Nőként, egyedül, szemben a hatalommal

Publikálás dátuma
2019.09.10. 07:55

Fotó: Népszava
A párkapcsolati erőszak és a bántalmazás elleni fellépés a prioritási sorrend legalján helyezkedik el a rendőrségnél – állítja a téma jogi szakértője.
Amikor valaki egyedül áll szemben a hatalmi gépezettel, segíthet neki, ha a sajtóhoz fordul – hangsúlyozta Spronz Júlia ügyvéd, a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője. Szerinte helyesen járt el az a rendőr ezredes is, aki arról számolt be a Népszavának, hogy felettese zaklatta és bántalmazta őt, ennek pedig nem volt következménye. Spronz Júlia nem lepődött meg a történteken. Jellemző – mondta –, hogy a munkahelyeken nem lépnek fel a zaklatásokkal szemben. Különösen akkor nem, ha olyan, szigorú hierarchián alapuló szervezetről van szó, amilyen a rendőrség is, és a bántalmazó – ahogyan az lenni szokott – magasabban áll a hivatali ranglétrán, mint a bántalmazott. A rendőrségi esetről lapunk hétfői számában írtunk. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendőrezredesének – egy középkorú nőnek – „magánéleti kapcsolata” volt munkahelyi elöljárójával, egy vezérőrnaggyal. Szakított vele, de az ORFK csúcsvezetéséhez tartozó férfi ebbe nem törődött bele. Hónapokon át verbálisan zaklatta beosztottját, válogatott szidalmakat vágott a fejéhez, majd a munkahelyén bántalmazta. Az inzultus után az ezredes látleletet vetetett fel a sérüléseiről, és a szolgálati út betartásával jelentette a történteket az országos rendőrfőkapitánynak. Erre őt „rendelték át” más szervezeti egységhez. Intézkedés hiányában az ezredes feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Az inzultus után az ezredes látleletet vetetett fel a sérüléseiről
Az ORFK a „leghatározottabban visszautasította” az állítást, hogy az országos főkapitány elmulasztotta volna a jogszabályokban előírt intézkedési kötelezettségét, ám ismételt kérdésünkre sem közölt konkrétumot. (A cikkünk megjelenése után közzétett rendőrségi álláspontot lásd keretes írásunkban.) A Központi Nyomozó Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben „alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt” nyomozás van folyamatban. A múlt héten elküldött ügyészségi válasz szerint gyanúsítotti kihallgatás még nem történt. Spronz Júlia elmondása szerint akkor van esély rá, hogy „házon belül” fellépjenek a hasonló esetekkel szemben, ha az adott munkahelyen létezik a panaszok kivizsgálására elfogadott szakmai protokoll, eljárási rend. Tudomása szerint a rendőrségen nincs ilyen. Máshol sem jellemző Magyarországon. A Patent Egyesületet – amelynek munkájában speciális jogi szakértők mellett pszichológusok is részt vesznek – eddig egy színházi társulat, több felsőoktatási intézmény és néhány multinacionális cég képviselője kereste meg azzal, hogy tanácsot kérjen, milyen módon lehet feltárni és megelőzni a szexuális visszaéléseket. Sok nő várja a főnökségtől, hogy tegyen valamit a zaklatókkal szemben, de általában nem történik semmi – folytatta Spronz Júlia. A Patent Egyesület egészen Strasbourgig vitt egy hasonló ügyet, amely idehaza nem kapott jogorvoslatot. „Sajnos, ott sem jártunk sikerrel” – utalt a bizonyítási nehézségekre az ügyvéd. Az ORFK ezredesének ügye szerinte rávilágít arra, hogy a rendőrség mennyire veszi komolyan a párkapcsolati erőszak és a bántalmazás elleni fellépést. Spronz Júlia úgy tapasztalja, hogy ez a prioritási sorrend legalján helyezkedik el. „Mi, jogvédők, általában nem gondoljuk jó stratégiának, ha a sértett behúzza fülét-farkát” – folytatta. Családjogi ügyekben azonban a Patent Egyesület csak ritkán javasolja, hogy az áldozat a nyilvánossághoz forduljon. Más a helyzet akkor, ha az illető egymagában kénytelen felvenni a küzdelmet a teljes munkahelyi vezetéssel, a hatalommal szemben. Ilyenkor a sajtó lehet az a külső szereplő, amely nem engedi, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően szőnyeg alá söpörjék az ügyet. A média egyúttal védelmet is jelenthet a panaszos számára. Spronz Júlia felidézte, mi történt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon. Németh-Kiss Pálma, az önkormányzatnál dolgozó anyakönyvvezető az RTL Klubban beszélt arról, hogy Czibere József polgármester rendszeresen zaklatta és fenyegette őt. A nő feljelentést tett, de a rendőrség arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény. Végül a megyei főügyészség mégis elrendelte a nyomozást, a gyanúsítottként kihallgatott polgármester Fidesz-tagságát felfüggesztették. Más kérdés, hogy az évek óta tartó eljárásnak még mindig nincs vége. A 168 Óra a napokban adta hírül, hogy a kormánypártban mellőzött tyukodi polgármester függetlenként elindul az önkormányzati választáson.

Trükkös kommunikáció

A Központi Nyomozó Főügyészség, amikor arról kérdeztük, hogy a rendőr ezredes feljelentése nyomán indít-e eljárást, egyetlen szóval sem említette, amit a PestiSrácok.hu nevű kormánypárti portállal cikkünk megjelenése után közölt: jelesül azt, hogy a nyomozás már az országos rendőrfőkapitány feljelentésként értékelt bejelentésére megindult. Nevezett portálnak utólag az ORFK is azt állította, hogy az „országos rendőrfőkapitány a hozzá érkezett bejelentés kézhezvételét követő napon megtett minden, a hatáskörébe tartozó intézkedést; a bejelentést továbbította az ügyben kizárólagos hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségre”. A furcsaság az, hogy előzőleg kétszer is rákérdeztünk az ORFK-nál, milyen intézkedést hozott a főkapitány az ügyben (amennyiben hozott), de nem kaptunk konkrét választ. Továbbra is kérdés, hogy a bántalmazott ezredes miért nem értesült eddig a főkapitány lépéséről. Nehezen értelmezhető az ORFK-nak az a mostani közlése, hogy a főkapitány a „bejelentésben érintett személyek alá- fölérendeltségi viszonyát – a vizsgálat idejére – soron kívül megszüntette”. Jelenlegi tudásunk szerint az történt ugyanis, hogy a bántalmazott ezredest az országos főkapitány „átrendelte” más szolgálati helyre. Az erről szóló parancsban nincs utalás semmifajta eljárásra. Az ezredes számára kijelölt szolgálati feladat ellátása nem a „vizsgálat idejére”, hanem határozott időre, 2019. december 31-ig szól. Újabb kérdéseket küldtünk az ORFK-nak: egyebek mellett szerettük volna megtudni, hogy született-e olyan intézkedés is, ami a feljelentésben bántalmazóként szereplő vezérőrnagy munkaviszonyát, szolgálati beosztását érinti. Válaszában az ORFK erre nem tért ki, helyette elismételte azt, amit a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozott.

Szerző

Mészáros mintagazda lenne

Publikálás dátuma
2019.09.10. 07:00

Fotó: WIKIMEDIA
Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet „pásztáz”.
Egyre több jel mutat arra, hogy Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc mintagazdaságot alapítana birtokaira építve. Ezekre a gazdaságokra ugyanis jóval megengedőbb előírások érvényesek mint a „normál” agártársaságokra. A mintagazdaság működésének azonban egyik feltétele a – pályázati forrásokban dúskáló – kutatóbázis megléte. Ilyen bázis például a Gödöllői Szent István Egyetem többségi tulajdonában lévő GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. – amelynél már tartósan ott vannak Mészáros emberei. Forrásunk úgy fogalmazott: Mészárosék már az egyetemen vannak, embereit többször látták felbukkanni az intézményben, a kutatóintézetet pedig strómanjuk irányítja. Mindezt megerősíteni látszik, hogy a hétvégén egy tudományos konferencia szünetében egyes kutatók arról beszéltek újságíróknak: a gödöllői egyetem egyfajta kísérleti ló lesz, itt tesztelik majd, hogyan lehet közelebb jutni az uniós pénzekhez a tudományon keresztül. A GAK nonprofit kft. többségi tulajdonosa az egyetem, de az állam, jó néhány agrárgazdasági Zrt., agrár-érdekképviseleti szervezet is szerzett egyéni vagy közös tulajdonú üzletrészt benne. Érdekes változás 2013 és 2017 között történt a kutatóintézet életében, amikor Deák Gábor lett az ügyvezető. Idén április óta ő Mészáros egyik fontos cége, a felcsúti R-Kord Építőipari Kft. ügyvezetője, és a Búzakalász 66-ban is vezető tisztséget töltött be. Deák Gábor ma is a GAK felügyelőbizottsági tagja, idén júliusban azonban új ügyvezetőt kapott a társaság, a szolnoki lakcímmel rendelkező Bátori Róbert személyében. Őt sokan csak strómannak vélik a városban, akinek az a szerepe, hogy elterelje a figyelmet a valódi főszereplőkről. Róla kevés adatot találni, a kutatóintézet honlapján nincs bemutatkozó anyaga, a cégadatokból pedig csak annyi derül ki, hogy egyik tulajdonosa volt az időközben végelszámolás alá került, majd idén áprilisban megszüntetett, s hatéves működése alatt bevételt nemigen termelő szintén szolnoki BBR Investment Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak, amelynek fő tevékenysége épületasztalos-szerkezet szerelése, de víz-gáz-fűtés- és légkondicionáló szerelés is szerepelt a profiljukban. Megkérdeztük a gödöllői Szent István egyetem rektorát, és a GAK ügyvezetőjét is arról, vajon tényleg átvették-e a GAK Kft. vezetését Mészáros Lőrinchez köthető emberek, mi indokolta a júliusi vezetőváltást a GAK élén, s vajon milyen munkatapasztalat alapján választották ki az új vezetőt, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, milyen pályázatokban vett vagy vesz részt idén a kutatóintézet, s mekkora nagyságrendű összeget remélnek ezekből. Az egyetem egyik volt professzora szerint a pénzek „kicsatornázása” ilyen kutatóintézeteken keresztül meglehetősen könnyű, hisz voltaképp bármilyen tematikára nyerhetnek pénzt, akár arra is, hogy élelmiszeripari, borászati üzemeket innovációval segítsenek – Mészáros Lőrinc portfóliójában bőven akadnak ilyenek. Nem véletlen, hogy nem a Debreceni Egyetemen tűntek fel Mészáros-közeli cégvezetők – véli az ottani egyetem egyik kutatója – náluk ugyanis nincs kutatóintézet, csak több akadémiai csoport, s olyan alapkutatásokat végeznek, amit az unió nem, vagy kevésbé támogat. Tény, hogy idén már közel százmilliárd forintnyi összegben hirdettek eredményt, vagy írtak ki új pályázatokat a kutatás-fejlesztés és innováció területén Magyarországon, de az elkövetkező hónapokban újabbak is várhatók. Harangozó Gábor, az MSZP agrár-ügyvivője szerint mindemellett más ok is lehet a háttérben. Miközben ugyanis a kormány azt hangoztatja, hogy a kis tulajdonosokat és a családi gazdaságokat szeretné helyzetbe hozni, épp a kárukra koncentrálódnak a hatalmas nagybirtokok. Három ilyen, jellemzőn tízezer hektár fölötti földtulajdont birtokló cég, a mezőhegyesi, a dalmandi és a bólyi már mintagazdasággá alakult, mert a törvényekben ezekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint a normál agárcégekre, s nagyobb a befektetői mozgástér is. – Az ország legnagyobb földesurának még nincs mintagazdasága, de vélhetően ő is ebbe az irányba mozdul majd – mondta a szakpolitikus, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt a lépést megtehesse, először is szüksége lesz egy hozzá lojális kutatóintézetre.

Mi az a GAK?

A GAK szaktanácsadási és informatikai csoport munkatársai a nyíregyházi Demo-Trade TSzK-val közösen fejlesztették ki az „Okos rovarcsapdát”, részt vettek macedón és szerb szakmai fórumokon, amely az információs és kommunikációs eszközök mezőgazdasági szaktanácsadásban történő alkalmazására, jó gyakorlatok átadására fókuszált – íme a két „legfrissebb” hír tavalyról és tavalyelőttről a kutatóintézet honlapján. Legfőbb célkitűzéseik között szerepel Gödöllő vonzáskörzetében az agrár szaktanácsadási tevékenység szervezése, közép- és felsőfokú agrárszakemberek felnőttképzése, hazai és nemzetközi agrár-ipari kiállítások, vásárok, szakmai bemutatók és tanácskozások, valamint agrár-ipari innovációs tevékenységek szervezése – olvasható ugyanitt. A cégadatok szerint 81 alkalmazottjuk van, jogelődjük a GAK Gödöllői Agrárközpont Közhasznú Társaság volt.

Szerző

„Előbb vagy utóbb eredményeket kell felmutatnia” – Orbán beszólt Káslernek Kötcsén

Publikálás dátuma
2019.09.10. 06:00
Sokat kellett várni Kásler Miklós miniszter programjára. Óriási összegekkel számolt a tárcavezető
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Éger István pedig szóba se hozta az egészségügy bajait a zártkörű találkozón.
„Kötcse az egy zárt hely, arról nem nyilatkozunk. Úgy láttam jónak, hogy mást kérdezek” – így reagált Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak arra a kérdésre, hogy a rendezvényen miért nem hozta szóba az egészségügy bajait. Úgy értesültünk ugyanis, hogy a kamara elnökének a miniszterelnökhöz szóló kérdését azzal kezdte: ne tessék félni, nem az egészségügyről akarok kérdezni, hanem arról, hogy a sok gyerekes anyák korengedményes nyugdíjában miért van annyi megkötés? Még azt is megjegyezte: e területen liberálisabb szabályokra lenne szükség. Az eset talán szót sem érdemelne, ha nem tűnt volna fel még az ott lévőknek is, hogy a Fidesz hagyományos „összetartásán” mennyire nem esett szó az egészségügyről. Javában tart a fogorvosok országos demonstrációja, a Magyar Orvosi Kamara az egyre növekvő elégedetlenség nyomán pedig szeptember 21-ére hívta nagygyűlésre a döntéshozókat és az orvosokat. Az állami ellátórendszer szétesésével, szervezetlenségével, a szakdolgozó és orvoshiány okozta nehézségekkel összefüggésben naponta jelennek meg drámai hírek. Az Eurostat a minap hozta nyilvánosságra a legfrissebb adatait arról, hogy az elkerülhető halálozási eseteket összegző uniós ranglistán Románia, Litvánia és Magyarország produkálja a legrosszabb eredményeket. (Ezek a mutatók tartalmazzák azokat a haláleseteket is, amelyek időben és hatékonyan elvégzett beavatkozásokkal elkerülhetőek lettek volna. Magyarországon évente 27 ezer embert veszít így.) A rendszer okozta tragédiák ellenére a kormány évek óta nem lép. Mindennek ellenére Kötcsén szinte szó se esett az egészségügyről. Volt aki mindezt azzal magyarázta, hogy „e terület kívül esik a miniszterelnök horizontján.” Úgy tudjuk, Orbán Viktor a nemzetpolitikával összefüggésben, a nők helyzetére utalva beszélt arról is: a több gyermekesek jövedelmi helyzetét stabilizálni kell, hogy egy esetleges válás után is megfelelőek legyenek a juttatásaik, ennek érdekében pedig a kormány lépéseket is fog tenni. Úgy tudjuk, egy budai kórház orvosa arról érdeklődött, hogy az endoszkópos beavatkozásokat végző szakdolgozóknak bérét miért nem rendezték. A kormányfő erre azt válaszolta: az egészségügyet egyben kell kezelni, a magán- és a közellátást is együttesen kell átvilágítani, elemzeni, a hálapénzt pedig meg kell szüntetni. – Kásler miniszter úr lehet mártír vagy nem mártír, de előbb vagy utóbb eredményeket kell felmutatnia – mondta Orbán egy forrásunk szerint.
Szerző