Hiába a propaganda, gyorsult a népességfogyás

Publikálás dátuma
2019.08.28. 07:50

Fotó: Shutterstock
Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb.
Kevesebb gyerek született és többen haltak meg az idei első félévben, mint 2018 januárja és júniusa között, tovább csökkent az ország népessége – adta közre a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Vagyis továbbra sincs családpolitikai áttörés: 2010 óta az egyik évben jobb, a másikban rosszabb eredmények születnek, hol alulról közelít a gyerekszám a 90 ezerhez, hol pedig felülről. Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb. A KSH 1949-ig visszamenően tárolja a születések havi megoszlását is, ezekből a statisztikákból pedig az derül ki, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben rendre több gyerek születik, mint a téli és tavaszi hónapokban. Az várható tehát, hogy december 31-ig megint alulról közelíthetünk a 90 ezerhez. Figyelembe kell venni a KSH Magyarország 2018 című összesítésében szereplő indoklást is, hogy 2017-ről 2018-ra 20 ezerrel lett kevesebb a szülőképes korú nő az országban, s 2019-re sem lettek többen. Az ország lakosságának egyre növekvő természetes fogyását nemcsak a születések számának csökkenése okozza, hanem főként az, hogy az idén például 25 ezerrel többen távoztak az élők sorából, mint ahány gyerek június végéig született. A KSH magyarázata szerint most éppen a túl korán érkezett influenzajárvány okozta a kimagasló halálozást, de hasonló összefoglalókban okként szerepelt már a járvány új törzse, elhúzódása és az idősekre nézve különösen veszélyes volta is. Az egészségügyi ellátórendszer hibái és területi aránytalanságai még nem kerültek elő a statisztikák állami elemzésében.
A születések és halálozások egyenlege szerint 2018-ban több mint 41 ezer fővel csökkent a lélekszám. A házasságkötések száma viszont 8 százalékkal megugrott a múlt év elejéhez képest: idén június végéig 24 ezren kötötték össze az életüket papíron is, ehhez adódik majd hozzá a nagy nyári esküvői dömping számsora. Tavaly egész évben 50 ezer házasságot anyakönyveztek, várhatóan az idei adat meghaladja majd ezt. Magyar kutatók is részt vettek egy közelmúltban bemutatott uniós felmérésben, amely 19 ország családpolitikai intézkedéseinek hatását vizsgálta. Az adatok azt mutatják, hogy „ a családtámogatási rendszernek összességében véve igen alacsony a hatása a születésszámra”, az intézkedések leginkább a harmadik gyermek vállalását segítik, az első babát azonban csak akkor vállalják a párok, ha az anyának van biztos állása, és jók a kilátásai a munkapiaci visszatérésre. Ahogy a napokban megírtuk, a kormány a jövő évi költségvetésben a családtámogatások közé sorol 2227 milliárd forintot, de még nem bizonyosodott be, hogy valóban van és lesz kézzelfogható haszna a horribilis összeg elköltésének.

Középmezőnyben

Az ezer lakosra jutó születések száma nemzetközi összehasonlításokra is lehetőséget ad. Magyarországon ez a szám a KSH legutóbbi táblázatai szerint 9,7, ugyanannyi mint Romániában. Kicsivel több, mint a német és egytizeddel rosszabb, mint a szlovén statisztika. A legtöbb ezer lakosra jutó gyermeket Izraelben és Indiában találjuk a bemutatott országok közül, de a törököknél is 16 fölött van a szám, míg a spanyolok, görögök, bosnyákok csak nyolc gyereket nevelnek ezer lakos között, az olaszok 7,6, a japánok pedig  7,7 gyereket.

Fodor Gábor: Büszke vagyok, elégedett nem

Publikálás dátuma
2019.08.28. 07:20

Fotó: Népszava
Fodor Gábor lemondott a Liberálisok – Magyar Liberális Párt vezetéséről és napi politikával sem akar már foglalkozni. A Fidesz-alapító, aki több mint harminc éve politizál, azt mondta a lapunknak adott interjúban: voltak rossz döntései, de olyan egy sem, amelyet ne vállalna most is.
– Többek között azzal indokolta lemondását, hogy szeretne egy intézetet, amely a közép-európai rendszerváltás történetét dolgozza fel. Épp kedden lett a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézetnél üresedés. Jelentkezik? – Természetesen fel sem merült bennem. Azért is kell a rendszerváltással foglalkozni, mert az nagyszerű dolog volt, és sokféle értelmezése van. Persze negatívak is, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy beszéljünk arról, ami történt. Én úgy gondolom, hogy a 2000-es évek elején Magyarország még sikeresebb volt, mint a többi posztkommunista állam. Ezután siklottak félre a dolgok, elsősorban a populizmus térnyerése miatt. – Miből finanszírozná az intézetét? – Még létre sem jött, így nem tudom. – Orbán Viktor miniszterelnökkel kezdte a politizálást. A kormányfő reagált valamit, miután kiderült, hogy lemond? – Nem. – Ön szerint fog? – Nem tudom. A politika nagyon más irányba vitt minket. Én liberális vagyok, ő az illiberális államot építi. Ettől függetlenül a politikai kultúrának jó lenne ott tartania, hogy egymás politikai ellenfelei legalább a beszélőviszonyt megőrizzék. Sajnos ez most nem így van. – További tervei szerint egyetemi oktató lenne. Hol tanítana? – Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítottam, a Bibó-szakkollégiumban. Remélem ezt folytathatom. – Utolsó pártját, a Liberálisokat ön alapította 2013-ban. Azóta egy választáson sem indultak, a közvélemény-kutatásokban alig kimutathatóak. – Nem értük el azt a célt, amit kitűztünk magunk elé. Önállóan, tartósan 5 százalék fölé akartunk kerülni. A kudarccal együtt azonban tény: akkor, amikor mindenki szerint reménytelen egy liberális párt helyzete Magyarországon, mi létrehoztunk és hat éve működtetünk egy ilyen formációt. 2016-ban egyébként volt, hogy 3-4 százalék környékére mértek bennünket, de persze ez is kevés. Sermer Ádám és Bősz Anett ugyanakkor pár éve ismeretlen politikus volt, ma pedig már ez nem igaz. Büszke vagyok a pártra, ellenszélben is vannak eredményeink, de elégedettségről nincs szó. – Sokan azt mondták önökről, hogy a Fidesz-szatelit pártja. – Ez nevetséges és felháborító, vissza is utasítom. – Több mint 30 évet töltött el a politikában. Mit bánt meg legjobban? – Követtem el hibákat, amikből tanultam és voltam sikeres is, amelyre büszke vagyok. Sok dolgot másképp csinálnék, más döntéseket hoznék, de olyan ügy nincs, amit ne vállalnék ma is. Mindig tisztességesen és korrekten döntöttem. – Végleg befejezte a politikát? – Napi politikával nem akarok foglalkozni, de a közélettől nem vonulok vissza.
Szerző

Állami tőkesúly a balatoni flottán

Publikálás dátuma
2019.08.28. 06:55

Fotó: Röhrig Dániel / www.nepszava.hu
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet. – Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást. Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt. Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. – Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél.

„Az állami tulajdon csak technikai részlet”

Nem ismer minden turisztikai vállalkozót – így tért ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István balatoni felvásárlásait érintő kérdések elől. A tőkeemeléssel a magyar állam lett a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) legnagyobb tulajdonosa: szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása? A tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudjuk a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. A Bahartnál hosszú évek óta elmaradtak a fejlesztések. Most új korszak kezdődik. Hosszú távon viszont hozhat hasznot a privatizáció. Ahogy mondom, ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Az önkormányzatok anno megkapták a hajózási céget, valamekkora tőkeemelést végre is hajtottak, de az elmúlt években több pénzt vettek ki belőle, mint beleraktak. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd. A strandokat is fejlesztették, a szabadstrandokat az idén tavasszal, s ez hagyott kívánnivalót maga után: az önkormányzatok panaszkodtak, az MTÜ késlekedése miatt későn tudtak munkához látni, s így a főszezonba csúsztak az építkezések. Budapesten ülve, s az újságokat olvasva magam is elbizonytalanodtam, aztán lejöttem a Balatonra, s nem azt láttam, amiről olvastam. Balaton-szerte zajlanak a turisztikai és strandfejlesztések, ezt mindenki a saját szemével láthatja. A strandfejlesztési program második ütemében a Balatonnál 30 szabadstrand fejlesztését támogattuk. A balatoni szabadstandok nagy többsége a nyári fő szezonra elkészült a beruházásokkal. Akadt olyan település, ahol még július közepén is építkeztek, sőt, őszre is átcsúsztak egyes projektek. Az önkormányzatok vállalták, hogy június 30-ig mindenütt befejezik a munkálatokat, döntően ez sikerült is. Több mint tíz strandon jártam augusztusban, s láttam, hogy az emberek használják, kihasználják a fejlesztéseket. Csakhogy még a főszezonban is dolgoztak egyes strandokon. Ebben rosszindulatot érzek! Májusban négy hétig esett az eső, ettől függetlenül a szezonra szabadstrandok döntő többségén befejeződött a munka. Fonyódon például két kilométeren elkészült a sétány, hatszáz méteren viszont nem, utóbbin tényleg állt a sár. Ám az előbbiről senki sem csinált fotókat. Szerintem a hárommilliárd forint jó helyre került. Senki nem az összeget és a célokat vitatta, hanem az időzítést. Március második-harmadik hetére minden önkormányzattal megkötöttük a támogatási szerződéseket, a pénzt pedig tíz napon belül elutaltuk. Egyes településvezetők viszont állítják, pénz híján csak május elején tudtak szerződni a kivitelezőkkel, ezért csúsztak a projektek. Ezt vitatom. A projekteket pénz nélkül is el lehetett indítani. Több értékes balatoni ingatlan került Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István, valamint a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az MTÜ tervez velük, mint nagybefektetőkkel közös munkát? Bevonják őket fejlesztések tervezésébe? Negyvenháromezer turisztikai vállalkozás működik az országban, bevallom mindegyikkel nem találkoztam, s nem is tervezem. A Kisfaludy-program egy nyílt pályázat volt, melyre 1500 pályázat érkezett, s több mint 700 nyert. A balatoni turizmusfejlesztésről 2016-ban törvény született, minden esetben csak pályázati úton lehet támogatáshoz jutni: akik jogosultak, nyerhetnek, ha jól pályáznak. Én értem, hogy kampány van, meg politika, de mindenki a saját szemével láthatja, hogy a Balatonnál új korszak kezdődött, magunk mögött hagytuk a szocializmus alatti igénytelenséget.

Szerző