Bolsonaro: Ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne

Publikálás dátuma
2019.08.26. 21:34

Fotó: GABRIELA BILO / AFP / Agência Estado
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott „nemzetközi válság” ügyével.
Jair Bolsonaro brazil elnök egy keddi Twitter-bejegyzésében óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Tette mindezt az után, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette:
a hét legfejlettebb ipari ország (G7) 20 millió dolláros azonnali segélyt nyújt az amazóniai tüzek megfékezésére.

Az elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy – mint azt korábbi megnyilatkozásaiban már kifejtette – Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott „nemzetközi válság” ügyével. Bolsonaro szerint
ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne.

A brazil államfő ehelyett regionális megoldást szorgalmazott. Hozzátette: beszélt Iván Duque kolumbiai elnökkel arról, hogy szükség van arra, hogy az Amazonas-medencében fekvő legtöbb ország közös tervet dolgozzon ki „szuverenitásunk és természeti kincseink védelmének szavatolásáért”. A francia elnök keményen visszavágott Bolsonarónak, akivel az elmúlt napokban többször is összeszólalkozott az ügy miatt. „Bolsonaro nem mondott nekem igazat” az esőerdőre vonatkozó terveivel kapcsolatban a júniusi G20-csúcstalálkozón, amely az EU és a Mercosur – a Dél-amerikai Közös Piac – közötti kereskedelmi megállapodás jóváhagyásához vezetett – mondta. Párizs szerint a brazil Amazonasban uralkodó helyzet miatt ellenezni fogja az egyezményt. A francia államfő Sebastian Pinera chilei államfő társaságában bejelentette: az Amazonasra vonatkozó kezdeményezést fognak beterjeszteni az ENSZ Közgyűlésében a régió „összes országával együtt”. Mint jelezte, az indítvány újraerdősítési intézkedéseket foglalna magában, akárcsak „a helyi lakosságok jóváhagyásával és érdekében végrehajtandó konkrét projekteket a fenntartható fejlődés és az ökológiai mezőgazdaság érdekében”. Macron korábban azt is mondta: Franciaország – amely Francia Guyana által szintén amazonasi országnak számít – katonai eszközöket bocsát rendelkezésre a tűz oltásához. A francia köztársasági elnök a G7 biarritzi csúcstalálkozóján hétfőn jelentette be, hogy az országcsoport tagjai 20 millió dolláros (csaknem hatmilliárd forintnak megfelelő) azonnali segélyt nyújtanak az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére. Macron elmondta: az Egyesült Államok is támogatja a közös kezdeményezést, ő maga hosszú beszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel az amazóniai erdőtüzekről. A francia elnök szerint Trump csupán azért nem vett részt a csúcstalálkozó biodiverzitással foglalkozó ülésén, mert kétoldalú találkozója volt. A francia elnök figyelmeztetett: a bolygó „legfőbb tüdejének” elvesztése komoly gondot jelentene a világnak.

Bolsonaro tiszteletlen megjegyzést tett Macron feleségére

Emmanuel Macron hétfőn élesen elítélte, hogy Jair Bolsonaro brazil államfő tiszteletlen megjegyzést tett a feleségére, Brigitte Macronra.  „Bolsonaro rendkívül tiszteletlen megjegyzéseket tett a feleségemről” – mondta a francia államfő a biarritzi csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján. „Mit mondhatnék Önöknek? Szomorú, szomorú, de még szomorúbb mindenekelőtt neki és a braziloknak” – fogalmazott Macron, hozzátéve: reméli, hogy „a braziloknak hamarosan olyan államfőjük lesz, aki méltó az elnöki tisztségre”, a nép „megbosszulja” államfőjének viselkedését. „Véleményem szerint a brazilok, akik egy nagyszerű nép, egy kicsit szégyenkeznek az ilyen megnyilvánulások láttán, és elvárják egy elnöktől, hogy normálisan viselkedjen másokkal” – adott hangot meggyőződésének a francia elnök. A brazil államfő a Facebook közösségi oldalon az egyik felhasználó bejegyzésénél tette a szóban forgó megjegyzést. A bejegyzés szerint a két elnök közötti szóbeli vita „valójában” abból ered, hogy Macron „irigy” Bolsonaróra feleségének szépsége és fiatalsága miatt. A felhasználó egymás mellé helyezte Bolsonaro és – a nála 27 évvel fiatalabb – felesége, illetve a francia államfő és – a nála 24 évvel idősebb, 66 éves – Brigitte Macron fényképét. „Ne alázd már meg. Hahaha” – írta reagálásában a brazil elnök.

Felbomlott a bukaresti kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2019.08.26. 19:30
A román Parlament épülete, illusztráció
Fotó: Matt Cardy / Getty Images
Várhatóan kisebbségi kormányzással próbálkozik a parlamenti helyek csaknem 45 százalékával rendelkező PSD.
Kilép a bukaresti kormányból a szociálliberális koalíció kisebbik pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - jelentette be hétfőn Calin Popescu Tariceanu pártelnök, korábbi miniszterelnök. Az ALDE - az együttműködés folytatásának feltételeként - két hete szólította fel a bukaresti kormány összetételének és programjának megújítására Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnököt, aki azonban elutasította az ultimátumot.
Az ellenzékbe vonuló ALDE kész megszavazni a Dancila-kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt

- fejtegette Tariceanu, aki a parlament jövő héten kezdődő őszi ülésszakának első napján lemond a szenátus elnöki tisztségéről, amelyet több mint öt éve tölt be.
A bukaresti kormánykoalícióban azután keletkezett feszültség, hogy a PSD nem volt hajlandó elfogadni - a közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokrata pártelnöknél népszerűbb - Tariceanut a koalíció közös államfőjelöltjeként, és úgy döntött: saját elnökjelöltet indít Dancila személyében. A feszültséghez az is hozzájárult, hogy a két koalíciós párt támogatottsága - a korrupciós ügyek, az azok felderítését nehezítő igazságügyi reformok és a szétvert tüntetések miatt, többek közt - jelentősen visszaesett az utóbbi két és fél évben.
A májusi EP-választáson a PSD a voksok alig 23 százalékát kapta, az ALDE-nek pedig nem sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Tariceanu hétfői nyilatkozatában cáfolta, hogy az ALDE az elnökjelöltsége támogatásának elutasítása miatt rúgta volna fel a koalíciót. Ezt bizonyítandó bejelentette: visszalép az elnökjelöltségtől. Az ALDE a Victor Ponta volt kormányfő vezette Pro Romania párttal köt választási szövetséget, és a függetlenként induló Mircea Diaconu volt EP-képviselőt támogatja a novemberi államfőválasztáson. A színművész Diaconu, volt liberális szenátor és kulturális miniszter 2014-ben függetlenként jutott be az európai parlamentbe, az érvényes voksok csaknem 7 százalékát megszerezve.
Az ALDE-nak a 25 tagú Dancila-kormányban négy minisztere van, akik a tervek szerint a keddi kormányülésen nyújtják be lemondásukat.

Médiaértesülések szerint azonban az ALDE által jelölt, egy hónapja kinevezett Ramona Manescu külügyminiszter azt ígérte Dancilának, hogy a helyén marad.
A parlamenti helyek csaknem 45 százalékával rendelkező PSD várhatóan kisebbségi kormányzással próbálkozik: erről a párt hétfő estére összehívott végrehajtó bizottsága hivatott dönteni.
A EP-választásokat Romániában megnyerő, a jobboldali államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) előrehozott választásokat sürget és már jelezte, hogy bármikor kész bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, ha esélyt lát a kormány megbuktatásához szükséges többség kialakítására. A Dancila-kabinet megbuktatásához minden más politikai erőnek össze kell fognia a PSD ellen.

Visszalépett a lengyel uniós biztosjelölt, miután Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel

Publikálás dátuma
2019.08.26. 19:05
Krzysztof Szczerski
Fotó: Artur Widak / AFP / NurPhoto
Krzysztof Szczerski a döntését azzal indokolta, hogy a mezőgazdaság nem az ő szakterülete.
Visszalépett hétfőn Lengyelország európai uniós biztosjelölte, Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő jelenlegi kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára, azzal indokolva döntését, hogy Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel az Európai Bizottságban, a mezőgazdaság pedig nem az ő szakterülete. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő július végén, a bizottság megválasztott elnökével, Ursula von der Leyennel tartott varsói megbeszélés után közölte, hogy Varsó Szczerskit javasolja a biztosi posztra. A miniszterelnök akkor a gazdasági és infrastrukturális területeket említette mint olyanokat, amilyenekben Lengyelország érdekelt. Szczerski hétfőn a PAP hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette azokat a friss ajtóértesüléseket, melyek szerint lemond jelöltségéről.
„A politikában az embernek tisztességesnek kell lennie”

– jelentette ki a politológia-professzor Szczerski.

Hozzátette, hogy mivel a mezőgazdaság nem az ő szakterülete, azt tartja becsületes dolognak, ha
„helyét olyasvalakinek adja át, aki felelősségteljesen vállalhatja ezt”.

Közölte, hogy maga helyett Janusz Wojciechowskit javasolja, az új jelölt személyéről azonban a lengyel kormányfő dönthet. Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2014-ben a jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője lett, 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél. Szczerski elmondta: döntéséről korábban tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, Morawiecki miniszterelnököt, valamint a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczynskit. Korábban Szczerski az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak úgy nyilatkozott: augusztus 7-én Brüsszelben még egy másik tárcáról beszélt Ursula von der Leyennel, hétfői újbóli brüsszeli megbeszélésük során viszont az agrártárca új javaslatként merült fel Lengyelország számára, amely területet egyébként Lengyelország szempontjából „nagyon fontosnak” minősítette.

Megvan az új jelölt

Piotr Müller kormányszóvivő később közölte: Janusz Wojciechowski, Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél Varsó új jelöltje az uniós biztosi posztra. Krzysztof Szczerski visszalépésével kapcsolatban elmondta: Mateusz Morawiecki kormányfő „nagyra becsüli a visszalépésről szóló döntést, konstruktívnak és az állam érdekeit szem előtt tartónak tekinti”. A kormányszóvivő „nagyon jó” döntésnek minősítette, hogy Varsónak az agrárügyi terület jut. Reményének adott hangot, hogy a döntést majd az uniós szervek véglegesen is jóva hagyják. Aláhúzta: Lengyelország számára az agrárügyi terület rendkívül fontos, az uniós költségvetés e vonatkozásban „nagyon magas”. Janusz Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2010-ben belépett a jelenlegi lengyel kormánypártba, a Jog és Igazságosságba (PiS), a 2014-ben a PiS európai parlamenti (EP) képviselője lett. Több éven át tagja volt az EP mezőgazdasági bizottságának. 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél.
Szerző
Frissítve: 2019.08.26. 19:08