136 kilométerre lévő beteget műtött meg egy sebészrobot Kínában

Publikálás dátuma
2019.08.28. 09:47
Robot dolgozik egy hejfeiji kórházban. Képünk illusztráció
Fotó: Wu fang / Wu fang - Imaginechina
Egy pekingi kórházból sikeresen végeztek el 5G-s vezeték nélküli technológia segítségével egy távirányítással végrehajtott robotműtétet egy több mint 136 kilométerre lévő nőn kínai orvosok.
A négyórás ortopédiai beavatkozást egy 36 éves nőn hajtották végre Tiencsin körzetében, Kína északi részén - közölte a Kínai Telecom helyi képviselete. A műtétet az 5G-s internetkapcsolat tette lehetővé. A beteg a Tiencsini Első Központi Kórházban feküdt, miközben a pekingi Csishujtan Kórház szakembercsapata élőben, távirányítással végezte el rajta a műtétet. A műtéti tervezést a pekingi kórház orvoscsoportjának egy ortopédiai szakértője végezte, ezután a sebészrobot az utasításoknak megfelelően hajtotta végre a beavatkozást.
Az 5G technológia garantálja a videó- és fotóátvitel tisztaságát és folyamatosságát, egyúttal az operáció stabilitását, megbízhatóságát és biztonságosságát - mondta Csiang Ven-hszüe, a tiencsini kórház ortopédiájának vezetője.
Kínában az 5G technológiát a szállításban, a szórakoztatásban és az egészségügyben megnövekedett igények miatt karolták fel. Július óta Peking már több mint 7800 5G átjátszó állomást épített.
Szerző
Témák
robot műtét Kína

„Bosszút áll a természet”

Publikálás dátuma
2019.08.28. 09:25

Fotó: JOAO LAET / AFP
A politikusoknak nem a keresetlen tanácsokat kellene osztogatniuk, a klímaváltozásban paradigmaváltásra van szükség – állítja Steier József agrárszakmérnök.
„A baj rendkívül nagy, de nem azért, amiért néhány politikai vezető – köztük Emmanuel Macron francia államfő is – a cirkuszt csinálja az brazil erdőégetés miatt. Hanem azért, mert a Föld túlmelegedett, elvesztette, sőt folyamatosan veszti kiszabályozó kapacitását, például tavait, gleccsereit, miközben szaporítja sivatagjait. És emiatt megváltoznak a légköri viszonyok” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Steier József agrárszakmérnök a Brazíliában és Szibériában tomboló erdőtüzek kapcsán. A sivatag kizöldítését megcélzó „Zöld Szahara” program megálmodója szerint ugyanis a probléma önmagában nem az erdőirtás, hiszen mióta ember él a Földön, azóta égetéssel is próbált termőterületeket szerezni, még ha nem is olyan méretekben, mint most. A szakember szerint a különbség az, hogy korábban a bőséges eső a trópusokon nem csak eloltotta vagy megakadályozta a tüzek terjedését, de a vegetációs veszteségeket is pótolta, így nem alakult ki katasztrofális erózió, vagy elsivatagosodás. „Láthatóan elfogytak a légkör normális víztartalékai, megváltoztak a légköri mozgások. Túlmelegedett a bolygónk, »lázas a Föld«. Ezért voltak Skandináviában és Kanadában is komoly erdőtüzek idén, amit aztán követett a szibériai, majd a brazil, de beszélhetnénk az afrikaiakról is, ha figyelnénk Afrikára” – sorolta a katasztrófákat. Steier József szerint éppen ezért, ha nemes is a cél, de rossz úton jár a világ, amikor egyetlen bűnösre kívánja hárítani a problémát, mikor a párizsi klímakonferencia kizárólag a szén-dioxid csökkentési kezdeményezésével próbál megoldást találni. Ezek az óriási erdőtüzek pillanatok alatt lenullázták az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló erőfeszítéseit. Ebből is látszik, nem a szén-dioxidot kellene bűnbakká kikiáltani. Ennek a kezelését a természet egyébként meg tudja oldani, ha kialakítjuk hozzá a geo-mérnöki, vízügyi feltételeket. „A Föld felszínét kellene temperálni” – mutatott rá. És hogy mégis hogyan? A szakember szerint ehhez világméretű és komplex vízügyi rehabilitációs programok, valamint teljes paradigmaváltás kell, ahol a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklése helyett gazdaságilag is kifizetődő karbon-ültetvények tudatos telepítésével kezeljük a problémát. „Egy átlagos zöld terület szénnyelése Magyarországon átlagosan 13,6 tonna/év hektáronként. Azonban már léteznek olyan hibridek – ilyen az általunk kifejlesztett smaragdfa, de ilyen a kukorica, vagy a cukornád is –, amelyek akár a 100 tonnára is képesek” – magyarázta. Szerinte ezért az állam – és kormányfőknek nem kioktatnia kellene a brazil elnököt, hanem eszközt kellene a kezébe adni. Például fizetni az akkreditált (egyébként műholdról ellenőrizhető) szénnyelésért a valódi és hatékony karbon ültetvényekért. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy bár a tüzek távolinak tűnnek, valójában mindannyiunkat fenyegetnek. „A klímaváltozás elé nem lehet kerítést húzni, nem ismeri a határokat. A légkörrel, a vízmozgásokkal együtt az egész világot átöleli, sújtja. Minden mindennel összefügg: ha a felmelegedés felgyorsul, a Himalája gleccserei eltűnnek, India nagy folyói víz nélkül maradnak, óriási tömegek maradnak megélhetés nélkül, és megindul egy kultúrákat elsöprő kényszermigráció” – figyelmeztetett. Ezt a veszélyt a szakember néhány éve már a Csád tó kiszáradása kapcsán az afrikai migrációval foglalkozva is felvetette. Hozzátette, hogy a klímaváltozás réme már Magyarországon is tetten érhető, ám rendezett magyar klímastratégiáról mégsem lehet beszélni. „Lépni kellene, mert túlfeszítettük a Föld természetes ellenálló, regeneratív képességeit. Az erdőtüzek szomorú visszajelzései, – a természet egyfajta bosszúja - hogy mekkora a tehetetlenség most a klímaváltozás komplex és összehangolt kezelésében” – összegzett Steier József, aki szerint a valóban innovatív megoldásnak, mi magyarok i akár az élére is állhatnánk. 

Bolsonarónak nem kell a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélye

A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke. Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenének az esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz. Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne. 

Szerző

A varjak koleszterinszintjét is megemeli a sajtburger

Publikálás dátuma
2019.08.27. 15:09

Fotó: JBER ALAM / AFP
A városi környezetben élő varjaknak, amelyek hozzáférnek emberek ételhulladékához, magasabb a koleszterinszintjük a vidéken élőknél – derítették ki amerikai ornitológusok.
Andrea Townsend és munkatársai a New York államban lévő Hamilton College-ban 140 fiatal varjútól vett vérmintát koleszterinszintjük méréséhez Kaliforniában, hogy nyomon kövessék fennmaradásuk esélyeit. Azt találták, hogy minél közelebb éltek a madarak a városi környezethez, annál magasabb volt a koleszterinszintjük. 
Hogy közvetlenül is teszteljék az emberi élelem hatásait, a kutatók New Yorkban élő varjúfiókákat rendszeresen sajtburgerekkel tápláltak és összehasonlították koleszterinszintjüket olyan madarakéval, akik a közelben éltek, de maguknak kellett gondoskodniuk táplálékukról. A sajtburgert evőknek magasabb volt a koleszterinszintjük, mint a másik csoportnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt Kaliforniában tapasztalták.
A kutatók kimutatták azt is, hogy a városi madarak esetében alacsonyabb volt az életben maradási arány az első három évben, mint a vidéki varjaknál, de nem a magasabb koleszterinszinttel okolható nagyobb elhullásuk. Sőt a New York-i populációnál a magasabb koleszterinszint hozzájárult jobb testi állapotukhoz. „Az összes rossz sajtó ellenére, a koleszterinnek vannak előnyei is, kiszolgál egy sor alapvető életfunkciót. Sejtmembránjainak fontos része és kulcsfontosságú hormonok összetevője” – idézte Townsendet az Amerikai Ornitológiai Társaság közleménye.
„Tudjuk, hogy a túlzott koleszterinszint betegséget okoz embereknél, de azt nem, hogy mi a »túlzott« a vadmadaraknál”

– tette hozzá.

Townsend nem javasolja, hogy az emberek kezdjék sajtburgerekkel vagy más feldolgozott élelmiszerrel etetni a vadmadarakat. „A vadmadarak nem úgy fejlődtek, hogy feldolgozott élelmiszert fogyasszanak, ennek lehetnek negatív következményei, amelyeket nem mértünk, vagy amelyek csak hosszabb idő múlva jelentkeznek.” A madáretetés jó mód arra, hogy kapcsolatba lépjük a természettel, de bizonyos élelmiszerek, amelyeket az emberek a vadállatoknak adnak, nem tesznek jót ezen állatok egészségének – hangoztatta.
Szerző