Testnek és léleknek is jót tesz az állattartás

Fertőzésveszéllyel nem, rengeteg testi és lelki jó hatással viszont jár, ha a gyerek kutyával nő fel. Az állattartás a felnőtteknek is jót tesz, számos betegség gyógyulásához is hozzájárul.

Bár a kutyát régóta az ember legjobb barátjának tartják, sokan úgy vélik, a kisgyermekek fertőzést kaphatnak az állatoktól. Kutyatenyésztők ezt megalapozatlannak tartják. Nemrég egy, a Kaliforniai, San Franciscó-i és Michigan Egyetem kutatóinak tanulmánya is igazolta, a kutyák mellett felnövő gyerekek egészségesebbek, kevésbé fogékonyak az allergénekre, és asztmás megbetegedés is ritkábban alakul ki náluk - írta a Kutyafan.

A kutatók szerint a kutya bélrendszerében található baktériumok átrendeződve kerülnek be az emberi szervezetbe, ahol az allergénekkel és az allergiát okozó fehérjékkel szemben védettséget alakítanak ki. Korábban egy másik tanulmány azt találta, hogy az állattal élő 5-7 évesek évente három héttel kevesebbet hiányoznak az iskolából vagy óvodából betegség miatt – írta a Kutyatár.hu.

Kutyabarátok azt vallják, az a legjobb, ha már csecsemőkorban elkezdődik az ismerkedés. A baba-kutya barátság jó hatással van a mentális fejlődésre. A kutya mellett szocializálódó gyerekek nyitottabbá és kevésbé sebezhetővé válnak, kevesebbet szoronganak és jobb lesz az önbecsülésük – olvasható a Kutyabarát.hu-n.

Az állatról való gondoskodás növeli a gyerek önértékelését, már attól, hogy gazdává válik, fejlődik az önbizalma, megtapasztalja, hatással van az állat viselkedésére, és ez a későbbi kortárs kapcsolatait is befolyásolja – írta a Mindset Pszichológia.

Az állat együttérzésre, gondoskodásra és felelősségre tanít, de arra is, hogyan lehet a saját igényeket háttérbe szorítva ellátni egy élőlényt. Az állatokkal folytatott beszélgetések, önmonológok az önkifejezést, a nyílt kommunikáció fejlődését szolgálják.

A Kutyatár összeállításában az is szerepel, hogy az a gyerek, aki egy kutyához vagy macskához kötődik, gazdagabban tudja kifejezni magát és könnyebben alakít ki kapcsolatot másokkal. A hiperaktív gyerekeknek segít a koncentrálásban, ha állattal élnek, az autista gyerekekre pedig nyugtató hatással van.

Az a Dívány összeállításából derül ki, hogy a házi kedvenc sosem szól be, nem javít ki, így például egy olvasni tanuló, szégyenlősebb gyerek bátrabban gyakorol egy kutyával, mint egy felnőttel. Az állatok jó testvérré is teszik a gyerekeket, hiszen meg kell tanulni együtt játszani, alkalmazkodni.

Mozgás és társaság

A kutyatartás a felnőtteknek is jót tesz: természetes módon csökkenti a vérnyomást. Egy állat megnyugtatja az embert, csökkenti a stresszt és feszültséget, sőt még az Alzheimer-kórban szenvedők rohamait is mérsékelheti. A kisállat testmozgásra késztet és társaságot szolgáltat, ez is oka lehet annak, hogy a kutyásokon kevésbé uralkodik el a kétségbeesés és a magány. A kutyások könnyebben is barátkoznak. Azt a környéket pedig, ahol sok kutya van, az emberek barátságosabbnak találják.

Egy kutatás azt is kiderítette, hogy a macskatulajdonosok 30 százalékkal kisebb eséllyel kapnak szívrohamot, ráadásul a kisállatok a gyógyulást is elősegítik. A kutya „fájdalomcsillapító” is lehet, különösen krónikus fájdalomtól szenvedőknél (pl. migrén vagy ízületi gyulladás). Ennek oka a feszültségcsökkentésben rejlik: aki kevésbé feszült, kevesebb fájdalmat érez. Egy felmérés szerint a műtét után lábadozók kevesebb fájdalomcsillapítót igényelnek, ha velük lehet a kedvencük.

Kiderült az is, hogy az emberek kevésbé idegesek a kutyájuk jelenlétében egy nehéz feladat elvégzésekor. Meglepő módon nyugodtabbak voltak, mint amikor a párjuk, egy családtagjuk, vagy egy barátjuk volt velük. Majdnem ezer felnőtt amerikai nőt vizsgálva az is kiderült, az alvás is nyugodtabb a kedvenccel, mint életük párjával. A biztonságérzet meghosszabbítja a mélyalvásos szakaszokat, így pihentebb az ébredés. Összebújós alvásnál csökken a szervezetben a kortizol-szint, ami a stresszre adott testi reakciókat szabályozza és nő az oxitociné, az úgynevezett “szeretethormoné”. A "társas" alvás csökkenti a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó, úgynevezett citokinek számát, valamint csökkenti a vérnyomást, és erősíti az immunrendszert is – írta a Szeretlek Magyarország.

Simogatás: mindenkinek jó

Az állatok simogatásának is nyugtató hatása van: fontosnak és szükségesnek érzik tőle magukat az emberek. Egy amerikai tanulmány szerint a stresszhormon szintjét is csökkenti. A kutatók 249 önkéntest vizsgálva azt találták, hogy egy állat tízperces simogatása jelentősen csökkenti a kortizol szintjét. A vizsgálat során négy csoportra osztották az egyetemistákat, és különböző utasításokat adtak nekik. Az elsőben lévők simogathatták és játszhattak az állatokkal, a második csoport tagjai csak nézhették őket, a harmadik csapat diáknak állatos képeket mutattak, míg az utolsóba osztottak tétlenül várták, hogy megsimogathassák az állatokat. A nyálmintákban mért stresszint azoknál csökkent, akik kapcsolatba léphettek a kutyákkal, macskákkal – írta a Biba című francia magazin.

Szerencsére ezt az állatok is örömmel veszik - írta az Index. Egy 2013-ban publikált tanulmány szerint az emlősök azért szeretik a simogatást, mert az agyukban lévő sok neuron közül az egyik csak arra reagál. A kutatók előállítottak egy olyan vegyületet, ami ezt aktiválta. Azok az egerek, amelyek megkapták, kevésbé voltak stresszesek, ebből pedig arra következtettek, hogy a simogatás egyszerre élvezetes és megnyugtató az állatok számára.

Mindezek ellenére jól gondoljuk meg, beilleszthető-e az életünkbe az állattartás, ha ugyanis bevállaltuk, nem lehet visszaadni és pláne kitenni.