Magyarországra utazna az unió csalás elleni hivatalának vezetője, hogy személyesen tisztázza, miért van nálunk annyi, gyanúsnak talált uniós pályázati ügy – ezt az OLAF igazgatója, Ville Itälä személyesen közölte az Euronewsnak adott interjújában. Az útra valószínűleg jövőre kerülhet sor, Itälä igazságügyi vezetőkkel, köztük Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkozni szeretne, és – mint a lapnak elmondta – már felvette a kapcsolatot a Legfőbb Ügyészséggel.
A budapesti tárgyalás céljaról azt mondta, javítani szeretné a magyarországi helyzetet, ami az OLAF javaslatainak a követését illeti.
„Fontos, hogy a számok mögé lássunk. Hiszen a számok nem mindig mondják el a teljes igazságot. Ezért utazok Magyarországra. Szeretnék igazságszolgáltatási és bűnüldözési vezetőkkel is beszélni arról, mi lehet a háttérben. És ha vannak problémák, közösen kellenne megoldást találnunk ezekre” - mondta Itälä az Euronews-nak.
A legtöbb pénzt tőlünk kérik vissza
Az igazgató bejelentése összefügg azzal, hogy az OLAF kedden lesújtó adatokat közölt a hazai helyzetről. Lapunk is beszámolt róla, hogy a csalás elleni hivatal tavaly Magyarországon indította el és zárta le a legtöbb vizsgálatot, amit közösségi pénzekkel elkövetett csalás gyanúja miatt kezdeményezett. A brüsszeli székhelyű hivatal 2018-ban kilenc ügyben kezdett vizsgálatot és hetet zárt le.
Az uniós hivatal friss jelentésében rangsorolta a tagországokat aszerint is, hogy melyikből érkezett a legtöbb, korrupcióval, sikkasztással kapcsolatos panasz. Magyarország a második helyre szorult Bulgária mögé: 2018-ban a magyarok 33 bejelentést tettek, míg a bolgárok 48-at. Figyelemre méltó azonban, hogy a 33-ból csak egyetlenegy panasz feladója volt valamely közhivatal, a többiek magánszemélyek vagy magáncégek.
Eljárást indítani? Na még mit nem!
A hírportál emlékeztet rá: Magyarországon sok bírálat érte az ügyészséget, amiért az OLAF bizonyítékai ellenére sem emelt vádat uniós forrásokat érintő ügyekben.
Ilyen volt a miniszterelnök vejének, Tiborc István korábbi cége, az Elios Zrt. elleni eljárás. Az OLAF közlése szerint a bizonyítékaik megállták volna a helyüket egy bírósági perben, de az ügyészség nem indított eljárást az Elios Innovatív Zrt ellen.
Az OLAF javaslatait ugyanakkor más tagállamokban sem mindig veszik komolyan. A cseh ügyészség például felfüggesztette a nyomozást a miniszterelnök korábbi mezőgazdasági cégének ügyében, amely az OLAF szerint szabálytalanul vett fel uniós pénzeket.
