosok és kórházak között a biztonságos ellátást illetően is óriási különbség lehet. Hogyan kezdtek hozzá?
Megbízóink közölték, hogy egyelőre nem akarnak többet költeni a rendszerre, viszont az átalakítással feltárt hatékonysági tartalékokat hajlandók visszaforgatni fejlesztésekbe. A közös munka 2018-ban kezdődött és 2030-ig határoztuk meg a lépéseket. Figyelembe vettünk a tervezésben a hosszabb távú szociáldemográfiai folyamatokat. Például azt, hogy az elöregedő társadalomnak milyen szolgáltatásokra lehet szüksége, vagy hogy az elérhető új technológiákkal hogyan lehet csökkenteni a kórházi ápolás idejét. Miután egyre több idős ember, több kórházi szolgáltatásra is lesz szükség, de teljesen más szerkezetben, mint most. Kevesebb aktív ágy, és sokkal több szociális gondozást segítő szolgáltatás kell, mint például 20 éve. Ez azt is jelenti, hogy a szlovák szociális ellátórendszer erőteljes fejlesztésére van szükség. A kórházi szektor tervezett reformájával sok épület válik majd feleslegessé, ami majd átalakítható akár az idősek ellátására is. Pontosan milyen mutatók alapján minősítették a szolgáltatásokat?
Több mint 5000 egészségügyi beavatkozást elemeztünk. Például vizsgáltuk, hogy egy-egy intézményben a különféle műtéti típusokban mennyi az újraoperálási arány. Vagy ugyanazt a beteget ugyanazzal a problémával, ugyanott hányszor kezelik. A szülészet egyszerűen összehasonlítható sztenderd terület az egyes kórházak között. Ott gyorsan kiderült, hogy azokon a helyeken, ahol egy orvos évente legalább 500-600 szülést levezet, szinte ugrásszerűen javulnak a minőségi mutatók. Kevesebb a fertőzés, a szülészeti komplikáció, a baba sérülése. Ebben a szakmában ugyanis ennyi gyakorlat kell ahhoz, hogy kumulálódjon az orvos fejében és a „kezében” annyi tudás, hogy a nehezebb helyzetekben is a lehető legjobban reagáljon. Képes legyen minimalizálni a nem várható események okozta károkat. Az adatainkból az is kiderült, hogy Szlovákiában a legnagyobb szülészetek látták el az esetek 80 százalékát. Tehát a kisebb intézményekben esélyük sincs az orvosoknak megfelelő gyakorlatot szerezni. A program első lépése, hogy meghirdetjük szakmánként, hogy mik a standardok, amit egy-egy ellátásban föl kell tudni mutatni, a kórházaknak lesz egy átmeneti idejük, ami alatt, ha tudnak, felzárkózhatnak. Ha meg nem sikerül, az átlagosnál rosszabbul teljesítőkkel a biztosítók nem szerződnek. Ez eleinte egy-egy osztály bezárásával járhat, viszont kialakulhatnak azok a központok, ahol lesz elég megfelelő gyakorlattal felvértezett orvos, és olyan technológia, ami mellett az átlagos ápolási idő is csökkenthető. Például, ha egy betegség átlagos kezelési ideje négy nap, de a kórház képes ennél kevesebb idő alatt befejezett ellátás nyújtani, mert olyan gyógyszereket, technológiákat alkalmaz, akkor a beteg korábbi távozásával megnyert napokkal a saját nyereségét növelheti. Magyarországon ha valaki racionalizálni szeretne, akkor az rögtön politikai feszültséggé válik. Adtak a receptjükhöz kommunikációs tanácsokat is?
Nem vagyunk kommunikációs tanácsadók, de valóban, az átalakítással itt is várhatók hasonló feszültségek. Egyébként a szlovák projekt elemei egy dán modellre épülnek. Dániában 2007-2008-ban kezdtek el a rendszer átalakításával alaposabban foglalkozni, és 2015-re már jelentős minőség- és hatékonyságjavulást értek el. Noha maga az állam sokkal gazdagabb, mint bármelyik kelet-közép-európai ország, mégis ugyanazoktól a szimptómáktól szenvedett, mint jelen pillanatban a Visegrádi Négyek összessége: túl sok kórház, kevés orvos, drága, és minőségben sem elég jó ellátás. Ők is a működési hatékonyságon javítottak, és jelentős, több tíz százalékkal csökkentették az ágyakat, kevesebb lett a kórházak száma is. Összességében konszolidálták a kórházi rendszert, meghatározták az intézmények kompetencia-rendszerét. Amely tevékenységhez nem volt kellő számú, megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember, ott megszűnt a közfinanszírozott ellátás. Nőtt azok aránya, akik a kórházak helyett járó betegként kaptak megfelelő ellátást. Így az egy ágy mellett szolgálatot teljesítő orvosok száma 42 százalékkal, a nővéreké 35 százalékkal nőtt. Az 1000 polgára jutó ambuláns ellátások száma mintegy harmadával lett több. A dánoktól vettük át a szlovák rendszerbe azt is, hogy ahol marad a szülészet, ott baba-mama kompetencia-centrumokat alakítunk majd ki. Ezek a korábbiaknál szélesebb körű ellátást nyújthatnak, hiszen a szülés körüli gyermekgyógyászati problémák megoldásához jó, ha mindkét területről van helyben kellő tapasztalat. A szlovákiai orvoskamara elnöke kritikával illette a programot, mondván: hogy a reform a kórházi osztályok létét kérdőjelezné meg. Így ha megszüntetnek egy osztályt, mert nem elég hatékony a munkája, akkor az egy terület ellátását megszüntetheti, sőt akár a teljes kórházat is. Erre van válaszuk?
Ha elkezdjük működtetni azt a technológiát, amely az egészségiparban az elmúlt évtizedekben megszületett, egy csomó mindenről kiderül, hogy azt kórházi ellátás nélkül is lehet kezelni. Jelen pillanatban azért is gyógyítunk sok mindent kórházban, mert minden ágy megtalálja a maga betegét. Valamint azért, mert Szlovákiában van Európában az egyik legkevésbé kiépült szociális ellátórendszer, így sokan nem kapják meg azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel könnyen elkerülhető lenne a kórházi ápolásuk. Például az időskori kiszáradás gyakran okoz súlyos sérülésekkel járó baleseteket. Az idősek gyakran kerülnek combnyaktöréssel kórházba, holott ha nem száradnának ki, nem esnének el. Mekkora a költsége a tervezett szlovák reformnak?
Nem az átalakítás költsége volt a legfőbb szempont a szlovák kormány számára. Az volt a cél, hogy minőségben, hatékonyságban érjük el a német, illetve az osztrák szintet. Amikor felkértek minket, azt mondták, hogy alakítsuk ki egy olyan a koncepciót, amivel nem kell a jelenlegi évi 5,2 milliárd eurónál többet költeni az egészségügyre. Azaz, ne egy olyan rendszert tervezzünk, amit később képtelen az ország finanszírozni. Ahogy említettem már, a megspórolt pénzt vissza kell forgatni a rendszerbe. Azt meg lehet mondani, hogy ha a modell megvalósul, hány gyógyult emberrel lehet több?
Készültek erre számítások, de ezek nagyon indirektek voltak arról, hogy hány ezer emberrel hal meg majd kevesebb a rendszerben azért, mert elsőre kompetens orvos elé kerül. Mi arra számítunk, hogy hatékonyságban 20 százalék, az ellátás minőségében legalább 30 százalékos ugrás lehet a következő 10-12 évben. Ez azt is jelenti, hogy a betegek jó része hamarabb mehet vissza a munkaerőpiacra, úgyhogy többet nem kell neki visszamennie az orvoshoz. A szlovákiai sikerük után kérte már a magyar kormány is segítségét az egészségügyi rendszer átalakításhoz?
A régióban több országgal is kapcsolatban állunk és örömmel állunk minden kormány rendelkezésére. Azzal a logikával, mutatókkal, amiket Szlovákiában is alkalmaztunk és javasoltunk, Magyarországon is lehetne legalább a megközelítés szintjén dolgozni. Próbáljuk a szlovák-rendszer ötletet sok fronton reklámozni, mert szerintünk ez minden egyes országban jót hozhat a társadalomnak.

NÉVJEGY

Újlaki Ákos a Boston Consulting Group projektvezetője. A szakember nagyvállalatoknak és egyéb szervezeteknek nyújt tanácsot Európában és a Közel-Keleten, főként a stratégia, a transzformáció, az újraszervezés területén. A legutóbbi munkája a szlovák kórházi ellátás reformja, amelyre az ottani kormány adott megbízást. 

Szerző

Már mindent magukra szabtak: durván torzít a választási rendszer

Publikálás dátuma
2019.08.24. 07:45

Fotó: Népszava
Lazább jelöltállítás, választókerület-manipuláció, a média- és köztéri hirdetési piac fideszes elfoglalása – ilyen környezetben indul ma a hivatalos kampány. A rendszer torzít, de az ellenzéknek így is sok helyen van esélye a győzelemre.
Durván torzít a választási rendszer, amihez ugyan az idei voksolás előtt már nem nyúlt hozzá a Fidesz, de 2010-ben és 2014-ben is megtették, alig néhány hónappal a voksolás előtt. Mindkét esetben az aktuális erőviszonyoknak megfelelően szabták magukra a rendszert, de ennél is többet számít a médiában és a köztéri hirdetések terén tapasztalt fideszes előretörés – mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital választási szakértője több olyan elemet említett, amivel nehéz felvenni a versenyt.

Fiktív lakók a választásra

Az önkormányzati választáson ugyan nem lesz levélszavazás és külképviseleti szavazás sem, mégis vannak kockázatok. Például, ha a külhoni magyar állampolgárok számára fiktív lakcímeket hoztak létre az utóbbi években, akkor ők szavazhatnak az önkormányzati választáson is. László Róbert szerint az évek óta tartó folyamat nagyságrendje ugyan nem ismert, de már jó pár hír napvilágot látott arról, hogy nagyobb számban jelentkeztek be például Ukrajnából a határ menti településekre, vagy akár Csepelre. – Múlt év áprilisában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel közösen kikértük ezeket a névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, hogy lássuk, volt-e kiugrás – idézte fel László Róbert. – Ha azt látjuk, egy kistelepülésen évek óta 300 ember él, majd egyik napról a másikra 500, akkor gyanakodhatunk, hogy valami történt. Talán nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium máig nem adta ki ezeket az adatokat – tette hozzá. A TASZ perre vitte az ügyet, első fokon nyert is, a fellebbezés után várják a másodfokú tárgyalás kitűzését. Addig is, adatok nélkül csak találgatni lehet, tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében.

Nem létkérdés a másolás

Létező probléma az ajánlások hamisítása, másolása, de ez most sokkal kevésbé lesz jellemző, mint az országgyűlési voksolás idején – állítja László Róbert, aki ugyanakkor katasztrofálisnak tartja, hogy ezzel a problémával a rendszerváltás óta nem tudtak mit kezdeni. Ez most azért nem lesz olyan nagy gond, mert az önkormányzati választáson nincs a jelöltek, illetve a listák után akár sok százmilliós kampánytámogatás, tehát aki tavaly ennek reményében állt rajthoz, annak most nem lesz ilyen motivációja. Így volt ez 2014-ben is: az országgyűlési választáson próbálkozó kamupártok szinte mindegyike eltűnt az alig fél évvel később megtartott önkormányzati voksolás idejére. Ráadásul a jelöltállítási feltételek meglehetősen lazákká váltak, hiszen a Fidesznek aligha van ellenére, ha az ellenzéki oldalon nem csak egy, hanem több jelölt is rajthoz áll, hiszen ez a kormánypárt esélyeit növelheti. Az ajánlások hamisítását egyébként szinte lehetetlen bizonyítani. Jól jelzi a helyzetet, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila – aki a tavalyi parlamenti voksolás előtt egy kis párt ívén, nem kis meglepetésére megtalálta a saját nevét is – úgy fogalmazott lapunknak: „A választásokkal kapcsolatos adatvédelmi panaszok kivizsgálása nehéz, mert szinte lehetetlen bizonyítani a jogsértést. Sem nekem, sem elődömnek, Jóri Andrásnak nem sikerült olyan visszaélést bizonyítani, amelyekről hírek jelentek meg a sajtóban. (…) Itt szinte lehetetlen igazságot tenni. Tudomásul kell venni, hogy ez is része a politikai marketingnek”.
Miskolcon a bíróság avatkozott be a választókerületek átrajzolásába még tavasszal
Fotó: Vajda János / MTI

Rajzolgatunk, rajzolgatunk

Nincs ellenszer a gerrymandering, azaz a választókerület-manipuláció ellen, amíg nem a politikától független testületek végzik a munkát. A parlamenti választás egyéni választókerületi térképéről sosem derült ki, milyen sötét szobában, kik rajzolták meg. Ez megy kicsiben az önkormányzatoknál is, csak ott a jegyző végzi el a feladatot, akit a közgyűlés választ meg a politikai többség akarata szerint. Utcák és háztömbök kettévágása, más körzetekbe amorf módon belenyúló részek, korábban egyértelmű győzelmet hozó választókörzetek feldarabolása – az utóbbi években bőven akadtak példák „bűvészkedésre”. A határok átszabásával jelentősen befolyásolhatók a politikai erőviszonyok. Az ellenzéki szavazókat egy tömbbe terelhetik a kerülethatárok kialakításakor (lemondva néhány körzetről), miközben a billegő területekhez olyan utcákat vagy háztömböket csapnak, ahol erős a Fidesz. A mostani önkormányzati választás előtt öt városban és két budapesti kerületben rajzolták át a választókerületeket a lakosságszám változásai miatt – az ellenzék szerint sok helyen az ő kárukra.

Egybecsengő szlogenek

A kormányzati tájékoztató akciókkal és a kampány egyenlőtlenségeivel az ellenzéknek nincs esélye felvenni a versenyt – állítja László Róbert. Mivel a kormányzati és a Fidesz-hirdetések szinte teljesen egybecsengenek, olyan erőforrás-különbség alakul ki, ami behozhatatlan hátrány az ellenzék számára. Mindez, kiegészülve a köztéri reklámok és a média központosításával – az állami csatornáktól a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) mintegy 500 felületéig – sokkal nagyobb problémát jelent a választás szempontjából, mint bármelyik másik, visszaélésre lehetőséget adó elem. Mindez még akkor is igaz, ha tudjuk, sok torzító elemtől mentes az önkormányzati választás. Nincs kampánytámogatásból fakadó kamupárt-jelenség, külképviseleti szavazás híján nem diszkriminálják a külföldön élő magyarokat az itthoni lakcím megléte vagy nem léte alapján, és a választás egyik szintjén sem alkalmazzák a „győzteskompenzáció” néven elhíresült hungarikumot. 2014-es óta azonban a Fővárosi Közgyűlés tagjai már nem a korábbi listás rendszerben, hanem a kerületi polgármesterekre leadott szavazatok alapján kerülnek be, aminek aránytalansága vetekszik a parlamenti választáséval. A kampányban pedig elképesztő összegeket költhet el a kormány. Arról a G7 portál írt a napokban, hogy egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot fordítottak – a terv majd 2,5-szeresét – kommunikációs tevékenységre a különböző állami szervezetek és vállalatok. Mindezekkel együtt az ellenzéknek vagy az általuk támogatott függetleneknek sok helyen érdemi esélyük van a győzelemre az október 13-ai voksoláson. Ez különösen igaz a nagyobb városokra, illetve a fővárosi kerületekre.

Választópolgárok (naponta változó) száma

Magyar állampolgárok magyarországi lakcímmel 7 887 700 Más EU-tagállamok állampolgárai 114 170 Bevándorolt, letelepedett, menekült 26 012 Tartózkodási helyükre átjelentkezettek száma 832 

Szükséges ajánlások a polgármesterséghez

Főpolgármester-jelölt 5000 Százezernél népesebb településen 500 Tíz és százezer fő közötti településen 300 Tízezer fő alatti településen a választópolgárok 3 százaléka Egyéni képviselőjelölt a választópolgárok 1 százaléka

Elnyerhető mandátumok

Főpolgármester 1 Polgármesterek 3177 Települési önkormányzati képviselők 16 787 Közgyűlési mandátumok 414

Könnyen lemarad, aki nincs otthon

Mivel az önkormányzati választáson nincs külképviseleti szavazás, a főleg Nyugat-Európában dolgozó magyar vendégmunkásoknak vagy tartósan ott élő magyaroknak – amennyiben van még itthoni lakcímük – haza kell jönniük, ha szavazni akarnak a lakóhelyük szerinti jelöltekre vagy listákra. Kérdés, hogy a becslések szerint 500-600 ezres csoportból hányan fogják ezt megtenni, hiszen az utazás jelentős költséggel jár. Ez már akkor is gondot okozott sokaknak, amikor a parlamenti vagy az EP-választáson a külképviseletekre kellett eljutniuk, hiszen a külhoni magyarokkal ellentétben ők levélben nem szavazhattak. Az önkormányzati voksolás részvételi számai amúgy is elmaradnak a parlamenti választásétól (legutóbb, 2014-ben 44,30, míg 2010-ben 46,64 százalékos volt a részvétel), a külföldön dolgozó és a kormánnyal jó eséllyel inkább elégedetlen magyarok többsége tehát várhatóan elesik a szavazás lehetőségétől. Sok itthon élő és dolgozó magyarnak ugyancsak meggyűlhet a baja a részvétellel, ha épp nem a lakóhelyén tartózkodik az október 13-ai választás napján. Átjelentkezésre ugyan van lehetőség, de sokkal szűkebb keretek között, mint a parlamenti választás esetében. Átjelentkezni ugyanis csak tartózkodási helyre lehet (amit korábban ideiglenes lakcímnek hívtak) és csak akkor, ha ez a tartózkodási hely a választás időpontjának kitűzése előtt legalább 30 nappal – azaz június 26-a előtt – már megvolt, és a választás napjáig nem szűnik meg. Aki átjelentkezéssel szavaz, az új szavazókör szerinti jelöltekre voksolhat. Vagyis aki csak most akar új tartózkodási helyet létesíteni, vagy épp nincs a lakóhelye közelében a választás napján, jó eséllyel lemarad az októberi szavazásról. A hivatalos kampány ma indul, bár ennek túl nagy gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a jelölőszervezetek – forrásaiknak és a közéleti-választási üzenetek összemosásának köszönhetően különösképpen a kormánypártok – a választást megelőző 50 napon kívül is lényegében folyamatosan kampányolnak.

Szerző

Emlékezés az úzvölgyi temetőben – Provokációtól tartanak a hatóságok

Publikálás dátuma
2019.08.24. 07:10

Fotó: Veres Nándor / MTI
Egy szervező azt mondta lapunknak, hogy folyamatosan egyeztetnek a román rendőrséggel és a reményeik szerint atrocitásoktól mentes lesz a rendezvény.
Hétfőn tartják a hagyományos éves megemlékezést a romániai úzvölgyi katonatemetőben, a rendezvényen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett más szervezetek is részt vesznek – értesült a Népszava. Úgy tudjuk, az ottani hatóságok provokációtól tartanak, román információk szerint ugyanis Magyarországról a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom tagjai is jelen lesznek. Egy szervező azt mondta lapunknak, hogy folyamatosan egyeztetnek a román rendőrséggel és a reményeik szerint atrocitásoktól, provokációktól mentes lesz a rendezvény.
Mint ismert, az úzvölgyi katonatemetőbe a szomszédos Dormánfalva polgármestere – engedély nélkül – román katonasírokat is létesített, emiatt június elején erdélyi magyarok tartottak a helyszínen békés tiltakozást. A rendezvényt román futballhuligánok támadták meg, a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia.
Lapunk információi szerint Romániában attól is tartottak, hogy a júliusi tusnádfürdői találkozó idején valamelyik vezető kormánypárti politikus „spontán látogatást” tesz az úzvölgyi temetőben, de erre végül nem került sor.
Témák
Erdély