G7-csúcs: kevesebb konfrontáció, kevés eredmény

Publikálás dátuma
2019.08.26. 17:53

Fotó: IAN LANGSDON / AFP
Rövid zárónyilatkozat született a világ hét legfejlettebb ipari tagállama biarritzi zárónapján, de az előzmények alapján már az is előrelépés, hogy született egy közös dokumentum. Igaz, sok konkrétumot nem tartalmaz, s mindössze egyetlen oldalas – közölte a házigazda Emmanuel Macron.
A háromnapos találkozóról összességében elmondható, hogy a vártnál jóval kevesebb volt a konfrontáció az amerikai elnök és az európai állam- és kormányfők között, bár ennek sok kézzelfogható eredménye nem volt. Donald Trump a nap elején bejelentette, hamarosan új kereskedelmi tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és Kína között, így előrelépés remélhető a két ország közötti vámháborúban. Az Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélései is óvatos derűlátásra adnak okot. „Briliáns nő” – dicsérte az amerikai elnök német tárgyalópartnerét. Elmondta, Merkel már sok mindent előbb tud, mint mások. Trump hozzátette, „reméli”, hogy nem kell kivetni védővámokat a német gépkocsikra. Egyúttal közölte, jó és igazságos kereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, még ha szerinte Brüsszel e kérdésben „ugyanolyan kemény”, mint Peking. Szerinte hazája sok pénzt vesztett az EU „igazságtalan kereskedelmi praktikáival”. Merkel megjegyezte, az Unió a leghamarabb meg akar állapodni Washingtonnal. Előrelépés történt a francia digitális adó ügyében is. Még elutazása előtt Donald Trump azzal fenyegetett, hogy vámmal sújtja a francia termékeket azon francia törvény miatt, amely jelentős adóval sújtja a digitális világcégeket. Trump azt közölte, „közeledik” a megegyezés a kérdésben, annak részleteiről azonban nem beszélt. Később Macron és Trump közös sajtóértekezletén a francia elnök kifejtette, igazságtalan, hogy nagy cégek nem fizetnek adót, de jó megoldás született.
Iránnal kapcsolatban Macron kifejtette, azt szeretné, hogy Trump találkozzon Hasszan Rohani iráni elnökkel. Trump erre azt mondta, akkor lehet szó erről, „ha megfelelőek lesznek a körülmények” A G7-ek 20 millió dolláros azonnali segélyt nyújtanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök a biarritzi G7-csúcstalálkozón. Az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. Előzőleg Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter dolgozott ki egy kompromisszumos megoldást francia kollégájával, Bruno Le Maire-rel, „ezt vizsgálják” – fejtette ki az amerikai elnök. Iránnal kapcsolatban Macron kifejtette: azt szeretné, hogy közös Trump egyébként sikeres csúcstalálkozóról beszélt.

Berlin végre lép az elszállt bérleti díjak ellen - hamarosan olcsóbb lehet ott lakni, mint Budapesten

Publikálás dátuma
2019.08.26. 17:45

Fotó: Paul Zinken / AFP
A baloldali városvezetés az árak maximalizálásával tenne a bérlakásban élőkért - a befektetők nagy bánatára.
Az elszállt bérleti díjak miatt szigorú ingatlanpiaci korlátozására készül a berlini városvezetés. A tartományi rangú német főváros kormánya (szenátus) még nyár elején határozta el, hogy
a bérlakásban élő berliniek, vagyis a lakosság nagyjából 85 százaléka védelmében 2020-tól öt évre befagyasztják a lakbéreket.

A városfejlesztési szenátor hivatalából most kiszivárogtatott tervek szerint a 2025-ig érvényes maximális árak meghatározásához a 2011-es lakbérszínvonalat veszik alapul. Az akkori árakat a reáljövedelmek időközbeni emelkedésének mértékével korrigálják. A lakbér megállapításánál a komfortszintet és az ingatlan átadásának időpontját veszik figyelembe.
Így a legmagasabb bérleti díjat az 1991 és 2013 között épült, összkomfortos lakások után lehetne elkérni, rezsi nélkül négyzetméterenként havi 7,97 eurót. Ez kb. 2630 forint, a hétfői, 329-re beszakadt forint értékére átszámolva. A legolcsóbban, havi 5,64 eurós - 1860 forintnyi - négyzetméterenkénti áron az egykori Kelet-Berlinben 1973 és 1990 között épült lakásokat lehetne kibérelni, melyek így jelentősen olcsóbbak lesznek például egy budapesti külvárosi lakásnál. Összehasonlításként, az Ingatlannet.hu budapesti statisztikái szerint a magyar fővárosban júniusban 3965 forint volt az átlagos négyzetméterár a bérlakásokat nézve. Budapesten persze nincsen tervben a lakhatási válság kezelése, illetve a fővárosi bérlők védelme a befektetőktől, hiába, hogy már az MNB-t is aggasztják a valóságtól elrugaszkodott árak.
Berlinben a törvényben kijelölt felső határnál többet fizető bérlők szerződésmódosítást kérhetnek. A 2013 óta épült lakásokra már nem vonatkozna a maximális lakbérről (Mietendeckel) szóló szabály. Mindez a vártnál jóval komolyabb korlátozás lenne. Szigorúságát jelzi, hogy
jelenleg szinte lehetetlen négyzetméterenként havi 7,97 euróba kerülő lakást találni Berlinben.

Karin Lompscher városfejlesztési szenátor, a Baloldal (Die Linke) politikusának terve természetesen megütközést váltott ki az ingatlanpiaci szereplőkből. A javaslat "teljesen aránytalan és gazdaságilag katasztrófa lenne Berlin számára" - nyilatkozott a fővárosi ipari és kereskedelmi kamara (IHK Berlin) elnöke, Beatrice Kramm. A legtöbb bírálat szerint az elképzelés megvalósítása elriasztaná az ingatlanfejlesztőket Berlinből. Ezzel szemben áll az a jelenség, melyet a gazdasági válság utáni Európa nagyvárosaiból mindben jól ismernek a lakók: az ingatlanfejlesztők a profit maximalizálása közben kiszorítják a városlakókat, főként a szegényebbeket és a fiatalokat hozva nehéz helyzetbe.
A baloldali javaslatot mégis bírálták még a koalíciós pártok, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek is. A maximális lakbérről szóló szabályozás "nem kívánságműsor", olyan törvényt kell kidolgozni, amely a tulajdonosok, köztük lakások tízezreit üzemeltető nagyvállalatok részéről várható bírósági eljárások próbáját is kiállja - emelte ki Katrin Schmidberger, a Zöldek szakpolitikusa. Daniel Buchholz, az SPD városfejlesztési szakértője azzal érvelt a javaslat ellen, hogy a végrehajtása bürokratikus terhet jelentene: szerinte a szerződésmódosítási ügyekben eljáró kerületi hivatalok nem birkóznának meg a havi több ezer kérelemmel.
A városfejlesztési szenátor hivatalából kijutott javaslat még csak egy vázlatos, előzetes elképzelés, a javaslatot hivatalosan szeptember 9-én mutatják be.

Ezzel elkezdődik a javaslat társadalmi vitája, amelyben valamennyi érdekelt szervezet részt vehet. A szenátus október közepén fogadja el és terjeszti a tartományi törvényhozás (képviselőház) elé a jogszabálytervezetet.
Az új rendszer januárban léphet életbe, nagyjából 1,5 millió lakás bérleti viszonyait alakíthatja át. Így 3,6 millió lakosú Berlin lehet a 16 német tartomány között az első, amelyben törvénnyel korlátozzák a lakbéreket. A szabályozás kidolgozását az egyre nagyobb lakásínség és a lakbérszínvonal évek óta tartó jelentős emelkedése miatt határozták el. A város lakossága évente nagyjából 30-40 ezerrel nő, a lakbérek pedig 2011 óta csaknem 100 százalékkal emelkedtek.
Frissítve: 2019.08.26. 20:19

Radioaktív gázfelhő miatt nőtt meg a háttérsugárzás az orosz robbanás után

Publikálás dátuma
2019.08.26. 16:52

Fotó: Maxim Polyshuk / AFP
A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok.
Radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás az orosz haditengerészet Szeverodvinszk melletti kísérleti telepén történt robbanást követően – közölte hétfőn az Interfax hírügynökség az orosz hidrometeorológiai szolgálatra (Roszgidromet) hivatkozva. Az augusztus 8-án a gammasugárzás átmeneti felerősödését okozó felhő a Roszgidromet szerint stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre. A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú 91Sr (felezési ideje: 9,3 óra), 139Ba (felezési ideje: 83 perc), 140 Ba (felezési ideje: 12,8 nap) és ebből származó 140La (felezési idő: 40 óra) mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok. A Roszgidromet szerint Szeverodvinszkben a háttérsugárzás normális és stabilizálódott.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az orosz védelmi minisztérium első közleményében azt állította akkor, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje normális. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

Akár 16-szorosára is nőhetett a gammasugárzás szintje

A Roszatom szerint szakemberei a „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték. Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrások kifejlesztése. A Roszgidromet augusztus 13-án azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett. Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistővel augusztus 21-én Helsinkiben közösen tartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak. Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) a múlt héten azt közölte, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állomás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.

Két robbanás is történhetett

A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt kétórás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel. Igor Orlov, a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és „dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.

Nem találtak sugárzásszint-emelkedést az orvosoknál

Az Arhangelszk megyei önkormányzat sajtószolgálata pénteken arról adott ki tájékoztatást, hogy nem találtak sugárzásszint-emelkedést annak a 110 arhangelszki lakosnak a szervezetében, akik segítettek a fegyverkísérlet-baleset következményeinek felszámolásában. A szűrés sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem. Mint kiderült, egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe. Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, az ellenzéki Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.