Timmermans: az illiberalizmus nem más, mint a szabadság hiánya

Publikálás dátuma
2019.09.05. 18:03
Orbán és Erdogan elnök hasonlóan vélekednek a demokráciáról
Fotó: AFP
Éves jelentésekben foglalkozik majd az Európai Bizottság a jogállamiság létét veszélyeztető országokkal. A szervezet alelnöke főleg Magyarországgal példálózott.
A jogállamiság fokozott ellenőrzésre van szükség azokban az országokban, amelyekben e téren erőteljesebb hiányosságok mutatkoznak - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Brüsszelben csütörtökön. Mint az MTI írja, Timmermans az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) jogállamiságról szóló vitáján elmondta: az Európai Bizottság a jövőben éves jelentést kíván kiadni a jogállamiságot fenyegető tagállamokban jelentkező kockázatokról annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni az unió jogi eszközeit.    Timmermans azt is nyilvánvalóvá tette,hogy itt főleg rólunk van szó: emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság Magyarország ellen számos, jogállamisággal összefüggő eljárást indított egyebek mellett a civil szervezetek és az oktatás szabadsága, valamint a menedékkérők és migránsok helyzetével összefüggésben, amelyek közül a legtöbb már az Európai Bíróság előtt van.

Egyértelmű üzenet Orbánnak

Az alelnök szerint azok, akiket amiatt bírálnak, hogy lábbal tiporják az alapjogokat, mindig másokra mutogatnak, hiszen tudják, hogy az őket illető kritika megalapozott. 
Úgy vélekedett, hogy az illiberalizmus eszménye a szabadság hiányát jelenti, az ugyanis új határokat épít fel, kárt okozva mások mellett az adott ország állampolgárainak is.

Ezt pedig nem lehet másként érteni, mint az Orbán Viktor által 2014-ben bejelentett illiberális politikai rendszerre adott választ - híres tusnádfürdői beszédében a magyar miniszterelnök ugyanis azt fejtegette, hogy az illiberális demokrácia nem tagadja meg a szabadság létét.
"A kölcsönös bizalom, a belső piac működése és a demokrácia megléte szempontjából elengedhetetlen a jogállamiság teljesülése. Ha ezt nem vesszük komolyan az Európai Unió egész területén, az európai értékek sérülnek" - fogalmazott Timmermans, azt is hangsúlyozva, hogy a jogállamiság sérülését korai problémafelméréssel és gyors uniós válaszadással kell megelőzni, megakadályozni - ha már erre nemzeti szervek képtelenek.

A sajtó és a civil társadalom szabadságáért is felszólalt

 Az alelnök kitért a sajtószabadság és a civil szervezetek működése szabadságának fontosságára is.  "A jog és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett a sajtó és a civil társadalom szabadsága jelenti az egyetlen védőpajzsot ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a polgárok védelmét" - mondta. Az európai szerződések aláírásával minden uniós tagállam elkötelezte magát a jogállamiság mellett, ezért "nem használható a szuverenitás elve" ezen a területen. Az Európai Bizottság a jövőben is komolyan fogja venni azon feladatát, hogy betartassa a szerződésekben foglaltakat - tette hozzá Timmermans.

Fidesz: hogy mi a jogállamiság, az helyben dől el

A névtelenül is egyértelmű címzett a Fidesz volt, részükről pedig Hidvéghi Balázs EP-képviselő válaszolt először. A Fidesz korábbi kommunikációs vezetője szerint nincs objektív definíciója a jogállamiságnak. A demokrácia tagállami működését vizsgálva ugyanis az állapítható meg, hogy az eltérő jogi rendszerek és politikai intézmények mind demokratikusak lehetnek egy közös definíció hiánya ellenére - fejtegette a politikus. Hogy Hidvéghinek mennyire igaza van, azt mutatja, hogy észak-koreai diktatúra is Népi Demokratikus Köztársaságnak szeretni nevezni magát, és nyilvánvalóan demokratikus jogállamnak tartják magukat Járóka Lívia fideszes EP-képviselő a magyaroszági romák helyzetéről beszélt felszólalásában: hangsúlyozta, a romákat tekintve a jogállamisági mechanizmusra nagy szükség volt az elmúlt években, noha eszközeit hatékonyabban használhatták volna helyzetük javítása érdekében - épp ezért, a képviselő rossz döntésnek nevezte a jogállamiság esetleges összekapcsolását az uniós támogatási források megítélésével.
Szerző

Közmédia: ami nálunk mindennapos, Ausztriában elképzelhetetlen

Publikálás dátuma
2019.09.05. 15:00

Fotó: Népszava
Az osztrák köztévé vezetője szerint aggodalmat keltő a közszolgálati televízió helyzete Magyarországon.
- Természetesen elképzelhetetlen lenne, hogy Ausztriában egy választási kampányban a közmédiában ne adjanak teret az ellenzéki politikusoknak, ne legyenek televíziós viták. Nálunk három hét múlva lesznek előrehozott választások, éppen ma este szervezünk egy beszélgetést minden érintett párt részvételével - Alexander Wrabetz, az osztrák közszolgálati tévé irányító testületének vezetője a lengyelországi Kryniczában szervezett éves gazdasági fórumon válaszolt a Népszava kérdéseire. Alexander Wrabetz szerint évtizedek óta nem történt olyan Európában, mint ami a magyar médiában zajlott le a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával. - Sok helyen tapasztalható tulajdonosi koncentráció, ami önmagában nem feltétlenül baj, bár sok esetben aggodalomra ad okot, ezt csak egy nagyon erős, a média függetlenségét jelentő szabályozással lehet ellensúlyozni, amennyire én ismerem, Magyarországon ma nem ez a helyzet – mondta. Az osztrák médiairányító testület vezetője szerint szintén aggasztó, hogy különösen a kelet-közép európai régióban vált tendenciává, hogy a média világán kívülről érkező üzletemberek, oligarchák vásárolnak fel médiumokat, valójában nem világos motivációktól vezérelve. Ezzel párhuzamosan pedig sok helyen teret veszít a közmédia a hírfogyasztás terén. A magyar közmédiával kapcsolatban Alexander Wrabetz azt is megjegyezte, hogy aggályosnak tartja, hogy a minden közszolgálati hírforrásnak ugyanazokat az MTI híreket kell használnia, a köztévének nincs önálló hírszerkesztősége. - A közmédia legnagyobb tőkéje az emberek bizalma, ha ez elveszett, nagyon nehéz visszaszerezni – mondta.
A fórumon egyébként arról is beszélt, hogy ő már „nyolc kormányfőt élt túl, nagyon nehéz leváltani, ez is a függetlenség garanciája lehet” a közmédia szempontjából. A beszélgetés résztvevői valamennyien hangsúlyozták, hogy a sajtó függetlensége a média gazdasági függetlenségét is jelenti. - A fő kérdés, ezt hogy biztosítjuk. Ha visszafogják a költségeket, az nem használ a függetlenségnek. Ha a pénzügyminiszteren múlik a költségvetés, az nem használ a függetlenségnek – mondta Wrabetz, aki ezért örül, hogy az osztrák köztévé az előfizetési díjakból él, mert ez független pénzforrás. Az osztrák háztartások 95 százaléka fizet díjat, 90 százalékukban naponta nézik a köztévét, „és bíznak benne”. Lengyel kollégája, Maciej Lopinski arról beszélt, a lengyel médiafelügyelet csak a költségvetési pénzek felhasználását ellenőrzi, nincs köze a tartalomhoz. Lengyelországban is független a finanszírozás a kormánytól. Két forrás van: előfizetési díjak és reklámok. Igaz, 2008-ban megszüntették az előfizetési díjakat, és 2016-ig évente a kormány döntött a közmédia költségvetéséről, de 2016-ban újra bevezették, azóta jobb a helyzet. Igaz, az ebből befolyó pénz egyelőre nem elég, és minden évben a parlament dönt a kiegészítésről, ez nem jó Lopinski szerint.
Ukrajnában teljesen más a helyzet. Mint Janina Sokolova, a TV5 munkatársa elmondta, az országban a közélettel is foglalkozó tévécsatornák nagy része ugyan magánkézben van, de az oligarchák által birtokolt csatornák általában a tulajdonosok érdekeit követik. Ő Petro Porosenko volt elnök tévéjének dolgozik, és „ő maga ugyan függetlennek tartja magát, de tudja, hogy ezt nem minden kollégája mondhatja el”.
Frissítve: 2019.09.05. 15:14

Rászoktak az autósok a mobilparkolásra

Publikálás dátuma
2019.09.05. 14:55

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Két és félszeresére nőtt a hazai mobilparkolást használók száma az elmúlt öt évben.
Tavasszal és ősszel használják ki az autósok leginkább az utcai parkolás adta lehetőségeket, legalábbis erről árulkodnak a statisztikák. A Parkl mobilalkalmazás által feldolgozott, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. weboldalán keresztül elérhető adatokból kiderül, hogy míg nyáron általában csökken a mobilparkolások száma a tavaszhoz képest, addig szeptember-októberben hirtelen akár 10 százalékkal is nő a telefonnal történő parkolások mennyisége az elmúlt öt év átlaga alapján. Ezt azt is jelenti, hogy a következő 
két-három hónapban közlekedési torlódásokra és nehezebb utcai parkolási lehetőségekre kell számítani.

Egyre többen parkolnak mobillal

Mobilparkolásnak minősül minden olyan tranzakció, amelyet mobiltelefonon keresztül végzünk, tehát az sms-el fizetés és a mobilalkalmazások használata is. A mobillal történő parkolás forgalma havi szinten több mint két és félszeresére, összesen 264 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. 
Míg 2014 júliusában országszerte 528,2 millió forintért parkoltak mobillal, addig idén júliusban ugyanez a szám már csaknem 1,4 milliárd forint volt. Az éves növekedés folyamatos, de 2016-ban ugrott meg igazán: akkor 24 százalékkal emelkedett a mobilfizetések száma az előző évhez képest. 
A negyedévek közötti összesítésben nincs nagy különbség, az utolsó negyedév általában a legerősebb a két őszi hónap megemelkedett parkolásainak és a karácsonyi készülődés okozta nagyobb forgalomnak köszönhetően.  
A kutatásból az is kiderült, hogy bár telítettek a parkolók, 
a budapestiek nem szeretnek fizetni a parkolásért, ahol lehet spórolnak.

A megkérdezettek több mint fele havonta kétezer forintnál kevesebbet költ parkolásra. Több mint harmaduk tízezer forint alatt tartja a parkolásra szánt havi költségét annak ellenére, hogy a megkérdezettek nagy részénél az autózás a mindennapok része. Tíz emberből csak egy ül hetente két óránál kevesebbet autóban, a válaszadók csaknem fele akár tíz órát is autózik egy héten, a 40 százalékuk pedig 20 órát vagy annál is többet tölt vezetéssel.
A felmérésben megkérdezték azt is, milyen fizetési módokat részesítenek előnyben a budapestiek. A válaszok alapján kiderült, hogy még mindig az automatába dobált készpénzes vagy kártyás (61%) fizetés a legnépszerűbb, de egyre kedveltebb sms-el intézni (56%) a parkolást . A mobilalkalmazással történő fizetést csak a válaszadók 21 százaléka használja rendszeresen.
/Forrás: Parkl/
Szerző
Témák
mobilparkolás