Háború határok nélkül

Publikálás dátuma
2019.08.29. 09:30
Óriási tömeg gyászolt a Szíriában megölt két libanoni Hezbollah-tag temetésén
Fotó: AFP
Izrael már nem csak Szíriában, de a feltételezések szerint Libanonban és Irakban is csapást mért az Irán által támogatott ellenségeire.
„Üzenem az izraeli katonáknak a határon, hogy a mai naptól készülhetnek, várhatnak ránk” - fenyegetőzött Haszan Naszrállah, a libanoni Hezbollah vezetője. Tőle menetrendszerűen érkeznek a hasonló dörgedelmek, csak augusztus hónapban ígérte már például, hogy rakéták százai esőként záporoznak majd Tel-Avivra, máskor pedig arra figyelmeztetett, hogy egy Irán elleni háború az egész térséget lángba borítaná. A mostani kijelentéseit azért érdemes egy fokkal mégis komolyabban venni, mert a bizonyos országokban terroristákként számon tartott félkatonai szervezet és Izrael között az utóbbi napokban kezdett elfajulni az egyébként is kiélezett viszony.  Ennek legutóbbi epizódjaiként izraeli vadászgépek szombaton légi csapást hajtottak végre Szíriában, amelyben két libanoni, a Hezbollah két tagja is életét veszítette. A zsidó állam állítása szerint az áldozatokat Iránban képezték ki, hogy a szomszédos Szíriából „öngyilkos” (robbanóanyaggal felszerelt) drónokkal támadjanak észak-izraeli célpontokra. Az korábban többször is előfordult már, hogy az izraeli légierő a perzsa államhoz és a Hezbollahhoz köthető fegyverraktárakat, központokat bombázott Szíriában, de ez az első (ismert) eset, hogy közvetlen támadást hiúsítottak meg. Ezt követően vasárnap újabb incidens történt: ezúttal Bejrútban vetettek be két, a libanoni források szerint izraeli drónt. A robbanóanyaggal felszerelt eszközök közül az egyik csütörtököt mondott, a másik az első hírek szerint a Hezbollah média központját rongálta meg. Bár az izraeli sajtó eleinte még arról találgatott, hogy a kis hatótávolságú drónok valójában irániak lehettek, szerdán már arról adtak hírt, hogy a robbantás legalább egy évvel vetette vissza a Hezbollah rakétaprogramját, mert ehhez szükséges nélkülözhetetlen technológiát semmisítettek meg. Végül hétfőn újabb csapás következett, ezúttal állítólag ismét „mélyen Libanonban” mértek légi támadást az izraeli vadászgépek egy szíriai központú, de a Hezbollahhoz kötődő palesztin terrorcsoport ellen.   Az izraeli harci gépek már eddig is gyakran használták a libanoni légteret. A hallgatólagos megegyezés állítólag arról szólt, hogy a zsidó állam Szíriában akciózhat, ám Libanont elkerüli: legutóbb 13 éve, az izraeli-libanoni háború idején fordult elő hasonló (ismert) katonai művelet. Nem csoda tehát, hogy nem csupán a Hezbollah, de Bejrút is felháborodásának adott hangot. Michel Aun államfő – aki egyébként keresztény, korábbi vezérkari főnök – egyenesen hadüzenetként értékelte a támadást, Szaád Hariri miniszterelnök pedig arra figyelmeztetett, a beavatkozás a térség biztonságát veszélyezteti. A szócsata ellenére mégis valószínűtlen, hogy a konfliktus rövid távon elfajulna. A Reuters a Hezbollah tisztségviselőire hivatkozva már arról írt, hogy a szervezet valamilyen kalkulált ellencsapásra készül, de nem akar újabb háborút.   Izrael számára az egyik legfőbb katonai fenyegetés már évek óta az iráni támogatású Hezbollah. Becslések szerint a szervezet 130 ezer rakétát szegez a zsidó államra, s bár többségük kis hatótávolságú, kezdetleges szerkezet, néhány ezer közülük már komolyabb, precíziós eszköz, amivel az izraeli légvédelemnek is meggyűlne a baja. Irán térségbeli térnyerése miatt – az úgynevezett síita-félhold kialakításával – ráadásul egy háború esetén több fronton is harcolniuk kellene: egyrészt Libanon és Szíria felől, másrészt a gázai, ciszjordániai radikálisok is fegyvert fognának. De nemrégiben felröppent a gyanú, hogy Izrael állhat egy ugyancsak Teherán támogatását élvező iraki síita milícia fegyverraktára elleni támadás mögött is, ami jól jelzi, készek akár határaikon kívül is bárhol lecsapni, ha az ország biztonságáról van szó.       
Szerző

Vlagyivosztokot súlyos eső áztatja rommá, 15 orosz városban hirdettek rendkívüli állapotot

Publikálás dátuma
2019.08.29. 09:00

Fotó: Vitaliy Ankov / Sputnik
Emellett az ár 29 településen 895 lakóépületet és mintegy 6 ezer magántelket öntött el.
Rendkívüli állapotot vezettek be csütörtökön az egész távol-keleti Tengermelléki területen áradásokat okozó súlyos esőzések miatt. A terület kormányzója, Oleg Kozsemjako által kiadott közlemény szerint
az intézkedés 15 városra terjed ki. Az ár 29 településen 895 lakóépületet és mintegy 6 ezer magántelket öntött el.

Az ítéletidő Vlagyivosztokban, ahol szerdán vezettek be rendkívüli állapotot, Oleg Gumenyuk polgármester szerint 100 millió rubelnyi (450 millió forint) kárt okozott az infrastruktúrában. A városban ideiglenes szállásokat alakítottak ki az utakat, házakat elöntő áradás elől kitelepített emberek számára.
Frissítve: 2019.08.29. 14:34

Milliókat tett függővé, most kártérítésről tárgyal az amerikai gyógyszercég

Publikálás dátuma
2019.08.29. 07:26

Fotó: DREW ANGERER / Getty Images / AFP
A Purdue Pharma vezetői mintegy 10-12 milliárd dolláros, peren kívüli megegyezésekről tárgyalnak. A Johnson & Johnsont múlthéten ítélték félmilliárd dolláros kártérítésre.
Több amerikai tagállam tárgyal kártérítésekről az amerikai opiátválságért felelőssé tett egyik nagy gyógyszergyártóval, a Purdue Pharmával, amelynek tulajdonosai megválnának az Oxycontin nevű, opiát tartalmú fájdalomcsillapítót gyártó cégtől is - jelentette az amerikai sajtó szerdán. A csak receptre vásárolható gyógyszer kábítószertartalma miatt függőséget okoz, ezt kihasználva kábítószerkereskedők - patikusokkal összejátszva - szintén terjesztették. A gyógyszergyár tulajdonosát, a Sackler-családot az Egyesült Államokban pusztító méreteket öltő opiátválság egyik fő felelősének tartják. A válság méretét mutatja, hogy
az Egyesült Államokban 1999 és 2017 között több mint 400 ezer életet követelt az opiát tartalmú gyógyszerek túladagolása az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) szerint.

Ez még Donald Trump amerikai elnök ingerküszöbét is átlépte: kormányzata az egészségügyi és emberi erőforrások minisztériumában munkacsoportot hozott létre a válság kezelésére. A hét elején Oklahomában
a Johnson & Johnson gyógyszergyárat egy szövetségi bíróság már elítélte az opiátválságban játszott szerepéért: a bíróság 572 millió dolláros kártérítésre ítélte a gyógyszereket és egészségügyi termékeket gyártó céget.

A connecticuti székhelyű Purdue Pharma ellen jelenleg több mint kétezer kártérítési per van folyamatban, s nemcsak tagállamok, hanem egyéni károsultak is perlik. Az NBC televízió értesülései szerint a cég vezetői összességében mintegy 10-12 milliárd dolláros, peren kívüli megegyezésekről tárgyalnak, és a vállalatot birtokló Sackler-család a saját vagyonából hárommilliárd dollárral járulna hozzá a kártérítésekhez. A New York Times úgy tudja: nem egyszerű pénzátutalásokról lenne szó az esetleges peren kívüli egyezségek nyomán fizetett kártérítéseknél, hanem
az magánvállalatot csődeljárással közhasznú céggé alakítanák, és az így felszabaduló összeget, illetve a gyógyszerekből származó bevételt juttatnák a felpereseknek.

A Sackler-család, amely az Egyesült Államok egyik legtehetősebb famíliája, híres a jótékonykodásáról, ám az opiátválság botránya miatt többen - köztük a párizsi Louvre, vagy a New York-i Metropolitan Múzeum is - közölték, hogy többé nem kívánnak együttműködni velük, támogatásukat pedig visszautasítják.