Kína elismerte, hogy fogva tartanak egy eltűntnek hitt tajvani férfit

Publikálás dátuma
2019.09.11. 12:42

Fotó: AFP
Hatóságaik először letagadták, hogy bármit is tudnak Li Meng-csu hollétéről, most azonban kiderült, hogy gyanúsítottként kezelik az elfogott tajvani állampolgárt.
Kínában bejelentették, hogy nyomozást indítottak egy tajvani férfi ellen, akiről családja és ismerősei nem kaptak hírt, amióta a múlt hónapban Hongkongba, onnan pedig a dél-kínai Sencsenbe utazott - olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán. Szerdán Hsziao-kuang, a kínai kormány tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője egy Pekingben tartott szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a tajvani Li Meng-csu ellen a nemzetbiztonság veszélyeztetésének gyanúja miatt indítottak nyomozást, részleteket azonban az ügyről nem árult el. A hongkongi lap beszámolója szerint a tajvani kormány válaszul mély aggodalmát fejezte ki Li őrizetbe vételét illetően, és felszólította a kínai hatóságokat, hogy adjanak részletes tájékoztatást az ügyről, továbbá tegyék lehetővé a férfi családjának a látogatást - írja az MTI.
A megfelelő tajvani szervek már több alkalommal próbáltak információt kérni Kínától Li hollétéről azóta, hogy a férfivel augusztus 20-án megszakadt a kapcsolat.
A Hongkonggal szomszédos Sencsen város rendőrsége korábban úgy tájékoztatta Li rokonait, hogy a nyilvántartásuk szerint a férfi nem lépett be a sencseni határon, ami ellentmondott Li barátai állításának, miszerint együtt vacsoráztak a dél-kínai városban.

A korábbi tajvani sajtóbeszámolók szerint Li augusztus 19-én utazott át Sencsenbe, és fényképeket osztott meg a Hongkong szomszédságában gyülekező kínai félkatonai csapatokról és felszerelésekről, mielőtt azonban augusztus 20-án visszatért volna Hongkongba, a kínai hatóságok őrizetbe vehették, ismerősei  ekkor hallottak róla utoljára. A férfi, aki a Tajvan déli részén található Fangliao város önkéntes tanácsadójaként dolgozik, rendszeresen osztott meg információkat a hongkongi demokráciapárti tüntetésekről közösségi oldalán - derül ki a SCMP cikkéből.
Hongkongban 14 hete zajlanak tömegtüntetések, amelyeket eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltotta ki. A tiltakozások hatására szeptember 3-án visszavont tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong egyebek mellett Kínának adjon ki gyanúsítottakat - vagyis a kommunista állam hivatalos úton nyúlhatott volna a Hongkongba menekülő politikai ellenfelei után.
Szerző

Magyarország diplomatát küld Szíriába

Publikálás dátuma
2019.09.11. 11:50

Fotó: Népszava
Nagykövetséget nem nyitunk, de az sem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével.
„Jövő évtől lesz egy diplomatánk, aki éves szinten néhány alkalommal, rövidebb időszakokra Szíriába utazik a humanitárius támogatások után követése és más konzuli feladatok ellátása céljából. Ez több uniós tagország gyakorlatával egybevág” - ezt a választ küldte lapunk érdeklődésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Financial Times (FT) információra reagálva, amely szerint újjáépítenénk diplomáciai kapcsolatainkat Damaszkusszal. A brit pénzügyi lap uniós forrásokra hivatkozva - a külügy válaszával összhangban - azt írja, a cél a magyar segélyek felügyelete lehet, ugyanakkor emlékeztetnek rá, Magyarország jelentéktelen donornak számít Szíriában. Az FT rámutat, számos uniós tagállam - valamint nyilvánvalóan Washington is - ellenzi a kapcsolatok rendezését az Aszad-rezsimmel. Egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint „Magyarországon nemzeti sport Brüsszel idegesítése”. A lap összesítése szerint Csehország az egyetlen uniós állam, amely a háború kirobbanása után nem zárta be nagykövetségét, Románia képviselete a libanoni Bejrútból működik, valamint még Bulgáriának van alacsonyabb, ügyvivői szintű diplomáciai képviselete. Eddig inkább az Öböl-menti arab államok nyitottak a háborús bűnökkel vádolt szír kormány felé, nemrégiben Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok nyitotta újra damaszkuszi képviseletét. Az nem teljesen világos, hogy Magyarország mit nyerne a diplomáciai kapcsolatok felfrissítésével, amit legfeljebb Moszkvában néznének jó szemmel. A migráció helyi kezelésében, a keresztények megsegítésében - bár a szíriai keresztények már nincsenek veszélyben -, a lassú újrakezdésben esetleg segíthet a helyi képviselet. Hasonló logika alapján nyitottuk újra nagykövetségünket két évvel ezelőtt Líbiában is. A KKM levelében emlékeztetett, hogy Magyarország a közel-keleti keresztényeknek nyújtott támogatások keretében több szíriai közösséget segít, emellett számos szíriai diák tanul Magyarországon ösztöndíj keretében.    
Szerző
Frissítve: 2019.09.11. 12:11

Amuri tolvajlások dala – Botránysorozat kíséri az orosz űrkikötő építését

Publikálás dátuma
2019.09.11. 09:15
Eddig csak néhány Szojuz hordozórakétát sikerült innen felbocsátani, miközben folyamatosan nőnek a költségek
Fotó: Sergey Mamontov / AFP / Sputnik
Vlagyimir Putyin szerint annyi kérdés halmozódott fel az űrrepülőtérrel kapcsolatban, hogy szükségessé vált személyes beavatkozása.
Botránysorozat kíséri az Amur térségében épülő Vosztocsnyij (Keleti) űrkikötő építkezését, amióta csak hozzáláttak a munkához ezen a Moszkvától távoli, Kína szomszédságában található területen. Vlagyimir Putyin még 2007 novemberében döntött arról, hogy Ciolkovszkij településénél felépítik a kazahsztáni Bajkonur űrbázist helyettesíteni hivatott űrrepülőteret. Ezt 2009 januárjában kormányrendelettel erősítették meg. A Szovjetunió felbomlása óta a Kazahsztán területén maradt bajkonuri űrrepülőtér kiszolgáltatott helyzetbe került, és nem csak azért, mert a kazahok folyamatosan növekvő árat szabtak az orosz rakéták fellövésének, hanem mert biztonsági okokra hivatkozva időnként korlátozásokat is életbe léptettek. Egyes programok megvalósítása ezért kétségessé vált. Az anyagi veszteség továbbra is elkerülhetetlen, mert az orosz kozmikus ipar az európai térségre koncentrálódik. Bajkonurra innen 1500-2500 kilométert kellett megtenni a különböző szállítmányokkal, ez a távolság a „Vosztocsnyij” esetében 5500 kilométer lesz. Amit nyernek a kazahoknak fizetett bérleti díjak kiváltásával, azt el is veszíthetik a hosszabb távú szállítási útvonal miatt. Ezzel azonban számoltak, és úgy ítélték meg, hogy nincs más választás, hazai területet kell használni az űr meghódítására. A hely kijelölése mellett szólt az is, hogy a hordozórakéta kezdeti pályája nem halad sűrűn lakott települések vagy külföldi országok fölött, ugyanakkor közel esnek a fejlett vasúti és autóutak, a repülőterek. A kozmodrom 700 négyzetkilométer területű. Miután végeztek a tervezési munka javával, 2012-ben megkezdődött az első rakéta-indítóállás építése, amivel 2016-ban végeztek. Nem sokkal az építkezés megkezdése után már robbant is a politikai bomba: kiderült, hogy az építkezési vállalat, a „Dalszpecsztroj” nem adott teljes körű tájékoztatást a kormánynak az űrrepülőtérrel kapcsolatos súlyos problémákról. Menesztették a cég vezetőjét, de nem csak fejek hullottak, hanem háromszorosára emelték a munkások létszámát, és kijelölték azokat az objektumokat, amelyek elsőbbséget élveznek. Ehhez annak kellett történnie, hogy korrupciós botrányoktól volt hangos a média, a bérek visszatartása miatt pedig a dolgozók sztrájkjára, sőt éhségsztrájkjára is sor került. Több mint 140 bírósági eljárást kezdeményeztek, a kárt 10 milliárd rubelnél is többre becsülték. (Egy rubel körülbelül 4,34 forintnak felel meg.) Az egyik építési cég vezetőjét három évi szabadságvesztésre ítélték több mint százmillió rubel ellopásáért, de ő csak egy a sorban. Putyin időközben a védelmi minisztert bízta meg az építkezés személyes felügyeletével. Állandóan változtak az építkezésért felelős cégek és vezetők. Mindez kevés volt ahhoz, hogy bízni lehessen abban, hogy bízni lehessen a határidők betartásában. Néhány hónap sem telt el az újabb szakasz megépítése után, és kiderült: az indítóállások betonozását az újonnan megbízott cég selejtesen készítette el – miután az első szakaszban épített objektumok sem feleltek meg a követelményeknek. A bírálók sorában megjelent Jurij Boriszov miniszterelnökhelyettes is, aki a Vedomosztyi című lapnak nyilatkozva, kijelentette, hogy mindenki elégedetlen az eddig végzett munkával. Nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a védelmi minisztérium égisze alatt létrehozandó szervezet veszi kezébe az egész építkezést. Eddig mindössze néhány Szojuz hordozórakétát sikerült felbocsátani. Közben nőttön-nőnek a költségek. Néhány évvel ezelőtt még azzal számoltak, hogy az űrrepülőteret 180 milliárd rubelért felépíthetik, ma már azonban több mint 300 milliárdról beszélnek. Ilyen előzmények után utazott a helyszínre Vlagyimir Putyin szeptember 6-ikán. Szerinte annyi kérdés halmozódott fel az űrrepülőtérrel kapcsolatban, hogy szükségessé vált személyes beavatkozása. A helyszínen megtartott tanácskozáson felelősségteljesebb magatartásra és dinamikusabb munkára szólított fel. Egyértelművé tette, hogy ragaszkodik a kijelölt határidők betartásához, beleértve a legnehezebb hordozórakéta 2028-as felbocsátását. Azt követelte, hogy az eddigi öt fellövés után tegyék ki nagyobb terhelésnek az űrrepülőteret. Nyomatékosította, hogy az infrastruktúrának meg kell felelnie a legmodernebb követelményeknek. Azt viszont nem támogatta az államfő, hogy bevonják a védelmi minisztériumot az építkezés második szakaszába. A felelős vezetők nem győzték hangoztatni, hogy minden munkával időben elkészülnek, és 2023 augusztusában sor kerülhet az Angara nehéz hordozórakétarakéta felbocsátására az új starthelyről. Bemutatták az elnöknek a Szojuz 2-1.a és az Angara kijelölt indítóállásait. A dolgozók létszámát a követelményeknek megfelelően folyamatosan növelik, míg el nem érik az ötezer főt. Jelenleg 14 objektumon folyik a munka. Egyedül az Angara starthelyének a felépítése 38 milliárd rubelbe kerül, a technológiai berendezés plusz 27,5 milliárdba. Putyin nem vitt magával semmiféle csodaszert, amivel a jövőben elejét vehetnék a korrupciónak, a lopásoknak, a visszaéléseknek. Pedig az, hogy a probléma továbbra is fennáll, lemérhető abból a hírből is, hogy a jövőben a kozmodrom építését nemcsak az összes objektumon elhelyezett kamerákkal fogják ellenőrizni, hanem szputnyikokról is nyomon követik. Ezt azért tartják szükségesnek, mert – mint Alekszej Kudrin, a számvevőszék vezetője megállapította – a Vosztocsnyij építkezésein tapasztalt lopások mértéke példátlan volt.
Szerző