Nem is a Csele-patakba fulladt II. Lajos

Publikálás dátuma
2019.08.28. 10:26

Fotó: Wikipedia
Kutatók szerint nem a Csele-patakban, hanem a Duna mellékágában lelte halálát II. Lajos magyar és cseh király az 1526-os mohácsi csata után.
A tudósok 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a két fél táborait, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elesett több mint 20 ezer katonát hova temették. 
Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora, a kutatócsoport vezetője elmondta: az elmúlt két évben Mohács környékén folytatott vizsgálataik egy mára már nagyrészt feltöltődött ősi Duna-medret azonosítottak, amely a csata több leírásában feltűnik az összecsapások helyszíneként.
Az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló, mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény, 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett. Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét. A király halála volt a csata legsúlyosabb következménye, ugyanis emiatt polgárháború alakult ki, ami súlyosan korlátozta az ország védelmi képességeit.
Pap Norbert társaival a korábban alkalmazott megközelítésekkel szakítva írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti-földrajzi sajátosságok értelmezése, valamint régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a korabeli térség környezeti viszonyait és meghatározta a csata helyeinek főbb jellemzőit. A kutatócsoport korábban már meghatározta: a Mohácsi-síkon az egykori széles, Duna-menti mocsártól nyugatra fekvő, mintegy öt kilométer hosszúságú egykori folyóvölgy szerkezeti egységbe kapcsolja az ütközet ismert jelenségeit: a már feltárt tömegsírokat Sátorhelynél, az egykori eszék-budai hadiutat, az oszmán győzelmi emlékművet, valamint a csata néphagyomány által megőrzött helyszíneit.
Székely Bertalan: II. Lajos megtalálása
Mint a kutatásvezető megjegyezte, az általuk létrehozott új modell részlegesen rehabilitálja a Mohács-kutatás 19. századi úttörőinek elképzelését a csata helyéről. Eredményeik szerint Majs szűkebb környéke nem volt része a csatatérnek, mert attól elválasztotta a hadiesemények idején megáradt Borza-patak. A Majsról az elmúlt években előkerült hadirégészeti lelet csekély mennyiségű, a jellege sem felel meg annak, amit "az 1526-os csatatértől elvárnánk".
A 2013 óta a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró kutatók az elmúlt évben azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét is. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata első keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált. Pap Norbert elmondta: kutatásaik legfrissebb eredményei szerint II. Lajos magyar és cseh király minden valószínűség szerint nem a Csele-patakban lelte halálát az 1526-os mohácsi csata után. Az egyetlen szemtanú, a királyi kamarás beszámolója szerint az uralkodó 2-3 főnyi kíséretével a Duna felé menekült és Mohácstól északra, Csele falu közelében, a folyó "kicsiny ágacskáján" átkelve szenvedett balesetet. 
A kutatók az uralkodó halála helyeként a folyó egy kis mellékágát azonosították, amelyet a helyiek Szakadék-Dunának hívtak. A "szakadék" a főágból kiszakadót, tehát mellékágat jelentett a régi magyar nyelvben. Ennek a vízfolyásnak a szélessége átlagosan 50 méter lehetett. A kutatók úgy vélik, hogy a keskeny folyóágnak a zátonyos, iszapos bal partján, a Mohácsi-szigetnél fulladhatott vízbe a király.
Pap Norbert elmondta: a Duna főága a 16. században a Mohácsi-sziget keleti oldalán folyt, ott zajlott a hajóforgalom is. A nyugati ág, a mellékág ezzel szemben keskeny volt. Az 1526-os csatából menekülők jelentős része ezen és a Mohácsi-szigeten átkelve az Alföld felé haladt, amerre Szapolyai seregét sejtették vagy csak a biztonságba jutást remélték.
Az eredményeket írott források, régi térképek, a menekülőkre utaló régészeti leletek és térinformatikai modellezés alapozta meg. A kutató elmondta, hogy főként azért jutottak tévútra a 19. század vége óta zajló vizsgálatok, mert addigra a Duna korábbi főága lett a mellékág, míg a korábbi mellékágból fejlődött ki a ma ismert mohácsi főág. Akkorra már viszont a történeti hagyomány, a legendák által sugallt Csele-patakkal kapcsolatos elképzelés miatt fel sem merült, hogy az időközben a Csele torkolatánál mintegy 700 méter széles folyam helyén egykor egy keskeny mellékág folyhatott.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös Mohács-kutatása a második kutatási év végére számos további eredményt is produkált. Fodor Pál történész-turkológus, az MTA BTK főigazgatója irányítása mellett a csatáról és következményeiről három kötet is megjelent, amelyeket a közeljövőben mutatnak be a szerzők. A sok újdonságot közlő könyvek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a mohácsi korszak európai hadseregei, a mohácsi csata sokrétű emlékezete és egy önálló kötetben vizsgálják meg a Jagelló-kori magyar állam anyagi helyzetét is.
Szerző

136 kilométerre lévő beteget műtött meg egy sebészrobot Kínában

Publikálás dátuma
2019.08.28. 09:47
Robot dolgozik egy hejfeiji kórházban. Képünk illusztráció
Fotó: Wu fang / Wu fang - Imaginechina
Egy pekingi kórházból sikeresen végeztek el 5G-s vezeték nélküli technológia segítségével egy távirányítással végrehajtott robotműtétet egy több mint 136 kilométerre lévő nőn kínai orvosok.
A négyórás ortopédiai beavatkozást egy 36 éves nőn hajtották végre Tiencsin körzetében, Kína északi részén - közölte a Kínai Telecom helyi képviselete. A műtétet az 5G-s internetkapcsolat tette lehetővé. A beteg a Tiencsini Első Központi Kórházban feküdt, miközben a pekingi Csishujtan Kórház szakembercsapata élőben, távirányítással végezte el rajta a műtétet. A műtéti tervezést a pekingi kórház orvoscsoportjának egy ortopédiai szakértője végezte, ezután a sebészrobot az utasításoknak megfelelően hajtotta végre a beavatkozást.
Az 5G technológia garantálja a videó- és fotóátvitel tisztaságát és folyamatosságát, egyúttal az operáció stabilitását, megbízhatóságát és biztonságosságát - mondta Csiang Ven-hszüe, a tiencsini kórház ortopédiájának vezetője.
Kínában az 5G technológiát a szállításban, a szórakoztatásban és az egészségügyben megnövekedett igények miatt karolták fel. Július óta Peking már több mint 7800 5G átjátszó állomást épített.
Szerző
Témák
robot műtét Kína

„Bosszút áll a természet”

Publikálás dátuma
2019.08.28. 09:25

Fotó: JOAO LAET / AFP
A politikusoknak nem a keresetlen tanácsokat kellene osztogatniuk, a klímaváltozásban paradigmaváltásra van szükség – állítja Steier József agrárszakmérnök.
„A baj rendkívül nagy, de nem azért, amiért néhány politikai vezető – köztük Emmanuel Macron francia államfő is – a cirkuszt csinálja az brazil erdőégetés miatt. Hanem azért, mert a Föld túlmelegedett, elvesztette, sőt folyamatosan veszti kiszabályozó kapacitását, például tavait, gleccsereit, miközben szaporítja sivatagjait. És emiatt megváltoznak a légköri viszonyok” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Steier József agrárszakmérnök a Brazíliában és Szibériában tomboló erdőtüzek kapcsán. A sivatag kizöldítését megcélzó „Zöld Szahara” program megálmodója szerint ugyanis a probléma önmagában nem az erdőirtás, hiszen mióta ember él a Földön, azóta égetéssel is próbált termőterületeket szerezni, még ha nem is olyan méretekben, mint most. A szakember szerint a különbség az, hogy korábban a bőséges eső a trópusokon nem csak eloltotta vagy megakadályozta a tüzek terjedését, de a vegetációs veszteségeket is pótolta, így nem alakult ki katasztrofális erózió, vagy elsivatagosodás. „Láthatóan elfogytak a légkör normális víztartalékai, megváltoztak a légköri mozgások. Túlmelegedett a bolygónk, »lázas a Föld«. Ezért voltak Skandináviában és Kanadában is komoly erdőtüzek idén, amit aztán követett a szibériai, majd a brazil, de beszélhetnénk az afrikaiakról is, ha figyelnénk Afrikára” – sorolta a katasztrófákat. Steier József szerint éppen ezért, ha nemes is a cél, de rossz úton jár a világ, amikor egyetlen bűnösre kívánja hárítani a problémát, mikor a párizsi klímakonferencia kizárólag a szén-dioxid csökkentési kezdeményezésével próbál megoldást találni. Ezek az óriási erdőtüzek pillanatok alatt lenullázták az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló erőfeszítéseit. Ebből is látszik, nem a szén-dioxidot kellene bűnbakká kikiáltani. Ennek a kezelését a természet egyébként meg tudja oldani, ha kialakítjuk hozzá a geo-mérnöki, vízügyi feltételeket. „A Föld felszínét kellene temperálni” – mutatott rá. És hogy mégis hogyan? A szakember szerint ehhez világméretű és komplex vízügyi rehabilitációs programok, valamint teljes paradigmaváltás kell, ahol a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklése helyett gazdaságilag is kifizetődő karbon-ültetvények tudatos telepítésével kezeljük a problémát. „Egy átlagos zöld terület szénnyelése Magyarországon átlagosan 13,6 tonna/év hektáronként. Azonban már léteznek olyan hibridek – ilyen az általunk kifejlesztett smaragdfa, de ilyen a kukorica, vagy a cukornád is –, amelyek akár a 100 tonnára is képesek” – magyarázta. Szerinte ezért az állam – és kormányfőknek nem kioktatnia kellene a brazil elnököt, hanem eszközt kellene a kezébe adni. Például fizetni az akkreditált (egyébként műholdról ellenőrizhető) szénnyelésért a valódi és hatékony karbon ültetvényekért. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy bár a tüzek távolinak tűnnek, valójában mindannyiunkat fenyegetnek. „A klímaváltozás elé nem lehet kerítést húzni, nem ismeri a határokat. A légkörrel, a vízmozgásokkal együtt az egész világot átöleli, sújtja. Minden mindennel összefügg: ha a felmelegedés felgyorsul, a Himalája gleccserei eltűnnek, India nagy folyói víz nélkül maradnak, óriási tömegek maradnak megélhetés nélkül, és megindul egy kultúrákat elsöprő kényszermigráció” – figyelmeztetett. Ezt a veszélyt a szakember néhány éve már a Csád tó kiszáradása kapcsán az afrikai migrációval foglalkozva is felvetette. Hozzátette, hogy a klímaváltozás réme már Magyarországon is tetten érhető, ám rendezett magyar klímastratégiáról mégsem lehet beszélni. „Lépni kellene, mert túlfeszítettük a Föld természetes ellenálló, regeneratív képességeit. Az erdőtüzek szomorú visszajelzései, – a természet egyfajta bosszúja - hogy mekkora a tehetetlenség most a klímaváltozás komplex és összehangolt kezelésében” – összegzett Steier József, aki szerint a valóban innovatív megoldásnak, mi magyarok i akár az élére is állhatnánk. 

Bolsonarónak nem kell a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélye

A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke. Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenének az esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz. Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne. 

Szerző