Összegyűltek a kötcsei piknik résztvevői, Kósa megint falrengetőket mondott

Publikálás dátuma
2019.09.07. 12:11
Kötcsei piknik
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Orbán Viktort olyan gyorsan vitte át a TEK az újságírókon, hogy fotózni sem nagyon lehetett.
Szombaton rendezik a kötcsei pikniket, ami Orbán Viktor korábbi meghatározása szerint a jobboldal teljes szellemi erejének találkozója. A legjobban persze a miniszterelnök beszédét várja mindenki, de azt a nyilvánosság teljes kizárásával mondja majd el. Orbánnak már az érkezéséről kizártak mindenkit. Fél kettő előtt nem sokkal az újságírókat átterelték az egyik oldalra, behajtott két TEK-es kocsi, köztük Orbán kisbusza és a miniszterelnök olyan gyorsan tűnt el szem elől, hogy még fényképet sem nagyon lehetett csinálni róla.
Azért a korábban folyamatosan érkező szellemi erő egy része néhány mondat erejéig szóba áll a pikniknek helyet adó Dobozy-kúria előtt várakozó újságírókkal. Így például  Kósa Lajos, jobbára Karácsony Gergelyt szidta, aki szerinte a baloldal egy része  számára is vállalhatatlan, de egy kérdésre reagált arra is, hogy az OLAF összesítése szerint Magyarországon van a legtöbb probléma az EU-pénzek felhasználásával. Kósa szerint viszont alig talált hibát az OLAF, a források hazai felhasználásában jobb a hibaszázalék, mint a svájci óragyárakban.
A házigazda Balog Zoltán  - a pikniket a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezi, ennek kuratóriumi elnöke - Balog szerint a tanácskozás fő témája az önkormányzati választás lesz. Ő személy szerint leginkább Tarlós Istvánra kíváncsi. A főpolgármester újraválasztási esélyeiről viszont nem akart találgatásokba bocsátkozni. Nem volt ilyen beszédes Bayer Zsolt, aki morcos arccal, szó nélkül sietett be.  Rákay Philip megállt néhány szóra, de csak azért, hogy elmondja: nem áll szóba az újságírókkal, mert szerinte a dacos igazságkeresés csak a kormányoldallal kapcsolatban érezhető. Majd ha a média kiegyensúlyozott lesz, akkor áll szóba újságírókkal. Kásler Miklós ennyit sem mondott, csak azt ismételgette, amíg bement, hogy köszönöm szépen. 
Novák Katalint Kövér Lászlónak a családvédelmi konferencián elmondott beszéde kapcsán kérdezték, annyit mondott, hogy az abortuszszabályok változtatása nincs napirenden. Hende Csaba is megállt, hogy elmondja: a Fideszből kilépett, a párt kommunikációs utasításit leleplező Kocka Tibor, szombethelyi ex-fideszes alpolgármestert azért rakták ki a Fideszből, mert csapnivaló a munkája, tűrhetetlen a viselkedése. Amúgy egyáltalán nem gyengültek meg Szombathelyen, a Fidesz árulások miatt veszítette el a közgyűlési többséget.
Szerző
Frissítve: 2019.09.07. 16:48

Orbán: aki törvénnyel korlátozná az abortuszt, az "nem ember, szörnyeteg"

Publikálás dátuma
2019.09.07. 11:23

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Kövér pedig kijelentette, ugyanolyan hiba kormányzati útra terelni az abortusz-vitát, mint az állami iskolákban bevezetni a hittant. Sajnos ez még '90-ben történt.
Nagyokat mondtak a Fidesz eslő emberei a héten megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcs nevű sajátos rendezvényen. Ugyan a világ legcsaládbarátabb kormányának 10 éves regnálása alatt soha nem látott mélységekbe zuhant a népszaporulat, ez mégsem akadályozta meg Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót, hogy sértődötten ecseteljék, nem szülnek elég keresztény magyar gyereket a nők.
Talán nincsenek már sokan, akiknek még meglepetést okoz felfedezni, hogy a mostani fideszesekben milyen kevés közös van korábbi önmagukkal, ám ritka, hogy ennyire nyilvánvalóan lepleződjön le, hogy rendre az éppen divatos áramlatokhoz igazítják mondanivalójukat. Mert a demográfiai kérdésekben és a nők ostorozásában éppen ez történik, mint az a Reform magazin 1990. július 13-án megjelent számát kézbe véve kiderül. Az index.hu szemlézi a 29 éves lapszámot, melynek érdekessége, hogy
az akkor 31 éves Kövér a 27 éves Orbánnal együtt interjút adott a lapnak, melyben előkerült az abortusz témája is.

Az ekkor még liberális szerepben ténykedő Orbán Viktor kijelentette, hogy akik az abortuszszámot törvényi eszközökkel akarják leszorítani, azok "nem emberek, szörnyetegek". A fiatal Orbán szerint népszavazást kell kiírni a kérdésről.
Kövér László ezt azzal folytatta, hogy a lányok, asszonyok "nem hobbiból járnak abortuszra". Aztán arról beszélt, hogy "nem jogi, hanem szociális, népjóléti oldalról lenne kívánatos" a kormányzati megközelítés. A folytatás még erősebb: "az abortuszvitát kormányzati útra terelni meggyőződésünk szerint ugyanolyan hiba lenne, mint az állami iskolákban a hitoktatást kományintézkedéssel bevezetni. S nem csupán azért, mert szociális vonatkozásai miatt a lakosságot még megosztottabbá tenné, hanem azért is, mert erős indulatokat korbácsolna fel" – mondta.
A 2010-es kormányalakítás óta már a Fideszt annyira nem zavarja a téma kormányzati útra terelése, hogy az Alaptörvénybe is társadalmi egyeztetés nélkül írták bele az egyelőre csak szimbolikus jelentőségű részt, mely szerint "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". De legalább abban van következetesség, hogy a hitoktatást is bevezették kormányrendelkezéssel az állami iskolákban.
Szerző
Frissítve: 2019.09.07. 14:23

„Az állam a rendszerváltás óta alig telepített új erdőt”

Publikálás dátuma
2019.09.07. 11:00
Gálhidy László
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ma az ország területének egyötödén nőnek fák, a természetes állapot viszont a négyötöd lenne – állítja Gálhidy László, a WWF erdővédelmi programjának vezetője.
Nemrég egy cikkében azt írta, hogy a tölgyfák akár ezer évig is elélhetnek. Ilyen hosszú idő alatt biztosan változik a klíma, ami azt feltételezi, hogy a fák rendelkeznek valamilyen alkalmazkodási képességgel. Kell félteni a klímaváltozástól az erdőket?  A hazai fafajok közül a tölgy vagy a tiszafa valóban elérheti a sok száz, esetleg az ezer éves életkort, de Amerikában egyes fenyőfélék akár több ezer évig is élhetnek. A nyír és a nyár esetében inkább 70-80 év a várható életkor, ami nyilván más életstratégiát feltételez. Alkalmazkodniuk mindenképpen kell: szélviharokhoz, tüzekhez, az ónos eső miatti jégterheléshez, az ártéri vízdinamikához. Aggodalomra akkor van ok, ha a változás tempója vagy mértéke nagyobb, mint amihez az adott fa vagy erdő korábban hozzászokhatott. Például az aszályos napok számának gyors növekedése vagy a villámárvizek jelentkezése olyan stressz, ami valószínűleg meghaladja az alkalmazkodóképesség mértékét. Meghaladná már egy természetes állapotú erdő esetében is, ám a helyzetet súlyosbítja, hogy mára az európai erdőtakaró – a magyarországi pedig azon belül is különösen - nagymértékben átalakult, a mezőgazdaság miatt szabdalttá vált, a kisebb erdőfoltok nehezebben birkóznak meg a szélsőséges időjárás kihívásaival. Az intenzív erdőgazdálkodás következtében az erdők fajkészlete megváltozott, néhol teljesen lecserélődött, a vegyes erdők helyét a fajok és a korosztályok szempontjából is homogén erdőségek vették át. A vágásos üzemmód, ami köznapi nyelven leginkább a tarvágást jelenti, azzal jár, hogy nagy területen egyszerre vágják és egyszerre ültetik el az azonos fajú, azonos évjáratú fákat. Az ilyen, hagyományos módon kezelt erdő sokkal sérülékenyebb, mint a természetes: néhány esős nap után az egyirányú szélvihar dominóként döntheti föl a sűrűn tartott, fejletlen gyökérzetű és koronájú, nagy magasságú szálfákat. A klímaváltozás erősebb szeleket hoz, meg melegebb nyarakat, amikor egymás után a kártevő rovarok több generációja tud kifejlődni, az egynemű erdőkben, faültetvényekben sokkal nagyobb kárt okozva. Az ültetvényerdőkben kevesebb az odú, az ágcsonk, nem találnak búvóhelyet a kártevők ragadozói, ez is növeli a sérülékenységet. A válaszából az következik, hogy ha változik a klíma, akkor a növénytakaró is átalakul. El fognak tűnni az erdők?  Egyes vidékekről valószínűleg eltűnnek, de az ide vezető folyamat már régóta tart. Az Alföld legszárazabb, legforróbb területein soha nem volt valódi erdőklíma, a folyók áradása biztosított nedvességet a fák életben maradásához. Amikor a több mint száz éve megkezdett folyószabályozások a vízutánpótlást elvágták, megindult a szárazodás. Egy ideig fönn lehet tartani fás kultúrát, de ha tovább emelkedik a hőmérséklet és csökken a csapadék, akkor ez lehetetlenné válik. Lehet próbálkozni tájidegen, szárazságtűrő fajokkal, fajtákkal, de valószínűbb, hogy a mesterségesen életben tartott erdők helyén fátlan élőhelyek alakulnak ki. Több reménnyel kecsegtet, ha olyan helyeken ellensúlyozzuk az erdőpusztulást, ahol alkalmasabb az éghajlat. A Dunántúlon vagy az Északi középhegységben ma is hatalmas – általában mezőgazdaságilag gyenge adottságú – területek lennének alkalmasak az erdősítésre. Mekkora ma az ország erdőterülete, és szükséges-e növelni?  Magyarországon az utolsó nagy erdőirtások 1848 után, a jobbágyfelszabadítás időszakában történtek, a 20. századba alig 11 százalékos erdősültséggel léptünk át. A két világháború idején, a hadigazdálkodás körülményei között is sok erdőt letermeltek, a szocialista időkben viszont már érezhetően nőtt az erdőterület, főleg feketefenyő-, erdeifenyő-, nyár- és akácültetvények révén. Szokták mondani, hogy a rendszerváltás után a privatizált erdőkből is rengeteg fát kivágtak, de ez a valóságban nem jelentett nagy volument. Inkább az a probléma, hogy 1990 óta új állami erdőtelepítés alig volt, inkább a magánerdők területe gyarapodott. Az államnak ma már kevés erdősítésre alkalmas területe van, az is jórészt nemzeti parkokban. A magántulajdonos viszont akkor erdősít, ha kap hozzá támogatást. Ami persze lehetőség is a beavatkozásra, hiszen ezen az úton koordináltan, megfelelő fajösszetétellel, szakmai koncepciók alapján lehetne növelni az erdőterületet az alkalmi öntevékeny magánakciók helyett. Most mintegy 2 millió hektáron található erdő, ami az ország területének bő egyötöde. A történelem előtti időkben viszont az arány éppen fordított volt, vagyis az ország 80-85 százalékát borították erdők. Ez azt jelenti, hogy az országterület négyötödén megfelelő a talaj és a klíma az erdősítéshez – ha a szárazodás miatt egyes régiók esetleg kiesnek, akkor is hatalmas bővülésre lenne lehetőség. A nagyobb léptékű erdősítést már csak az is indokolná, hogy Európában – az orosz területeket nem számítva – jóval 30 százalék fölött van az erdők aránya, vagyis mi a legkisebb erdőborítással rendelkező országok közé tartozunk. Említette, hogy a változó klíma veszélyes lehet az erdőkre. Erdőtelepítésekkel lehet fékezni a felmelegedés hatásait?  A felmelegedés egyik valószínűsíthető oka az üvegházhatás, amiért a legnagyobb mértékben a légkörbe kerülő szén-dioxid felelős. A fák viszont kivonják a levegőből a szén-dioxidot, és hosszú időre megkötik a növényi szövetekben. Minél több szén van megkötve, annál kevesebb marad a légkörben – ezen az alapon nagyon is érdemes lenne erdősítéssel, akár az erdőállomány megduplázásával küzdeni a klímaváltozás ellen. De nem csak a globális, hanem a lokális összefüggések is ebbe az irányba mutatnak. Az erdők javítják a tájszintű klímát, az erdőtakaróval borított terület páradússá válik, az erdő kedvez az esőképződésnek, vagy akár a rekreációt, a legforróbb napok átvészelését is segítheti.

Gálhidy László

1999-ben szerzett biológus diplomát az ELTE-n. Tudományos pályája során Sopronban, a NyME Környezettudományi Intézetében bekapcsolódott az erdők és a klíma kapcsolatának modellezésébe, miközben tanított növényrendszertant, ökológiát és evolúcióbiológiát is. 2009-ben szerzett PhD-fokozatot az ELTE-n, disszertációját a bükkösök fakitermelés illetve széldöntések utáni regenerálódásának kérdéseiről írta. 2006 óta vezeti a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetében az erdővédelmi programot. Tagja az Országos Erdő Tanácsnak, a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottságnak és a Pro Silva Hungaria-nak.

Hosszú ideig az volt a szakmai konszenzus és a természetvédelem álláspontja is, hogy a telepítésnél az őshonos fafajoknak kell elsőbbséget adni. Az utóbbi években viszont egyre gyakrabban hallani, hogy a klíma változását már csak importált fajokkal, fajtákkal lehet lekövetni.  A védett területeken eleve csak őshonos fafajok ültethetők, ott az erdőnek a rét vagy a legelő lehet az alternatívája, ha megváltozik a klíma. A nagyon száraz éghajlat még az akácnak sem kedvez. Próbálkoznak új fajokkal - mint az ázsiai eredetű, gyorsan növő császárfa -, de ezek szabadföldi termesztésben nem igazán terjedtek el, és nem is biztos, hogy jó megoldást jelentenének. A klíma szempontjából nem a gyors növekedés a fontos, hanem az, hogy egy faj egy hektárra vetítve mennyi szenet köt meg hosszú távon – könnyen lehet, hogy ebből a szempontból még mindig a tölgy a leghatékonyabb. Mennyire „klímatudatos” a magyar erdőgazdálkodás? Figyelembe veszik a változó éghajlat következményeit, akik a döntéseket hozzák?   Az mindenképpen látszik, hogy szakma ébredezik, de az eddigi gazdálkodási gyakorlatból adódóan az erdők klimatikus szemszögből rossz állapotban vannak, a természetességük foka alacsony. Pedig a tudományos eredmények egyértelműen jelzik, hogy a fajok és a korosztályok alapján elegyesebb, a vágásos üzemmód helyett ún. örökerdő-gazdálkodással művelt erdők sokkal ellenállóbbak a változó klíma hatásaival szemben. A soproni egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia régóta együttműködik, a klímamodellekből levont következtetéseket igyekeznek a gyakorlatba is átültetni, a reformszemlélet azonban egyelőre inkább csak a fafajcserékre vonatkozik, a természetközeli erdőgazdálkodási módszereket még csak elvétve alkalmazzák. Léteznek progresszív mintaterületek a Pilisi Parkerdőgazdaságban Budapest környékén, a Pilisben, a Visegrádi hegységben, ám ezek a próbálkozások még nem országos léptékűek. Egy másik követendő irány lehetne a védett területeken az erdők kivonása a gazdálkodásból. A nemrég egy kisvasút-építési terv miatt a hírekbe került, évtizedek óta háborítatlan Csarna-völgy példája meggyőzően mutatja, hogy ha az erdők fejlődését a természetre bízzák, akkor az erdőterületek önmaguktól, beavatkozás nélkül visszaszerzik az ellenállóképességüket. Úgy is mondhatnánk, hogy a természetes állapotú erdők immunrendszere nagyságrendekkel erősebb, mint a faültetvényeké, és ezt a tényt a klímaváltozásra történő felkészüléskor nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Frissítve: 2019.09.08. 18:22